Ezermester Fórum

Sziasztok!

Van egy kútra kötött kerti szivattyúm amolyan old school féle, de semmivel sem rosszabb, mint a ma kaphatók, amivel a kertemet locsolom / öntözöm. A probléma azzal van, hogy a szivattyú vízhozama igen nagy, viszont a kertem elég kicsi, kb. 150 m2 (11*13 méter). A hozzácsatlakoztatott öntözöfejek (forgó, pörgö, billegető stb.) olyan erővel lökik ki a vizet, hogy a szomszéd kertjét is én locsolom a kerítésen keresztül, nem beszélve arról, hogy a ház fala is vizes lesz a művelet közben. Amennyiben vezetékes vízre kötöm az öntözőfejeket, be tudom állítani a nyomást, és így sokkal kevesbé szórják szét a vizet, viszont a kút mellett ez ugye nem gazdaságos.
Kérdésem az lenne, hogyan lehetne megoldani a kerti szivattyún a nyomás állítását, hogy az öntözőfejek csak a kívánt területet locsolják. Nincsen azon semmiféle fokozatszabályozó, mint pl. egy porszívón. Van valakinek esetleg hasonló problémája? Ha tudtok segíteni, írjatok.

Kösz, üdv:
Atya

[Plaszlo]

Szia Atya!

Csak gondolatébresztőnek írom, majd jön Lalibátyó, ő a specialista .

- fordulatszám szabályozás. Elektronikusan nem olyan egyszerű dolog az ilyen típusú motorok ford.szám szabályozása. Ha lenne egy megfelelő méretű/teljesítményű toroid trafód, egyszerűbb lenne.
- Nyomásszabályozós Bypass szelep, a felesleges vizet visszaengedi a kútba, így lehetne állítani a nyomást, de a szivattyú nem fogyaszt kevesebbet.
- házi vízellátóra átalakítás. Kell hozzá egy nagyobb hidrofor tartály, nyomáskapcsoló. Így a vízmennyiséget a csappal tudnád állítani, a szivattyú meg szakaszosan működne. Beruházás igényes .
- kisebb teljesítményű szivattyú
Ezek jutottak eszembe, a szivattyút is le lehet valameddig fojtani, így olyan, mintha magasabbra kellene a vizet felnyomnia, de az erőlködés nagyobb áramfogyasztással jár.

[lalibatyo]

Szia Atya !

Köszi Plaszlo
Igen egész jó gondolatok is voltak. Pl Bypass szelep. Nyilván ahogy Plaszló írta a megoldás nem a gazdaságosság bajnoka. Ezek a motorok frekvencia szabályzásúak és mivel az fix (50Hz) igy a torod trafó nem lesz megoldás. Viszont ha 3 fázisú a motor akkor már egy frekvenciaváltó megoldás lehet ami használtan elérhető áron is beszerezhető. Nekem 2 is van, mindkettő Yaksawa és egy áldás. Teljesen veszteségmentesen szabályzom a szivattyúim szállított mennyiségét 0 és 120% között. Ami szóba jöhet az a szivattyú csere kisebbre de ugye ott lebeg a vagy jó lesz vagy nem kérdés ismét. Viszont a szivattyú "befolytása" is megoldás még, ugyan ez sem a gazdaságosság megtestesítője de kutaknál előszeretettel alkalmazzák ha homokolás miatt hozamot kell csökkenteni. A dolog annyiból áll hogy egy szelepet beépítesz a szivattyú nyomó ágába amivel addíg csökkented az áramlási keresztmetszetet amíg jó nem lesz a szállított mennyiség. Nyilván a végtelenségig ez sem variálható.
A házi vízmű jelen problémára nem megoldás mert ugye ott van egy be és egy kikapcsolási nyomás ami közt 2-3 bar a különbség így az öntözők hol pisilnek hol a szomszédba spriccelnek majd. Egyébként milyen szivattyúd van, mert lehet cserébe tudnék ajánlani több félét is akár.
Üdv !

Sziasztok!

Köszönöm a válaszokat, iagzság szerint nem akarok túl sok pénz ebbe a "projektbe" feccölni. A bypass szelepről nincs túl sok ismeretem, viszont ez a felesleges víz visszavezetése a kútba ötlet megtetszett. Tehát ha a szivattyú nyomóvezetélére ráteszek egy elosztót, az elosztó egyik kivezetését rákötöm az öntözőfejekre, a másikat visszaveztetem a kútba féle megoldás működőképes lehet. (?) A szívó vezeték mellett még van annyi hely, hogy egy másik (nyomó) csövet ledugjak. Ezzel a megoldással újra töltöm a kutat a felesleges vízzel. Szerintetek ez működik? Nem lesz így a kútnak baja?

Egy másik lehetőség ami még tetszett a víz korlátozását írtátok, amitől azért félek, mert a szivattyút túlterhelem ezáltal. Csak forog forog, de elfolytom, és félek, hogy tönkremegy.
A toroid tekercses transzformálás is jópofa, de kivitelezhetetlen. Bár szerintetek egy állítható fényerejű világítás kapcsoló megfelel erre a célra, vagy szétégeti?

Üdv:
Atya

[lalibatyo]

Hello !
Szabályozni csak frekiváltóval lehet minden más megoldás problémát okozhat. A folytás ha a szállított mennyiség 50-60% án belül van nem okozhat hibát. Gondolj csak bele ha ennek a szivattyúnak a 10. emeletre kellene nyomni a vizet az ugyanaz a hatás mint ha folytást raksz rá.
Semmi baja nem lesz sem kútnak, sem szivattyúnak ha visszavezeted a víz egy részét. (szakszerűen kivitelezett kútról beszélek) Ha fúrt kutad van elég egy slagon belevezetni a béléscsőbe a vizet ahol ez visszacsorog. Ha ásott a kút ott ugye koszos lehet a kút fala ami lemosódik és a koszos víz már tönkreteheti a szivattyút. Tehát ásott kútnál úgy kell megoldani hogy a visszavezetett víz ne kavarja fel a kút alján lévő űledéket ill a kút faláról se mosson be semmit.
Üdv !

[Plaszlo]

Csak a mundér becsületére legyen mondva, a toroid trafós megoldás is működőképes, ha éppen kéznél van egy. A toroid trafóval a kimeneti hálózati feszültséget lehet állítani. A rövidrezárt forgórészű aszinkron motorokat lehet kisebb feszültségről működtetni, lényeg, hogy el tudjon indulni. Pl. ventilátort nagyon szépen lehet vele szabályozni. Szóval egyáltalán nem lehetetlen, normál feszültségen kell elindítania szivattyút és addig kell csökkenteni a kapocsfeszültséget, amíg megfelelő nem lesz a nyomás. Kisebb feszültség, kisebb áram, kisebb teljesítmény, mivel aszinkron motor, tud kisebb fordulatszámmal is üzemelni.
A legszebb és leghasználhatóbb megoldás a frekvenciaváltós szabályozás, de kérdés mennyibe kerül. A világításszabályozók nem jók szivattyúvezérlésre, még ha teljesítményben megfelelőek lennének is. Ezek a szabályozók Ohmos terhelésre, fogyasztókra (mint a normál izzók) készültek, a szivattyú induktív fogyasztó. Az induktív terhelés megzavarja, és idővel tönkre is teszi az ilyen szabályzókat (induktív feszültséglökések ellen nincs védve).

Ne próbálkozz sem a torroiddal, sem a frekiváltóval, bizonytalan(kis teljesítménynél
használatos (<300 W-TOROID),
illetve drága (750 W-os frekiváltó kb.:40.000 HUF 1 fázisnál) !
Legegyszerűbb megoldás, ha a nyomóvezetéket egy szabályozó szelepen
egyszerűen visszakötöd a szívó vezetékbe (by-pass), rögtön a szivattyúnál.
Gömbcsappal és idomokkal <= 5.000 Ft, s a visszavezetett vízmennyiség
szabályozásával indirekt módon szabályozod az elmenő nyomást, amivel
a vízmennyiség szabályozás megoldható.
Mindegy, hogy ásott, vagy fúrt kút-nál alakalmazod. A szivattyúd így
kisebb teljesítményigényű munkaponton fog dolgozni, kisebb elektromos
fogyasztással (az igényelt minimumon) !
Jó munkát, s a visszajelzésedet várom, minden sikerült-e !?

[Plaszlo]

Miha,

Kicsit el vagy tévedve, a toroid trafó - amire én gondoltam - mechanikusan szabályozható feszültségkimenetet adott 0-240 V között és a legkisebb amit kapni lehetett 500 VA-es volt. Ettől csak nagyobbakat lehetett kapni 1.5 - 2 kVA-ig, de létezett 3 fázisúban is. Abban az időben, amikor a félvezetők még nem voltak ennyire fejlettek és teljesítmény tirisztor vagy triac még aranyárban volt, akkor ez volt az olcsóbb megoldás.
Mint szivattyúszabályozási módot csak alternatívaként, vagy szükségmegoldásként említettem a többi mellett, ha éppen van még ilyen valakinek. Nekem például van, és átmenetileg megoldást jelentene, de lehet még ilyen másnak is.

Sziasztok!

Az alábbi problémában kérném a segítségeteket.


Nemrégiben készítettek a kertben egy fúrt kutat. a kút kerti öntöző rendszerhez lett készíttetve.Egy darabig nagyon szép, tiszta vizet adott a kút, viszont az utóbbi időkben folyamatosan homokol. Az öntöző rendszert nem lehet használni, mert állandóan leáll a homok miatt. Olvastam a szivattyú szabályozásáról és szükségem lenne a tanácsotokra. Pl a nyomás szabályzó szelepet hová kellene bekötni, illetve, mi alapján tudom azt beállítani. Nagyon fontos lenne, mert a párom már teljesen ki van miatta.
A kútfúró egy s...g fej, hiába is szóltunk neki, nem igazán segítőkész.
A szivattyú egy ibo típusú homoktűrő csőszivattyú, utána van egy nyomáskapcsoló egység.
Kérlek írjatok használható tanácsokat!

[lalibatyo]

Szia

Elég gyakran keresnek minket hasonló problémákkal hogy ez-az fúrt nekik kutat és hogy nem működnek a dolgok. Esetenként elképesztő dolgok derülnek ki már a kamerás vizsgálat során is mert a végzett munka az nem más mint egy földbe dugott nyitott aljú lefolyócső ami annyiban" kút" hogy vízbe ér az alja. Valószínűleg a tiéd is ilyesmi és a készítő a viselkedése alapján vagy a szakma szemete, vagy önjelölt szakképzetlen barkácsoló arra alkalmas vizsgáztatott berendezés nélkül dolgozik és aki kiírta a kocsijára hogy kútfúrás és tele szórta az ingyenes hirdetési lehetőségeket kínáló helyeket a reklámjával. Van belőlük bőven. Ezekkel nem nagyon lehet mást csinálni mint jogi úton követelést érvényesíteni. Az alap garancia is 1 év minden munkára.
Hogy lehet e ebből még tiszta vizet fakasztani ? Először is tudni kellene a "kút" adatait a készítése pillanatában. Tudni kellene a javasolt üzemeltetési szabályokat tiltásokat és kizárni az üzemeltetési hibát. Aztán a mostaniakkal össze hasonlítani az adatokat és elvégezni a "kút"vizsgálatát és annak eredményében üzemeltetni a későbbiekben. Elárulom az ilyen feladatokat hozzáértő szakember nem szívesen szokott elvállalni mert idő és eszköz igényes, nem biztos hogy van megoldás és nem biztos hogy hosszú távon stabilizálódik a helyzet. Ezért aztán a mesterek zöme azt mondja hogy vagy készít másikat ami szakszerű és garanciális vagy ki sem megy nézegetni egy kókler munkáját. Első lépésben a készítővel kellene tisztázni hogy a kút rossz vagy a használat módja nem az amit specifikált. Minden más ez után.

Sziasztok! Engem szintén ez a bypass szelepes megoldás érdekelne. Viszont akárhogy keresem a neten, ezen a néven csak hőszivattyúkhoz, napelemes rendszerekhez esetleg medencékhez használt eszközöket találok. És ezek inkább 15/20 ezer forintos tételek, mint a leírásban szereplő 5ezer ft-os megoldás. Tudnátok segíteni,hogy ti mit használtatok? Köszi szépen!

[lalibatyo]

Amit 2010 ben meg lehetett oldani 5 ezerből amikor írták az 5 ezret a hozzászólásban azt most 50 ből lehet. De mi is probléma konkrétabban ? esetleg valami kép is róla ?

Üdvözletem!
Fúrt kutamban egy IBO csőszivattyú van, ami a gyári adatok szerint 20 méteres magasságon, az 1"-os csonkon 8 bar nyomást ad le. Itt egy 3/4"-os szűkítő van, és erre csatlakozik (gyorscsatlakozóval) a locsolótömlő, ami a kert adottságai miatt 100 m hosszú. Nem tudom - nem értek hozzá - hogy a szűkítő miatt ezen a csatlakozási ponton változik-e a nyomás értéke? Azt tudtam kideríteni, hogy a 100 m hosszon a 3/4"-os tömlő végén kb. 3 bar lehet a veszteség. Amennyiben a szűkítő nem módosítja a nyomást, akkor a tömlő végén kb. 5 bar lehet a nyomás, ami egyszerű szórófejes használat esetén még nem akkora gond (bár a legszélesebbre állított permetezésnél is megdöntheti a gyengébb szárú növényeket), viszont többfunkciós szórópisztolyt nem tudok használni, mivel az - teljesen nyitott állapotban is - lecsökkenti a szállított víz mennyiségét. Emiatt szerintem túlterhelődhet a szivattyú, esetleg a tömlő vagy annak csatlakozói szétmehetnek.

Gondolom nyomáscsökkentőt nem lehet a rendszerbe tenni, mert feltételezem hogy az is a szivattyút fojtaná le.
Ajánlották, hogy "Y" elágazót tegyek a tömlőbe, mert a két ágon már feleződik a nyomás. A gondom az, hogy a másik ágra nem tudok esőztető eszközt tenni, mert a keskeny kert miatt a szomszédokat is beterítené a víz. Esetleg két ember szinkronban locsolhatna a két külön tömlővel és szórófejjel, de ezt nem igazán tudom megoldani.
Kérdéseim:
Lenne valamilyen megoldás? A kútba visszavezetést nem vállalnám fel.
Valóban feleződhet a nyomás a kettéosztással?
Jelenleg közel 30 liter víz jön ki a tömlő végén percenként. Mennyivel lehetne ez kevesebb - a lefojtás miatt - a szivattyú károsítása nélkül?
Köszönöm a segítséget. Mihály

[lalibatyo]

A nyomás esés nem csak a cső hosszától keresztmetszetétől idomok milyenségétől függ hanem attól is hogy hány liter vizet szeretnénk keresztül juttatni rajtuk. Szerintem a vázolt helyzetben 30 liternél ez kb reális amit írsz. Attól viszont nem kell félni hogy baja lesz a szivattyúnak mert ha tudnám milyen típus akkor azt is tudhatnánk mi az a minimális mennyiség ami még a gyártó által megengedett de mivel IBO nem ad rá adatot ezért kb a max szállítás 20-25 % a alá nem kellene fojtani. (pl egy pedrollonál ez szépen látszik a karakterisztika görbén hiszen szaggatott vonal jelzi a nem javasolt üzemi helyzetet sőt a hatásfok görbe is meg van adva https://www.szivattyubolt.hu/pedrollo-4blockm-29
Amitől viszont inkább baj szokott lenni az hogy berakják a kút aljába a szivattyút ahol már nincs alulról felfelé áramló víz így megfelelő hűtése sem. Amúgy vannak áramláskapcsoló szivattyú vezérlők ezek alapvetően kb 10-15 másodperc teljes fojtás után kapcsolják le a szivattyút.

Köszönöm a választ. A szivattyú IBI 3 Ti 20 típusú, csatolom a görbét tartalmazó ábrát. Ezen van szaggatottal jelölt szakasz, de azt nem tudom hogyan kellene értelmezni.
Kölcsön fogok kérni egy multifunkciós szóró pisztolyt, és megnézem hogy a különböző funkciók esetén mennyi vizet ad ki, azaz hogyan alakulna a fojtás.
A szivattyú telepítésekor láttam, hogy kb. 4-5 m víz van a szivattyú alatt, ez talán megfelelő lesz.