Üdv!
Köszönöm a bizalmat, de ez azért kissé összetettebb probléma.
Mi több, egy hozzászólással pusztán lerendezni a megoldás menetét, azért néhány gondolatébresztő, vagy esetleges megoldási lehetőség. Elvileg a net telis-tele van e tekintetben házilagos és egyéb megoldásokkal, én egy önálló épületet készítek OSB lap borítással, én az egyes részleteknél erre helyeztem a hangsúlyt.
Elvileg garázs, ezzel a funkcióval, nem készíthető fából, ld. tűzvédelem, kivétel ez alól a kerti tető építmény, amit gyakran látni a házak előtt garzásként funkcionálni, viszont ennek nincs oldala!
Másrészt, ha zártszelvényből dolgozunk, mindenképpen téglalap keresztmetszetűt érdemes választani, viszont ekkor a beton alapba egyforma távolságokra már eleve, egy megfelelően előkészített talplemezt szükséges készíteni, és majd csak azután következhet a többi. Viszont nagyon ajánlom, hogy hegesztésben megfelelő jártassággal is rendelkezzünk, mert én még a kezdetek kezdetén egy pálcával végig varrtam egy jó méternyi hosszt, és roppant büszke voltam arra, milyen takarékosan hegesztek, míg persze mások...
. Persze, annyit sem tartott, mint egy paraszthajszál.
Fából építeni elvileg könnyebb, viszont pontos megmunkálás, és jó alapanyag kiválasztás a feltétel, mivel itt éppen az egyes csavarodások, propelleresség képes megviccelni az embert.
Hogy jó példánál maradjak, én ezen megfontolások miatt választottam anno a fémvázat, amire fából alkottam meg hasonló keretet. Lentebb csatolt képek egy ilyen hasonló megoldást próbálnak megmutatni, de hozzáteszem, igazán saccperkábé alapon készült, pusztán az egyes részmegoldásokra próbál rámutatni. A tetőszerkezetre konkrét péda
itt található, mind a megoldásra, mind a tervre. Persze ehhez a Sketchup programot telepíteni szükséges!
A gyakorlat azt mutatja, hogy a szarufatávolságok osztásában állított oszlopokat felhasználni egyben a külső és belső burkolat megtartásához, elégtelen. A nagy távolság miatt - 80-90 cm - minimum 15mm-es OSB lemez lenne elégséges, azonban ez is képes súlyánál fogva később a hossz mentén behullámosodni.
A másik probléma az OSB vagy éppen rétegelt lapok vízérzékenysége. Ugyan kapható impregnált, vízhatlannak mondott lap, azonban ezek is, a vágások mentén, a szálirányban képesek vizet felvenni, és így megdagadni. Ennek megakadályozására mindenképpen érdemes - a csapódó eső ellen - egyrészt alászigetelni, másodsorban pedig egy durva kavicsolással megvédeni a lapok alját, hogy oda víz ne juthasson.
A mellékelt képek, hangsúlyozottan, pusztán az általam alkalmazott elvi megoldásokat mutatják be, illetve mi mindenre használható ez a
SU program. Tervezésnél érdemes a kocsi alapméretéből kiindulni, számba venni az esetleges tárolókat is, vagy éppen még a család kerékpárjai is beférjenek. Kiszállásnál sem elhanyagolandó, hogy ajtónyitás ne érjen fel egy rémálommal (mibe ütöm be ma az ajtót?) Persze, gondolva ezek anyagi terheire is! És miért is fontos ez tervezésnél? Pár éve volt olyan munkám, amikor egy hagyományos (tégla, malter, stb.) házilagosan készült garázsban kellett villanyosítanom. Mikor visszamentem szerelvényezni, a furcsa az volt, hogy a végfalon végig le volt verve a már előzőleg felhordott vakolat olyan 80 cm magasságig, mi több valami rossz rongy darab volt végig felszögezve. Nem igazán értettem, de csak ki bújt a kisördög és rákérdeztem a tulajnál, tán felázott, vagy mi történt az adott résszel? A válaszon mindenki gondolkodjon el maga, én próbáltam komoly maradni. " ...mikor beálltam kocsival, nem tudtam becsukni a garázsajtót, viszont így már sikerült." Az élet írja a legjobb sztorikat.
A továbblépéshez és kiinduláshoz mindenképpen ezeket ajánlom mindenképpen figyelmebevenni!
A mellékelt képeken az egyes színek alkalmazása elsősorban az eltérő anyagok megkülönböztetését szolgálja!
További sok sikert, várom a további lépéseket!
