Ezermester Fórum

Kedves lalibatyo!
Elnézést kérek,hogy csak most írok,nem akartam udvariatlan lenni,de egy darabig nem voltam netközelben.
Köszönöm szépen a tanácsaidat,végül arra jutottam,hogy odahívok egy szakit,aki megszakérti terepen a helyzetet,illetve akkor már a vezetékeket is lerakatom fagyhatár alá.
Köszönöm még egyszer a válaszaidat!
Emil

Kedves lalibatyo!

Segítségedet szeretném kérni szivattyúválasztással kapcsolatban.

A fúrt kutam paraméterei: 20m mély kút, nyugalmi vízszint: 4,5m; üzemi szint: 6,5m; szivattyú javasolt mélysége: 12m; átmérő 125mm; javasolt vízkivétel: 65liter/perc (max 100liter/perc).

Amennyiben ismerném a vízigényünket, nagyon egyszerű dolgom lenne. Későbbiekre vonatkozó tervezett igények:
- Automata öntőrendszer: kb 300nm fű (spray és rotoros), 40nm veteményes (csepegtető), esetleg 50méternyi sövénysor (szintén csepegtetve).
- Kerti slag
- Kerti csap

Ezek alapján két szivattyú között vacillálok.
Pedrollo 4BLOCKm 4/9 - munkaponton 63liter, 4.5bar
Pedrollo 4BLOCKm 2/13 - munkaponton 38liter, 6.5bar

A 4/9 szimpatikusabb lenne.
Az automata öntözőrendszer egyszer ha kiépül, ott meg fogom tudni oldani, hogy a megfelelő hatásfok tartományban maradjak, mivel annyi kört fogok üzemeltetni egyszerre, hogy jó legyen. Az öntözőrendszert mindenképp direktben hajtanám a szivattyúról, semmiképp nem hidrofor tartályról.

A problémám a kerti csap, kerti slag kombóval lenne inkább, illetve a csepegtető öntözéssel. Ezek elé érdemes lenne betennem egy hidrofor tartályt+nyomáskapcsolót. A csepegtető öntözést szerintem ezzel le is tudhatnám és szerintem a kerti csapot is, mert innen rövid idő alatt, max 1-2 locsolónyi vizet vennék ki. A slagnál számomra bonyolultabb a helyzet. Ha a hidroforról (100literesre gondoltam, de ebből a hasznos térfogat kevesebb) slagozom, szórófejjel, 10-20literes vízkivételt számolva (még lehet ez is túlzás), percenként fogja tölteni a tartályt. Ha nem hidroforról üzemeltetem (hanem pl. áramláskapcsolóval) egyrészt számolhatok ott is az állandó ki-be kapcsolgatásokkal, ha megállok a locsolással, illetve a folyamatos üzemnél pedig ha nem veszek ki elég vizet, lecsúszok a nagyon nem ajánlott tartományra. Márpedig a slaggal való locsolgatás mindennapos lehet. Vagy túlgondolom ezt a dolgot és lazán kössem a 100literes hidroforra?

Kérlek véleményezd az eszmefuttatásom, illetve megköszönöm ha segítenél a szivattyúválasztásban. Tudom, hogy most jelenleg egy felszínen működő szivattyú is szóba jöhetne, de ragaszkodnék a búvárszivattyú+hidrofor tartály+nyomáskapcsoló összeállításhoz.

Válaszodat előre is köszönöm!

Üdv:
Tamás

[lalibatyo]

Kedves Tamás
Egy ilyen szép kérdést nem lehet válasz nélkül hagyni !
Hát én a 2/13 at ez esetben (-6,5 méteres üzemi szint) kerülném mert annak 8 bar feletti a végnyomása és bizony egy áramlás kapcsolós rendszerben ez kikapcsoláskor addig fogja tölteni a rendszert. Arról nem beszélve hogy 3,5 bar üzemi rendszernyomás már bőven elég. Tehát ha sok víz kell akkor 4/9 ha kevesebb is elég akkor 2/10. A nyomáskapcsolós rendszerek többnyire nem szerencsés választás öntöző rendszerhez. Legfeljebb akkor, ha úgy kivitelezhető hogy egyforma vízigényűek a körök és üzem közben nem képes a kikapcsolási nyomást elérni a kellő nagyságú vízfogyasztás miatt hogy ne legyen "kitt-katt" félpercenként vagy percenként. A tartályméret növelése ezeknek a "kitt-katt" oknak a gyakoriságát csökkenti de nem szünteti meg. Tehát az áramlás kapcsoló lesz a mi barátunk ez esetben. Amíg van vízfogyasztás nem kapcsol ki a szivattyú, tehát az a feladat hogy a vízfogyasztás az a szivattyú szállított mennyiségével is legyen köszönő viszonyban. Ez esetben a kerti csap az bizony kakukk tojás és hogy slag van e vagy nincs a végén már csupán másodlagos kérdés. Mostanság kezdenek elterjedni a frekvencia váltós vezérlők amik valamivel ügyesebben próbálnak már úrrá lenni a kihíváson de az áruk miatt nem "tömeg igény" kielégítésére szolgálnak. ( Még jóval több orosz rezgős szivattyú fogy mint steadypress
Nem kell túl sokat aggódni hogy a szivattyú nem mindig megy a munkaponton, ennek csupán hatásfok oldalon van kára de hát ahol fát vágnak ott hullik a forgács A csepegtetőt úgy kellene megoldani hogy ha nem ad ki önálló kört a vízfogyasztása akkor más körrel (körökkel) öntözzön. Ha esetleg a csepicső nyomástűrése kevés akkor nyomás csökkentőt kell beépíteni a csepicső körbe.
Én azért egy 24 literes tartályt betennék az áramlás kapcsoló után hogy a csepegve hagyott csap, vagy a pohárnyi kiengedett vizek miatt ne kapcsolgasson a szivattyú. Viszont ha gyakori a slagos vízkivétel és sokáig is tart akkor talán jobb ötlet az öntöző köröket kisebbre méretezni és a számukat növelni hogy a 2/10 es szivattyú oda is elég legyen.

Kedves lalibatyo!

Köszönöm szépen a választ és a tanácsokat!

Azt gondolom, hogy a 4/9-nél maradok, ki tudja mit hoz a jövő és milyen lesz az öntözőrendszer, inkább legyen benne tartalék. Most a jelenlegi, inkább slagozós időkben pedig valami fojtásos módszerrel szabályzom. Vagy esetleg másik fórumtémánál olvastam a bypass-ról, kútba visszavezetve a felesleget, áldozva kicsit az energiapazarlás oltárán. A frekvenciaváltós vezérlőt nagyon jó ötletnek tartom, de tényleg horror áron mérik.

Még egy kérdés: az általad felvázolt áramláskapcsoló után 24 literes tartálynál elvnél: ott nem lesz meg a be-ki kapcsolgatás, ha sokkal gyorsabban töltené a tartályt, mint a tényleges vízfogyasztás? Vagy pont ez lesz az amit nagyon jól be kell állítanom az előbb említett fojtással vagy bypass-al.

Járható út-e az, hogy a szivattyú nyomóágát az aknában egyszerűen kettéosztom. Az egyik ág a majdani öntözőrendszer, amiben a körök úgy vannak méretezve, hogy a szivattyú jól érezze magát vízhozam és nyomás tekintetében. A másik ágon áramláskapcsoló, egy fojtás vagy bypass, ezután tartály (akár 100liter) és követi a kerti csap/slag. Most azzal nem számolok, hogy ha megy az öntözőrendszer közben slagozok intenzíven. A fojtás vagy bypass úgy beépítve, hogy az áramláskacsoló ne kapcsoljon ki, ha slagozós vízkivétel van. Vagy ebben az esetben teljesen felesleges a nagy tartály, mert amint elkezd belőle fogyni a víz, az áramláskapcsoló azonnal kapcsol?

Üdv:
Tamás

[lalibatyo]

Kedves Tamás

Még egy kérdés: az általad felvázolt áramláskapcsoló után 24 literes tartálynál elvnél: ott nem lesz meg a be-ki kapcsolgatás, ha sokkal gyorsabban töltené a tartályt, mint a tényleges vízfogyasztás? Vagy pont ez lesz az amit nagyon jól be kell állítanom az előbb említett fojtással vagy bypass-al.

Mint írtam is ha áramlás kapcsolónk van akkor addig megy a szivattyú és még 10-15 másodpercig még van vízfogyasztás. Tehát akkor lesz "kitt-katt" ha az áramlás kapcsoló érzékelési határa (kapcsolója válogatja) alatti a fogyasztás a gyakorisága pedig számítható a a tartály térfogatból ami kb 30% vízmennyiség.
Bocsi meló szezon van, bővebben majd ha lesz időm.

Sziasztok!

Segítségeteket szeretném kérni, bocsánat ha hosszú lesz, de inkább leírom az összes rendelkezésemre álló infót. Mivel laikus vagyok, előre is elnézést az esetleges nagyon amatőr kérdésekért. Szóval, van egy fúrt kutam (40mm-es PVC cső, tudom, de ez van...), ami 35 m mély, a nyugvó vízszint 4 méterre van a szivattyúnak helyet adó akna aljától (tehát, ha jól számolom, ebben alapból 31 liter víz van, mivel a cső belső átmérője 3,6 cm, bár ez lehet, lényegtelen adat). Az üzemi vízszintre sajnos nem tudok mit mondani, azaz a kút a kútfúró kissé leharcolt szivattyújával kipróbálva, direktben szívva a 40-es pvc csövet folyamatosan (kb. 25-30 perc) 13-14 l/perc tiszta, homokmentes vízhozamot produkált, tehát ennyi idő alatt biztosan nem esett be a fizikai korlátot jelentő 9 méter alá.
 
Tekintettel a relatíve alacsony vízhozamra, az öntözőrendszert több ágra tervezem bontani, melyek egymás után, szépen sorban kapcsolnak majd be. Pl. 4 db rotációs szórófej lenne a kb. 10*8 méteres füves terület 4 sarkában, de egy ágra max. 2 db-ot merek kötni. A 4 db szórófej a mágnesszelepektől 1 ill. 8 méterre (egyik ág) és 10 ill. 18 méterre (másik ág) lennének (a mágnesszelepek pedig a vízvételi helytől/szivattyútól 1,5 méterre lesznek). Ezen felül lenne még egy 36 és egy 78 méter hosszú csepegtető ág (azért ilyen hosszú, mert dupla hosszúsággal számoltam, lenne egy "visszakanyar" mindkét ág esetén), valamint lenne egy ötödik ág 4-5 db kisebb rotációs szórófejnek (épület melletti szűkebb füves rész öntözése céljából), amely ág 37 méter hosszú, az első szórófej 18 méternél lenne. A hatodik ág kerti slag csatlakoztatási lehetőség lenne, de ezt direktbe kötném, azaz, nem mágnesszelepen keresztül (használva kizárólag akkor lenne, ha a többi ág egyike sem megy)].
Terepviszonyról annyit, hogy a kút felől nézve mélységében kicsit emelkedik a szint a fogyasztók felé, ez 35 méteren kb. 30 centit jelent, nem tudom, ez pl. a csepegtetőcsövek tervezésénél jelentheti-e azt, hogy a magasabb ponton lévő végéből kellene indulnia, tehát először oda el kellene szállítani a vizet? Fontos lehet még, hogy a szivattyú fizikai helye 1 méter mélyen lévő aknában lenne, így ezt a magasságot majd le kell küzdenie nyomóágon.
 
Nem tudom, milyen szivattyú tudná a fenti rendszert üzembiztosan kiszolgálni, de a következőt néztem ki: Pedrollo JSWm 2CX, erre kerülne egy BRIO 2000 MT áramláskapcsoló. Ez a fentiekben leírtaknak megfelelne? Illetve - figyelembe véve a csekény vízhozamot - tudnátok rotációs szórófejeket ajánlani? Kb. 7-8 méter hatósugarút, ebből 2-2 db lenne 1-1 külön ágon (90 fokban lennének használva) és kb. 1-1,5 méter hatósugarút, melyből 4-5 db lenne 1 ágon (180 fokban lennének használva). A teljes rendszer gerincét 3/4"-os KPE csövek adnák.
 
Előre is nagyon köszönöm a segítséget!

[lalibatyo]

Hello

kútfúró kissé leharcolt szivattyújával kipróbálva

Hát igen. Ha már felszerelése sincs....
Ezekkel a "mosogatócsves" technikákkal nem nagyon foglalkozom, de néhány dolgot tegyünk a helyére. A vákuum csöves üzemeltetés esetén az üzemi szintnek nincs jelentősége, mert 0,8 barnál sokkal nagyobb szívóhatás nem érhető el szivattyúval bármit veszel. Tehát - 8 méter körüli az üzemi szinted és ekkor jött :

direktben szívva a 40-es pvc csövet folyamatosan (kb. 25-30 perc) 13-14 l/perc

Ebből nagy duhajkodást nem lehet csapni mert a 2CX sem fog sokkal többet kivenni, ha csak nem ásol egy jó mély aknát ahová berakod a szivattyút. Ez esetben az akna aljától tudod létre hozni a 0,8 bar szívó hatást tehát talajszintre számítva növeled az üzemi szintet.
Mi fog történni ? Szerencsés esetben több víz jön tisztán, szerencsétlen esetben koszosan homokosan. Tehát gondold át ezt az öntözős projektet, mert vagy a 13-14 litert kell osztogatnod (1-2 szórófej fajtája válogatja) vagy ásol és mérsz hozamot és ha tiszta akkor újra számolsz.

Szia Lalibatyo!

Én úgy értettem, hogy nálam hiába lenne pl. 12,5 cm-es átmérőjű a fúrt kút, a vízhozam nem lenne jobb (azaz hiába lenne benne nyugvó szinten - jelen paraméterekkel átszámolva - kb. 360 liter, nem tudná úgy visszapótolni a kút, hogy folyamatos üzemelés mellett tartósan nagyobb legyen a vízhozam; egyébként az első 8 méteren 12,5 cm-es átmérőjű cső is le van rakva, ezzel indult a projekt, de ott max. csak talajvíz volt). Vagy egy búvárszivattyút befogadni képes 12,5 cm-s 35 méteres kút esetén ez nem biztos hogy így lett volna?

- De tegyük fel, ha az aknát mélyítem, akár 1 méternek is lehet érdemi jelentősége? Mert 4 méter körüli mélységbe nem feltétlenül szeretnék leásni.
- Mi van akkor, ha szívóoldalon direktbe szívás helyett 1"-os KPE csövet tennék a pvc csőbe, rosszabb lenne a várható eredmény?
- Tegyük fel, a helyzet nem változik, marad a 13-14 literes homokmentes hozam. A kinézett szivattyú jelleggörbéje alapján 14 l/m-nél 42 m az emelőmagasság. Vegyük le belőle a 8 métert (0,8 bart), súrlódási veszteséggel most ne számoljunk, tehát elvi síkon van 3,4 barunk és 14 liter/p vízhozam.

A Hunter PGP 10 cm-re kiemelkedő rotátoros szórófeje a normál piros színű 1-gyes fúvókával 3,5 bar-nál 2,7 l/p 8,8 m öntözési sugárral (ez 3,4 barnal arányosítva az előző értékhez valahol 2,64 l/p). Tehát akár 4 db-ot is tehetek egy ágra, ez akkor is csak 10,56 liter/perc. A 2-es számú fúvókánál (9,1 m öntözési sugárral) ez 13,76 l/p, ami már pariban van a vízhozammal. Nyilván több ideig kell locsolni egy adott területet egy bizonyos nedvességtartalom eléréséhez, de ettől max. a szivattyú megy többet átlagosan egy nap és ezáltal a villanyszámla nem jelentősen, de egy kicsit magasabb lesz. Valahol téves/hibás ez a gondolatmenet?

Üdv.: roys

[lalibatyo]

Hello
Hát nem mennék bele a kútfúrás hogyanjaiba és miérjeibe annyi időm sajna nincs bocsi, de rövid válaszokat azért adok amire futja.

Vagy egy búvárszivattyút befogadni képes 12,5 cm-s 35 méteres kút esetén ez nem biztos hogy így lett volna?

Biztosan

- De tegyük fel, ha az aknát mélyítem, akár 1 méternek is lehet érdemi jelentősége?

Esetenként egészen sok is.

- Mi van akkor, ha szívóoldalon direktbe szívás helyett 1"-os KPE csövet tennék a pvc csőbe, rosszabb lenne a várható eredmény?

szinte biztosan
Hát ebbe a szórófejes matekba pedig tényleg nincs most időm bele menni, no meg látom elég jól el is boldogulsz vele nélkülem is

Üdv. Mindenkinek!
Olyan kérdésem volna hogy szivattyú vásárlás előtt vagyok és nézegetek pár féle tipust. Elpumps jvp 1500B
Pedrollo Jswm 2cx
Esetleg Leo de ettől kicsit tartok.
A két szivattyúhoz most megközelítőleg egy árban lehet hozzájutni.Nem tudom melyiket válasszam.Miért van az hogy az elpumps 1500 wattal megközelítőleg ugyanazt a teljesítményt hozza mint a pedrollo 750wattal?
A vízszállítási különbséget észrevenném?Elpumps 105l pedrollo 70l /perc.Ha fél colos zsugorodós 30 m-es locsoló tömlőt használok és szeretném hogy jobban szórja a vizet a fej akkor inkább az emelési magasságot vegyem figyelembe?Elpumps 48m Pedrollo 50m.Vagy cseréljem 3/4 es re a csövet?Most egy kölcsön kapott pedrollo szivattyú van beállítva ami 80 l/perc és 42 m 750 wattos.Fogyasztásban majdnem dupláját eszi az Elpumps viszont a szállításban meg nyomásban ''majdnem''egyforma.Elpumps is ugyanolyan megbízható mint a Pedrollo?
Köszönöm előre is a választ!

[lalibatyo]

Üdv
Az egyik gyártó a P2-t adja meg (Pedrollo) a másik pedig a motor névleges max teljesítményét. Tehát a Pedrollo azért " hazudik" mert eltitkolja a P1-et ( a hálózatból felvett) az Elpumps pedig a nagy szám megadásával próbálja erősnek látszatni a termékét. Hogy élő legyen a példa BP10 és 2/10 búvárszivattyúk méréses összehasonlítása amit magam végeztem műszeres méréssel. Az 1400 wattos Elpumps 800 és 1100 közt fogyasztott az 550 wattos Pedrollo 800-900 közt
Azért tegyük hozzá hogy a Pedrollo műszakilag minőségileg erősen felette van a másiknak.

fél colos zsugorodós 30 m-es locsoló tömlőt használok

Hát ennek nagyon nagy az áramlási ellenállása, szivattyús rendszerben valóságos áramzabáló hiszen lényegesen nagyobb teljesítményű szivattyúval tudja azt mint egy 3/4 es bajonettzáras tömlővéggel szerelt locsoló szett.

lalibatyo köszönöm a segítséget!

Tisztelt Lalibatyo!

Segítség kellene. Rendeletem egy Metabó P3300 G keri szivattyút egy 1 köbös IBC tartályból víz szivattyúzásra 4 körös öntözőrendszer működtetéséhez. Körönként 30 liter / perc-re van csinálva 2,5 bar körüli üzemi nyomással az öntöző jelenleg közüzemről működik locsolómérővel.Költséget szeretnék csökkenteni ezért gondoltam,hogy a tartályba felfogott esővízről ezzel a szivattyúval működtetném a rendszert. Véleményed szerint ezzel működni fog?

Köszönettel
Zsolt

[lalibatyo]

Szerintem az éppen kevés kategória lesz ha ránézel a karakterisztika görbékre. 2 baron fogja tudni amit akarsz veszteség nélkül.
https://www.metabo.com/hu/hu/gepek/viz-es-szivattyutechnika/oentoezes/kerti-szivattyuk/p-3300-g-600963000-kerti-szivattyu.html#

metabo.png (6.9 KiB) Megtekintve 15692 alkalommal.

Kedves lalibatyo!

Lassan megérkezik a 4/9 szivattyú és az Easy-small II áramláskapcsoló. A szerelés kapcsán felmerült, hogy érdemes-e a szivattyútól 5/4" kpe csővel feljönnöm, vagy nyugodtan szűkíthetem már a szivattyúnál 1"-ra. Az áramláskapcsoló csatlakozója úgyis 1".

Köszönettel:
vtamas82

Kedves Tamás
Egy ilyen szép kérdést nem lehet válasz nélkül hagyni !
Hát én a 2/13 at ez esetben (-6,5 méteres üzemi szint) kerülném mert annak 8 bar feletti a végnyomása és bizony egy áramlás kapcsolós rendszerben ez kikapcsoláskor addig fogja tölteni a rendszert. Arról nem beszélve hogy 3,5 bar üzemi rendszernyomás már bőven elég. Tehát ha sok víz kell akkor 4/9 ha kevesebb is elég akkor 2/10. A nyomáskapcsolós rendszerek többnyire nem szerencsés választás öntöző rendszerhez. Legfeljebb akkor, ha úgy kivitelezhető hogy egyforma vízigényűek a körök és üzem közben nem képes a kikapcsolási nyomást elérni a kellő nagyságú vízfogyasztás miatt hogy ne legyen "kitt-katt" félpercenként vagy percenként. A tartályméret növelése ezeknek a "kitt-katt" oknak a gyakoriságát csökkenti de nem szünteti meg. Tehát az áramlás kapcsoló lesz a mi barátunk ez esetben. Amíg van vízfogyasztás nem kapcsol ki a szivattyú, tehát az a feladat hogy a vízfogyasztás az a szivattyú szállított mennyiségével is legyen köszönő viszonyban. Ez esetben a kerti csap az bizony kakukk tojás és hogy slag van e vagy nincs a végén már csupán másodlagos kérdés. Mostanság kezdenek elterjedni a frekvencia váltós vezérlők amik valamivel ügyesebben próbálnak már úrrá lenni a kihíváson de az áruk miatt nem "tömeg igény" kielégítésére szolgálnak. ( Még jóval több orosz rezgős szivattyú fogy mint steadypress
Nem kell túl sokat aggódni hogy a szivattyú nem mindig megy a munkaponton, ennek csupán hatásfok oldalon van kára de hát ahol fát vágnak ott hullik a forgács A csepegtetőt úgy kellene megoldani hogy ha nem ad ki önálló kört a vízfogyasztása akkor más körrel (körökkel) öntözzön. Ha esetleg a csepicső nyomástűrése kevés akkor nyomás csökkentőt kell beépíteni a csepicső körbe.
Én azért egy 24 literes tartályt betennék az áramlás kapcsoló után hogy a csepegve hagyott csap, vagy a pohárnyi kiengedett vizek miatt ne kapcsolgasson a szivattyú. Viszont ha gyakori a slagos vízkivétel és sokáig is tart akkor talán jobb ötlet az öntöző köröket kisebbre méretezni és a számukat növelni hogy a 2/10 es szivattyú oda is elég legyen.