Szerző:
jmedvegy » csüt. feb. 04, 2016 9:43 pm
Üdv!
A keményfém lapkás lapoknál igencsak nagy gond lenne, ha az egyik erre vagy arra állna. Már elnézést, hogy bele vau-vau, de egészen tévúton jártok. hosszan lehetne fejtegetni, ezért inkább csak két dolgot emelnék ki.
1. Hossz vagy arra merőlegesen, keresztirányba történik a vágás, mert ehhez két eltérő lap szükséges. A keresztirányú vágásnál a rostokat keresztben vágjuk át, nagyrészt valóban fűrészpor vagy morzsalék keletkezik. Ilyenkor érdemes valóban nagy fogszámúval dolgozni a tiszta vágáskép érdekében, egy-egy fog csak kis közt vág át, kicsi a szálak kitépődésének az esélye.
Hosszvágásegyfajta gyalulásnak tekinthető, sokkal hosszabb utat tesz meg a fog az anyagban, ilyenkor nem por, inkább a fog szélességének megfelelő, az anyagtól függő, hosszú szálak jönnek létre. Ezek a lapok nagy fog előtti kimarásokkal rendelkeznek, hogy legyen hely ezeknek a forgácsoknak. Ellenkező esetben a forgács a lap és az anyag közé szorul, gyakorta visszacsapást, vagy az beégést okozva. Ilyenkor hiába van hasító ék a lap mögött, az égést nehezen fogjuk elkerülni. Az ék szélességének növelése sem megoldás, mert ekkor meg hosszabb vágásnál a vágás elkajszul, steller, vagy vezető mellett vezetve is görbe lesz, vagy éppen az ék és a vezető közé szorul be a vezetett anyag. Az ilyen hosszvágó lapok max 24 vagy kevesebb fogszámúak, és általában fogásmélység határoló is található rajtuk.
2. Az anyag vastagsága. Egy keresztvágó lappal egy colos deszka gond nélkül leküzdhető, de egy vastagabb anyag már gondot jelenthet, ld. mint fent. másrészről ha a motor teljesítménye kevés, akkor nagy átmérőnél az anyag vastagság miatt nő a forgácsoló nyomaték, + csökken a fordulat, még tovább nő az ellenállás, ha a lap rögzítése gyenge vagy maga nincs pontosan kiegyensúlyozva, valamely oldalra rezonálni fog, emiatt nagyobb helyre lenne szüksége, mint amit vág, megszorul, nő az oldalakon fellépő súrlódás, a fog és környezet átmelegszik, bekékülés, végül kilágyulva teljesen elveszti az élét. Az ilyen lapon már a köszörülés sem segít, mert a hősokk miatt a lapkák anyaga elveszti edzettségét és keménységét, csak rövid távon őrzi meg éltartósságát.
Néhány jó tanács a végére.
A fogak kialakítása is döntő. Vannak
egyenes fogazások és
váltó kialakításúak. Hossz vágásra elsősorban egyenes fogazást javalt, ld. a fent említett okok miatt. A szép oldalfelület inkább váltó fogazással érhető el, de ennél elsősorban keresztvágásnál van szükség. Az igen nagy fogszámú lapok (96 vagy több) leginkább hagyományos fűrészlapokra jellemző, ahol valóban szét vannak hajtogatva az egyes fogak.
A kereskedelemben kapható - főleg a kisebb, barkács kategóriájú gépek - esetében egy egyszerű, általában csak keresztvágásra alkalmas lappal szereltek. Ilyenkor megoldás lehet a több lépcsőben történő anyag átvágás. Ha gyakorta vágunk hosszban, akkor érdemes egy erre specializálódott lapot beszerezni. Az általam adott példák tényleg csak példák akarnak lenni. Jó elszívásról is gondoskodni kell, így még jobban megkönnyítjük a motor munkáját. Gyakori tévhit, hogy minél nagyobb a teljesítmény, annál nagyobb átmérőjű lappal képes a fűrészgép dolgozni. Némiképp igaz is meg nem is. A drágább és azonos méretű lapok éltartóssága sokszorosan felülmúlja az olcsóbb társaikét, minél élesebb, annál könnyebben dolgozik a motor, nincs szükség nagy teljesítményre. Példa a saját gépem, amely 1500 W-al gond nélkül vágja át a közel 100mm vastag keményfa pl. fekete dió, anyagot. Ha sűrűn vágsz fenyőt, időnként szesszel érdemes letisztítani a fogakra égett gyantát, ezzel is csökkentve súrlódást és az esetleg visszamaradó vágási csíkokat.
Röviden ennyi, a többit a gyakorlatban lehet megszerezni. Jó munkát!
