Ezermester Fórum

Hali!

Nem találtam hasonló bejegyzést, ezért új témát létrehozva szeretném segítségeteket kérni.

Nagyon röviden felvázolva az eseményeket: 2012-ben sürgőssé vált a közel 100 éves tetőszerkezet cseréje, - az akkori lehetőségeknek megfelelően - impregnálatlan fából lett kialakítva az új tetőszerkezet. Még abban az évben az összes szarufát, gerendát Boróka Kültéri Fakonzerváló alapozóval 1 rétegben, de jó vastagon lekentem - már ami hozzáférhető volt (pl. szarufák cserép felöli oldala nem). A tetőtér nincs beépítve, nem lakott, a födém szintén fagerendás, stukatúr, vastag agyagréteg, 40cm kőzetgyapot. A tető sima cserepes, alátétfóliás.
Kérdéseim: Elegendő a védelem, amit kapott? Ha nem, akkor mivel kenjem le és milyen gyakorisággal?

Köszi előre is a válaszokat.
Üdv

[jmedvegy]

Üdv!

Hogy úgy mondjam, betereltük az állatokat az akolba, csak az ajtót felejtettük becsukni. Persze, az átmelegedett szobában könnyű utólag okosnak lenni, de sokkal kevesebbe kerül a megelőzés, mint az utólagos foltozgatás.
Ha a leírt módon készült az utólagos védelem, jó, de hagy szabad felületet a rovaroknak, gombáknak. Még ha mártással, vagy ecseteléssel sikerült is volna az egész felületet védeni, akkor is, bizonyos időközönként - 5, 10 év - célszerű a szerkezet átvizsgálása. Utólagosan valamilyen vegyszer permetezéssel, ellenléces héjalást feltételezve, használata többet árthat, mint használ. Általános szabály, hogy a beépített anyagokon háncs, vagy annak maradványa nem maradhat. Láttam olyan megoldást, hogy az utolsó felső sorok alátét fóliáját nem az ellenléc alatt, hanem a fölött vezetik el, kiszellőzésre hivatkozva. Ekkor triviális esetben előfordulhat, hogy a cserépléc-ellenléc-szarufa úton a bogár berághatja magát a szarufába. Hozzáteszem ez az gyártói ajánlásokkal ellentétes. És akkor még a cseréplécek esetleges gombásodásáról nem is beszéltünk.

Mivel a lécezéshez nem fér hozzá, az semmilyen védelmet nem kapott. A bogár világ pedig sokkal találékonyabb, mint azt feltételeznénk, ha háncs nincs, bohó képzelődés azt gondolni, akkor teljesen védettek vagyunk. Van egy Rostás Árpád vándorasztalos nevű emberke, akiről itt a neten olvastam már pro és kontra, ő esküszik arra, hogy nem kellenek tudományos kenceficék a faanyagvédelemhez, hagyományos anyagokkal is eredményesen tartósítható a faanyag további száz évekre. Személyes tapasztalatom és kontaktusom nincs az illetővel, és a hivatkozott link jelenleg nem is működik.
Mindenféle kenegetés helyett azt ajánlom, érdemes bizonyos időközönként átnézni a tetőszerkezetet, és ahol neadjIsten faliszt, vagy rovar- gombakárosításra utaló nyomokat fedezünk fel, akkor ott beavatkozni. Sajnos a favédő anyagok a legritkább esetben itatódnak mélyen a fába, elsősorban felületi védelmet nyújtanak. Minden évben átkenni, vmilyen - nem olcsó - konzerváló anyaggal - hozzátéve, hogy minden esetleges védelem ellenére vannak olyan szerkezeti részek, melyek nem hozzáférhetők, nem beláthatók, így felesleges pénzkidobásnak tartom a fentiek miatt. A teljesen előkezelt faanyagok esetében is hasonló a helyzet, pusztán a behatoló felület nagysága lényegesen kisebb.
Számos olyan szer létezik, mely a már befészkelődött rovarokat a fába történő beinjektálással képes ritkítani, elpusztítani, de ez is sziszifuszi munka.
A szerencsében bízni, szintúgy botorság. Abban biztos vagyok, hogy a válaszom a legkevésbé sem nyugtatja meg, de pusztán nyugtalanul aludni, forgolódni az ágyban gyűjtve az ősz hajszálakat, nem érdemes. Bizonyos fokú előretervezéssel, rendszeres ellenőrzéssel megfelelően kezelhető a helyzet. Ismétlem önmagam, a megelőzés mindenkor olcsóbb, mint utólagos foltozgatás.
Remélem sikerült tényszerű megvilágításba helyezni helyzetét, és előregondolkodással hosszú évekre biztosítja saját nyugalmát.

További szép napot!

Üdv!

Köszönöm a gyors és kimerítő választ.
Megmondom őszintén különösebben nem aggódom (lehet, hogy 10 év múlva fogok), véleményem szerint kicsit túldimenzionált az egész - ettől függetlenül akkor sürgősen kellett cselekedni és más megoldás nem volt, de ha lehetett volna, vagy most lehetne választani, egyértelműen impregnáltatnám.
Lehet, hogy nem vagyok eléggé tájékozott, de én még nem láttam olyan házat épülni, vagy felújítani, ahol a tetőléceket is impregnálták volna.

[Plaszlo]

Nos az a különbség, hogy én láttam, nem is egyet. Dolgoztam építőiparban, ott az ácsok helyben kezelték le a faanyagot merítéssel, mielőtt felrakták volna. De néha látok olyan teherautót, ami láthatólag komplett tetőszerkezetet szállít és a tetőlécek is zöld színűek. Tehát van rá példa, de sokan nem törődnek vele. A lécek cseréje elvileg könnyű, de ahhoz le kell szedni a teljes héjalást, és ha ezt nézed, már megéri a kezelést.

Elhiszem, hogy van ilyen, de nagyon ritka. Előbb fárad el a fa, minthogy megegye a szú, vagy akármi más. Ha az ember botlban veszi, az impregnálás iszonyat megdobja (100 Ft / fm árnál nem is nagyon érné meg), a legtöbb helyen meg nemigen van lehetőség arra, hogy 6-8 méteres gödröt ássanak / tartályt állítsanak föl. Ha abból indulok ki, hogy az egyik 60-as években éprült építményünkön most lett cserélve a tetőléc, pedig még bádog sem volt rajta...
Vajon meddig hat az impregnálás?

[Plaszlo]

Ez szerencse kérdése is meg a tetőszerkezet szellőzéséé. Ha szerencséd van, nem találják meg a farontó bogarak, ha jól átszellőzik a tetőszerkezet, esélyes, hogy minél később jelenjen meg a penész (szürke, kék, fekete). Valóban az impregnálás hatása sem végtelen, de annyival is beljebb vagy, amíg hat.

Köszönöm a válaszokat, sokat segítettetek!
Üdv