Ezermester Fórum

Üdvözlöm!
Aktuális kérdésem lenne, így a tél beköszönte előtt.
Szeretném a családi házunk nem használt padlásfödémét tekercsben kapható kőzetgyapottal leszigetelni.
A kérdésem ennek mikéntjével kapcsolatos.
Több oldalon utána olvasva azt javasolják, hogy a padlás alapos összetakarítását követően egyszerűen gurítsam le a szigetelő bálákat két rétegben, természetesen egymást átfedve, majd páraáteresztő fóliát ráterítve. A páraáteresztő fóliát állítólag költségcsökkentési okokból lehet széthajtogatott kartondobozokkal helyettesíteni.
A kérdésem az lenne, hogy a fenti eljárás helyes-e?
Az egész tetőteret 2 rétegben 10-10 cm-es szigeteléssel szeretném ellátni.
A födém egy részén nem tudom miért nincs lebetonozva egy kb 15 négyzetméteres terület, ott elég poros az aljzat azon a területen leteríthetek-e fóliát, hogy ne koszolódjon el nagyon a szigetelő anyag, vagy ne tegyem mert alápárásodhat. A nagyon poros területen erre a fóliára teríteném le a szigetelő anyagot.
Várom válaszát, és természetesen más hozzáértők tanácsát, tapasztalatait is szívesen veszem!
Üdvözlettel T. László!

[Plaszlo]

Üdv!
Nem használt padlástérnél jó megoldás amit leírtál, a kétrétegű bálázott szálas szigetelőanyag leterítése. A szigetelőanyag sávok szorosan legyenek egymás mellett, ne legyenek rések közöttük, ne legyenek megtörve, vagy rogyasztva. A keresztbe fektetés az esetleges illesztési hézagok elfedését célozza, de ügyelni kell a minél tömörebb, egységesebb szerkezet kialakítására mindkét rétegben, hogy ne legyenek rések amin a meleg el tud szökni. Arra vigyázz, a szigetelőanyagon nem szabad járkálni, mert összerogyasztod, a második réteg lerakását az első réteggel együtt kell megcsinálnod. Ha ez nem megy, akkor fektess le a betonra 4x10-es gerendákat, így az első réteget ezek közé tudod rakni. A második réteg leterítésénél ezekre a gerendákra fektetett pallóval tudsz dolgozni, viszont a porfogó réteget is ezzel együtt kell felhelyezned. A betonozatlan részre ne fektess párazáró fóliát, max. páraáteresztőt (esetleg geotextiliát), hisz a betonréteg is csak párafékező de nem záró. Mivel nem lesz zárt járófelület kialakítva, nem szükséges elzárni a szigetelést a födémen átjutó pára ellen, hisz a szigetelés is nyitott marad, ki tud szellőzni.
Az így leterített szigetelés tetejére porfogónak jó a kartonlap, de inkább a geotextília (mezőgazdasági boltokban, kertészetekben kapható). A lényeg a páraáteresztő képesség, a szigetelő anyag kiszellőzésének biztosítása. Ebben az esetben főként porfogó szerepét tölti be a felső réteg, és az esetleges kis mennyiségű becsöpögő vizet, télen a porhót tudja megfogni, míg elpárolog, de nem engedi egyből a szigetelőanyag közé folyni.
Páraáteresztő fólia abban az esetben indokolt, ha a tetőcserép alatt nincs, vagy sérült a vízelvezető fólia és előfordulhat, hogy hevesebb esőzésnél, viharok alatt nagyobb mennyiségű víz - télen porhó - juthat a padlástérbe. Ebben az esetben a fóliasávokat össze kell ragasztanod az (átlapolt) illesztések mentén saját ragasztószalagjával. A páraáteresztő fólia membránjai átengedik a vízpárát, de a ráfolyó vizet vissza tudják tartani, persze ezt sem a végtelenségig.

Én ideiglenesen szeretném megoldani, a még be nem épített padlástér szigetelését. Egyelőre teljesen üres, még a válaszfalak sincsenek felhúzva. A lényeg, hogy az alsó szintről minél kevesebb hő távozzon. Van jó pár bála üveg vagy kőzetgyapotom (még meg kell vizsgálnom pontosan mi az, mert nemrég vettem a házat, s ezeket meghagyta az eladó), melyek majd a tetőgerendák közé kerülnek. Arra gondoltam ezt szépen lerakom a födémre egymás mellé, és kész. Gondolom nem károsodhat az anyag, ugye?? A tető cserepes, alatta kifóliázva, így a víz nem tud átszivárogni.

[Plaszlo]

Az előző hozzászólásom irányelvei rád is érvényesek. A portakarásról gondoskodni kell, mert a porral befedett szigetelőanyag már nem az igazi. A szálak közé mélyen be tud ülni a por és nedvesség (pára) hatására is össze tud állni, lerontva a szigetelőanyag átszellőzését. Ha nem taposod össze a szigetelőanyagot és letakarod por ellen, sok év múlva is hibátlanul felhasználhatod a tetőszigeteléshez.
A víz és a porhó erős szél hatására is be tud jutni a tető résein, szellőzőin keresztül, hisz ez nem légmentesen zárt terület.

Köszönöm a válaszát!

Jó napot!
Én is szigetelni szeretném a házam padlását, amit tárolásra használok.
A ház az 50-es években épült típusház, ennek megfelelően a födém igencsak egyenetlen.
Ajánlották már az austrotherm PADLAP termékét, ezt (szerintem) nagyjából egyenletes felületen érdemes alkalmazni. Van-e lehetőség a felület előkészítésére valamilyen (gazdaságos) módon, akár fólia, vagy egyéb réteg felvitelével? A betonozást mellőzném, ha lehet...
Ragaszkodjam a hungarocell alapú szigeteléshez, vagy használjak mást, ami nem igényel egyenes felületet?
Köszönettel:
Viktor

[Plaszlo]

Üdv!
Mivel tárolásra is akarja használni, a szálas szigetelőket mellőzni kényszerül. Gondolok itt az általánosan használt tekercses üveggyapot paplan kétrétegű leterítésére, mert ez nem ad járható felületet.
Az elég egyenetlen mégis mit jelent? Nagy szintkülönbségek, vagy csak érdes felületek?

Az esetében is lehet a Padlapot használni, de egy kicsit elő kell készíteni az alapot.
Ezt a felület minőségétől függően lehetne:
- vastagabb filc vagy polifoam réteg,
- 2 cm-es lépésálló (a terhelés miatt) üveggyapot, ami a nem túl nagy felületi egyenetlenségeket "kisimítja" a Padlap részére,
- pár centiméter száraz homok elterítése, amivel síkba lehetne hozni a födémet.
Erre jöhet a párazáró fólia és a végén a Padlap.

Tiszteletem!
Most költöztünk új építésű házba, a födém szigetelés rétegsorrendje a szoba felől: gipszkarton, fólia, üveggyapot.Gondolom nem jó így, hiszen belül nagyon párás tud lenni, a villanyvezeték csöveiből csöpög a víz...
A fóliát kiszedjem az üveggyapot alól? Nem értem amúgy, másnál hungarocell van, az nem párafogó?

Köszönöm előre is!

[Plaszlo]

Üdv!
A fóliát semmi esetre sem szabad kivenni, ez védi a szálas hőszigetelő anyagot a párától. A pára a hőszigetelő anyagban kicsapódva rontja a szigetelőképességét és penészedéshez vezethet.
A túlzott párásodás okai lehetnek:
- friss falakban még magas a víztartalom (téglaház?)
- korszerű, jól záródó ablakok megakadályozzák az ablakok résein keresztüli "természetes" szellőzést.
- a konnektorokból csöpögő víz általában könnyűszerkezetes házaknál szokott jelentkezni, a villanyvezeték csövei szigeteletlen, hideg környezetben is futnak - vagy a szabadtérbe is ki vannak vezetve (külső világítás, konnektor, becsatlakozás, stb.) - és a benne keringő benti magas páratartalmú levegő páratartalma kicsapódik, és a gravitációnál fogva lecsorog. Huzatot, vagy hideg levegő beáramlást nem érezni a konnektoroknál?
Alapvető megoldás a gyakori rövid szellőztetés a páratartalom kivezetésére, ha ez hosszabb távon sem javít az állapotokon, akkor résszellőző beépítése az ablakok kereteibe, esetleg aktív szellőztető berendezés kiépíttetése.
Ezek gyakori problémák új házaknál, ezért csak általánosságban írtam. Több infó kellene a házról, szokásaitokról. Gyakori probléma lehet még a túl magas páratermelés, mint főzés, mosás utáni ruhák benti szárítása, fürdőből kiáramló pára a beltérbe (gyenge szellőzésű fürdőnél) és a takarékosság miatti ritka szellőztetés.

Üdv!
Leírom pontosabban.Új téglaház, de állt egy évig.A nyílászárók 1.1k hőszigeteltek. És sajnos tényleg van ruhaszárítás bent, mosogatógép... A csövek futnak fent a hidegben az tény, és ahol bejön fent a csillár helyén, ott csöpög.De itt a lámpa még nincs felszerelve.
Az jó ha magát a csövet, a padlástérben körbetekerem szigetelővel?

[Plaszlo]

Üdv!
Kérdések:
- mikor költöztetek be?
- mikor kezdődtek a problémák? (csöpögés és páratartalom)

Az, hogy állt egy évig, még nem jelenti ki is tudott száradni. Felteszem zárt ablakok és ajtók mellett állt egy évig, szellőzés szinte nulla. A nyílászáróid szinte tökéletesen szigetelnek, zárt állapotban nem enged semmi légmozgást. Elsősorban a rendszeres szellőztetéssel próbálkozzatok, akkor miként változik a páratartalom. Érdemes lenne páratartalom mérővel is figyelni a levegő páratartalmát és aszerint szellőztetni.
A csövek hőszigetelését mindenképp próbáld ki. Ha rendesen szigetelték a födémet, akkor a padláson hideg van, a csövek falán lecsapódik a benti páradús levegő páratartalma és visszafolyik. Nézd meg, van-e kivezetése a csőnek a szabadba, mert akkor állandó légmozgás van a csőben, így a páralecsapódás és visszacsöpögés állandó lesz. Próbáld eltömíteni pár napra, majd utána a tömítést kiszedve megnézni, mennyi víz gyűlt össze. Valamennyi lesz benne, de ha sikerül megállítania légmozgást, a páratartalom lecsapódás is megállítható.

Példa a párásodásra:
Ismerősöm feletti lakást megvette egy (realitásokhoz való hajlamát erősen megkérdőjelezhető) ember, aki kicseréltetett mindent, szétverette és újra építettette az egész lakást, falakat, mindent. Hiper-szuper gépi szellőztető rendszert építtetett ki, tökéletesen záródó ablakokkal együtt, majd másfél (!) év felújítás után, a végre elkészült lakást bezárta, hogy jó pénzért kiadja. Egy hónap múlva minden cuppogott a víztől és nem értette hogy lehet ez. Persze a szellőztetőt is kikapcsolta, nehogy áramot fogyasszon. Ez van, amikor egy lakás természetes szellőzését lezárják. Ismert a probléma, nem új keletű, mégsem törődnek vele eléggé. A régi nyílászárók gyenge tömítettsége miatt folyamatosan volt légcsere, amit azért zártak le a korszerű ablakokkal, hogy megszűnjön a filtrációs veszteség. Az egyik megszűnt, jött helyette a másik probléma.
Ma már kaphatók olyan nyílászárók, amik a páratartalom növekedésére kinyitnak egy kis szellőzőt így pótolva azt, amit a gumitömítésekkel lezártak.

Köszönöm! Próbálom az instrukciókat, és beszámolok

Üdvözlök mindenkit!

Régi építésű bérházban lakom. Lehet e úgy aljzatot szigetelni és szalagparkettát lerakni, hogy a régi
párnafás homokágya kb.60 éves parkettát nem bontom föl? Földszinti a lakás, és csak a fele alatt
can pince.
Előre is köszönöm a segítséget.

[Plaszlo]

Üdv!
Meg lehet oldani, de nagyon megemelné a padló magasságát, minimum 5 cm szigetelőanyag kellene, plusz a parketta magassága. A parkettának mindenképp maradnia kell?
A legegyszerűbb megoldás lenne mostani a parketta alapjának felhasználásával lefektetni a szalagparkettát. Ez úgy nézne ki: régi parketta felszedése, homokot kilapátolni és ha jó állapotúak a párnafák, a közét hőszigetelő üveggyapottal kitölteni. Erre párazáró fólia, majd a párnafák sűrűségétől függően OSB lap alapnak, vagy közvetlenül a párnafákra lefektetni a szalagparkettát.
Ami ráépítés ellen szól, egyrészt a megemelkedett padlómagasság, másrészt a szalagparketta és a hőszigetelés közé párazáró fóliát illik rakni, mivel alatta nincs fűtött helyiség. Azt viszont így nem lehet tudni, mi lesz a lezárt parkettával, ha alulról elkezdene párásodni, nedvesedni. Most még ki tud szellőzni, de ha lezárod és bepállik, szétrohad alatta minden.
Ezt gondold végig, és utána nézzük meg a további lehetőségeket.

Üdvözlet!
Korábban már írtam a födém szigetelésével kapcsolatban, kaptam is választ, amit nagyon köszönök.
Arra gondoltam, hogy mivel a padlás felületének csak kb. 10%-át használjuk tárolásra, felesleges lenne az egészet PADLAP-pal borítani, ehelyett szimpla lépésálló hungarocell-lel fedném, a terhelendő felületre tennék néhány négyzetméter fa lapot (OSB?). Több kérdésem van ezzel kapcsolatban:
1. Ez megfelelő megoldás lehet?
2. Mivel itt nem lesz olyan tökéletes az illesztés, mint a padlap esetében, kell-e valami ragasztóanyag?
3. Célszerű lehet két rétegben, kötésben rakni?
4. Egyébként sem megoldott a pára eltávozása (vizesek a sarkok). Ha rakok a födémre fóliát, akkor ez fokozottan fog jelentkezni. Mindenképp kell az a fólia?

Köszönöm
CsViktor