Ezermester Fórum

[Plaszlo]

Tényleg jóindulatból szóltam hozzá, néhány dolog/adat sajnos vagy ténylegesen nem így van.

Ezt nem is kétlem, de melyikre gondolsz? Ne hagyj kétségek között.

Kedves László
Egyik gondom, hogy a cement tényező nem a kevert betonra vonatkozik, hanem a készre. Ebből ered, hogy az általam javasolt még kevesebb cement frakció a keverés szempontjából. A tömörítés kézi bedolgozásnál 0,15-0,20 gépinél 0,25. Ezt figyelembe illik venni, ha kell 1m3 kész tömör beton, könnyűbeton, akármi, ahhoz 1,2-1,25m3 kevert kell(!) .
Nemtu. pl, hogy jön ki 2400kg/m3 kevert beton súly, ha 0,15-0,21 a víz, ami ugye csak 1000kg/m3, a kavics, vagy bármi adalék is csak 1700-1800kg/m3, a cement se áll ehhez messze . Mi 1800kg/m3-t veszünk figyelembe egy statikai teher számításnál és ha az vasalt, azaz vasbeton, szerkezete válogatja 2000-2200-őt.
A víz tényező beépül a cement struktúrába. Amit utána locsolgatunk az a hűtésre és pótlásra szolgál csupán .
Én továbbra is azt mondom, amit írtam, legfeljebb a felületet erősíteném meg egy vékony 1/3-2/3 cement homok (1-3 vödörnyi) glettel 3-5mm vtg-ben egy deszkán térdelve amint egy helyiséget lehúztam a habbetonnal.
Nem tu. válaszoltam-e, bízom benne, hogy igen .

[Plaszlo]

Kedves Fransis!

Nem tudom hogyan jön ki a 2400 kg a készrekevert betonra, ezen még nem gondolkoztam. Azt tudom, hogy amikor 1 m3 betont kellett elvinnem egy 1 tonnás kis teherautón, majdnem belenyekkent és a mérlegelés egyértelműen mutatta a növekményt. Az előbb említett PhD értekezésben is ez az érték szerepel. Sajnos ehhez nem tudok többet hozzáfűzni, itt véget ért a tudásom.

Igazad van a keverési aránnyal, a 150/160-as keverék is bőven elviseli az egész felépítmény súlyát, csak azt nem tudom, hogy ha a sima 200-as EPS is meg tud rogyni az évek alatt, akkor a cement-polisztirol keverék hogyan viselkedik? Mennyi lesz a nyomószilárdsága tartós terhelés hatására és akkor is elég lesz? A cement mennyire tudja ebben meggátolni, mennyire erős a szerkezete a gyöngyök között? Ezért gondoltam a bő ráhagyást, később se legyen gond.

Erre gondolok (példaként találtam):

Styrofoam-Roofmate SL-A
Zártcellás, extrudált polisztirolhab hőszigetelő lemez
Hővezetési tényező közölt/tervezési (W/mk): 0,035
Nyomószilárdság (kPa): 300
Nyomószilárdság (kPa) tervezési érték tartós terhelésnél: 130

Jónapot kívánok!

A nyomószilárdsága az anyagnak a megadott keverési arány mellett 0,7 N/mm2, ami 700Kpa. Erre írnak egy padlókiegyenlítést, hogy azt lehet tenni a tetejére (gondolom OSB, vagy parafa, vagy hablemez) és rá lehet burkolni.

Mi a jó rétegképzés egy ilyen esetben (nem szeretném leáztatni az alsó szomszédot). Gondolom alulra valamilyen fólia (nem tudom) utána rá ez az aljzatbeton (száradási időnek 24-28 napot ír) utána pedig azt írja hogy öntsük le padlókiegyenlítővel, vagy tegyünk rá gipszkarton stb.

A fóliában és a felső rétegben tudnának segíteni? Láttam polifoam habfóliát. Olvastam olyat, hogy lehet rá tenni padlólapot, meg olyat is, hogy nem. Lehet, hogy ott már csak a járólap ragasztóval szinteznénk ki a dolgot, a szalagparketta alá meg mehet a habfólia, vagy filc, hogy a kopogó hang tompuljon.

Köszönettel: berkaba

Okay PLaszlo.
Phd értekezés. Nem olvastam, nem tu. mivel kapcsolatban merült fel. Félelmetes volna, ha jól értelmezted, hogy ilyesmi, ilyenben előfordul .

300kPa nem kis érték. cca. 3kg/cm2
____________________________________________________
Styrofoam-Roofmate SL-A
Zártcellás, extrudált polisztirolhab hőszigetelő lemez
Hővezetési tényező közölt/tervezési (W/mk): 0,035
Nyomószilárdság (kPa): 300
Nyomószilárdság (kPa) tervezési érték tartós terhelésnél: 130
____________________________________________________
Gondolj arra, hogy Magyarország átlag talaja ennek a felét tudja (1,6kg/cm2). A telephelyünk talajmechanikáját az ép.engedélyhez ezzel az értékkel kezdve és a biztonsági tényező után a harmada körüli értékkel befejezve méreteztem. Néhány évtizede egy földszintes ház (nem volt még energiaválság) padlója nem ismerte a szerelő betont. A mozaiklap, a hajópadló alátétje közvetlen a talajra hatott, azaz az 1-2kg/m2-es "tudásra (hajópadló még arra sem mert az alátét stafli vonalszerű terhelés. (jut eszembe, valahol/valaki javasolta, hogy a párnafák közül ki a homokkal, a homok a párnafákat ágyazza szintben tartja, azt onnan kivenni "ön/lakás gyilkosság"). Nincs azzal semmi gond. Az első családi házamat anno én is igy kiviteleztem.
Egy padló alatti réteget pontszerű terhelés sohasem éri, ha csak nem szőnyegpadló. Mindig van burkolat ami kissé teherelosztó.
A tárgyi lakás felújítást én un. úsztatott, szerelt padló rétegrenddel képzelném el és semmi esetre sem betonnal. Egy vb födém, és az biztos az, > 260kg/m2 megoszló terhelésre méretezett. Abból 180-200kg/m2 a szerkezet önsúlya. Maradt a 60-80kg a hasznosra. Az tökéletesen elegendő, mert mondjuk egy 4m-es támaszköz esetén méterenként (összesen 4*1m2) a számba vett hasznos 240-320kg, egy 40m2-es lakásba senki nem hord be 2,5-3 tonnát, beleértve a családot is.
Rögtön más a helyzet, ha én "amatőr módon" 5-6cm betont, bármit beépítek, >>> fogy vagy elfogy a hasznosra jutó terhelés és komolyabb bulinál (névnap, esküvő stb.) a vendégek "leköltöznek" az alattuk lévő lakásba, lehet, hogy darabokban .

1cm-es beton, ugye a taglalásból nézve 18-20kg/m2. és az 5-6cm(?)
Tehát az épület ismerete nélkül csak úsztatott padlóréteg!
Erre rengeteg lehetőség van, akár barkácsszinten (értsd alatta sk.munka +anyag), vagy profi kereskedelmi kínálat.
"Semmi sem egyszerű, semmit sem lehet néhány szóval félreérthetetlenül leírni, ez megint hosszú lett, az idő meg kevés"...
Ja még annyit, hogy az a kisautós 1m3 inkább 1,2-1,3m3 volt, a csodák talán csak a mesében vannak

[Plaszlo]

Üdv Fransys69.
Csak nem hagyom abba a vitatkozást, de félre ne érts, nem azért mert nem ismerem el a tudásodat, csak szeretek gondolkodni és vitatkozni. Ha meggyőzöl, elismerem, nem keresem a kákán is a csomót.

Itt a Phd értekezés:
http://www.epito.bme.hu/eat/phdk/Nemes_Rita_PhD.pdf

A könnyűbetonok alkalmazását taglalja.

és belőle egy részlet:

Jelen értekezés célja:
1. a habüveg adalékanyagok falhasználásával készíthető szerkezeti könnyűbetonok
mechanikai jellemzőinek meghatározása;
2. a habüveg adalékanyagos könnyűbeton tulajdonságainak összehasonlítása más könnyű
adalékanyagokkal, elsősorban a duzzasztott agyagkaviccsal készült könnyűbetonokkal
és a közönséges (2300-2500 kg/m3) testsűrűségű betonokkal.

De itt a betonkeverékek táblázatában átlag 2,2 t/m3 adódik.:
http://www.tivadarkft.hu/recepttar_beton.html

Ezzel nem újabb vitát akarok kezdeni, csak igazolni magam, amire emlékszem. Lehet anno a kocsira tényleg kicsit többet raktak a bedolgozásra is számítva, amit írtál.

Könnyűbeton.
A 200 kg/m3 testsűrűségű betonból 1 m2 1 cm vastagságban 2 kg., 5 centis rétegben 10 kg/m2. Egy 40 m2-es lakást 5 centis rétegben terítve az egész 400 kg. Ehhez vegyük a korábbi parketta és 5 cm-es feltöltő anyag eltávolítását, és szerintem bőven a kockázati határ alatt vagyunk. Az általad ajánlott 150/160 kg/m3-es beton még könnyebb lenne.
Rosszul látom a helyzetet?
Az úsztatott padlószerkezet is volt mint lehetőség, de az összetömörödés miatt erre felé kanyarodtunk.

[Plaszlo]

Jónapot kívánok!

A nyomószilárdsága az anyagnak a megadott keverési arány mellett 0,7 N/mm2, ami 700Kpa. Erre írnak egy padlókiegyenlítést, hogy azt lehet tenni a tetejére (gondolom OSB, vagy parafa, vagy hablemez) és rá lehet burkolni.

Szerintem erre már nem kell plusz kiegyenlítő réteg, maximum egy erősebb, kopásállóbb anyagból fedés, ami lehet önterülő aljzatkiegyenlítő. a parketta elosztja a terhelést nagyobb felületen. A lényeg, a parkettának teljesen egyenes felületet adjon és akkor nem lesz később nyikorgás.

Mi a jó rétegképzés egy ilyen esetben (nem szeretném leáztatni az alsó szomszédot). Gondolom alulra valamilyen fólia (nem tudom) utána rá ez az aljzatbeton (száradási időnek 24-28 napot ír) utána pedig azt írja hogy öntsük le padlókiegyenlítővel, vagy tegyünk rá gipszkarton stb.

Alulra technikai fóliát rakjon, ami egy erős, taposásálló (vastagabb) takarófólia. Legalább 20 cm-es átlapolással az illesztéseknél, erre a plusszra számítson a vásárláskor. Az aljzatkiegyenlítő elég lesz, gipszkarton nem szükséges.

A fóliában és a felső rétegben tudnának segíteni? Láttam polifoam habfóliát. Olvastam olyat, hogy lehet rá tenni padlólapot, meg olyat is, hogy nem. Lehet, hogy ott már csak a járólap ragasztóval szinteznénk ki a dolgot, a szalagparketta alá meg mehet a habfólia, vagy filc, hogy a kopogó hang tompuljon.
Köszönettel: berkaba

Fóliát barkácsáruházakban, vagy mezőgazdasági boltokban lehet méterre kapni. Igazából csak ahhoz kell, hogy a beton nedvességtertalmát ne szívja fel a födém és bírja a terítés alatt a taposást a vízszigetelés érdekében.
Padlólapnál maradnék a sima ragasztásos technológiánál, a szalagparketta alá a szalagparkettákhoz rendszeresített habfólia, vagy kemény filc jó választás.

Kedves Plaszló és Fransys69!

Nagyon köszönöm a segítségeteket! Azzal nem is számoltam a födémnél, hogy két válaszfal ki lett bontva, tehát ez már nem fogja terhelni a födémet. A beton, ahogy írta a gyártó 30-40 kg/m2 10cm vastagságban terítve.

Még egyszer köszönöm szépen a segítséget; majd lehet, hogy egy beépített bútor kérdést is fogok indítani (bár az nem teljesen födém probléma )

Szép napot mindenkinek, és jó hétvégét:

berkaba

berkaba és PLaszló
hibásan írtam tegnap, nem úsztatott padlóra gondoltam, hanem száraz építésű megoldásra, bár a kettő együtt jelentkezik. Itt kicsi a födém/padló méret, a köv. javasolom.
Elkerülhető a betonozás (kivétel a fürdő, ott mindenképpen betonozni kell (nem könnyű beton).
1.) Le kell vágatni 8cm széles csíkokat OSB_22 22mm-es táblából (1,25*2,5m tábla méret) anyi 250cm-est ami biztosítja a min. 40-50cm-es párnafa kiosztást.
1.1) a falakra fel kell vinni egy un. méter vonalat (vízszintet) körbe-körbe. Mondjuk legyen 50-60cm magasságban (mindegy mennyi csak vízszint legyen körbe, minden helyiségbe).
Leszabunk egy ennek megfelelő darabot (vízszint vonal/vakpadló alsó sík) és nem kell továbbá a centit sem használni.
2.) helyiségenként a falak mentén egy keret ezekből és a köze az előbbi 40-50cm sávban bebordázva. (hogy a felső sík, sík legyen, ideiglenesen rá kell csavarozni a sávokra ezekből annyit, hogy mindegyik egymáshoz mérten egy síkba forduljon majd.
3.) minden bordába a falkerethez közel és közötte (60-80cm) egy egy forgácslap csavart a közepébe bele kell csavarni.
Ezzel könnyedén beállítható minden helyiség vízszintje a leszabott kis méretbeállító léccel. Ha a fal-menti keret pontosan vízszintben van, a bordák beállíthatók szintező nélkül is egy faltól-falig kifeszített damil segítségével, amit szükség szerint több ponton átfeszítünk.
(Ez egy nagyon gyors és pontos technika, egy profinak 1,5-3 óra).
A damil ne feküdjön fel a fal-menti keretre, tegyünk egy gyufaszálat alá mindenhol. Az a kiemelés meggátolja, hogy valahol is véletlen a bordákkal eltévedünk. Egy gyufaszálnyi rés szemmértékre is megbecsülhető néhány tized pontatlansággal, ami semmiképpen sem zavaró.

Az un. vakpadló ugyanez a OSB_22 22mm-es lap lesz, ezt vissza kell számolni a bordák beállításához.

4.)
Készültségi állapot: kész a borda rendszer, az állító csavarok benne vannak, ezek segítségével a vakpadló alja/a bordák felső síkja vízszintbe áll.
Most keverni kell egy 1/3 cement - 2/3 homok masszát (érdemes egy CMC-s tapéta ragasztót keverni egy vödör vízben és azzal előállítani a májkrém szerű cementes anyagot. A CMC lelassítja a cement kezdeti kötését és igen sokáig bedolgozható)
5.) Az előbbi anyaggal a lerakott bordarendszert két oldalról a masszával 30-40cm-ként, pontokban véglegesen rögzítjük a fődémhez (8-10cm-es álá/mellé kenés).
3-4 nap múlva minden állító csavar és segéd léc eltávolítható.
6.)
Befejező művelet: elhelyezzük aZ OSB_22 22 mm-es vakpadló lemezt.
Ha a 8cm széles bordák egy részét már úgy osztottuk ki, hogy az illeszkedik az OSB tábla mérethez (1,25 és 2,5m), a toldások nagyobb része azon végrehajtható, a hossztoldások mindenképpen oda essennek, a 250cm-es. A 125cm-es kereszttoldatnak közömbös hova esik)). A 22mm hajlító merevsége megfelelő. Nem szükséges a nem bordára eső tábla illesztésekkel foglalkozni, de lehet azokat is a vakpadló alatt egy egy kis alsó heved darabbal meneszteni.
Javasolt forgácslap csavar: 3,5*40 mm (előfúró 2,5-es), a csavarközök távolsága 25-30cm csak úgy szemre.
Ez a megoldás már évtizedek óta járatos nálunk, tökéletesen funkcionál.
Egyszerű, könnyű kivitelezni és talán a leg költségkímélőbb is.

Még annyit kedves "berkaba",
hogy a mellé/alá kenéssel nem kell precízkedni. hiszen a csavarok általi kiemelés csupán néhány mm lesz. Ha a massza krémszerű és a két oldalon kicsit alágyűrjük úgy 8-10cm hosszon, az éppen elegendő lesz, mert az legalább 2*10cm2 alátámasztást fog adni. A cement egész jól köt az OSB-hez. Egy egy ilyen pont majd tud 80-120kg terhelést is.
- Ha mi készítenénk ezt, cca. 1 kőműves fandlinyi anyag 4-7 alá/mellé kenésre kiadós a kiállástól függően.
- Ha tesztek a bordák közé a legolcsóbb URSA 0,45W/mK 5cm-es üveggyapotot (egy guriga, 2* 5cm vtg, 1,25*7,5m > szum: 22,5m2, az 5000Ft/guriga) , a hangszigetelés a szomszéd felé/lefelé jelentősen megnövekedik, tettetek valamit ennek az érdekében, apadló sem kopog, bár a 22mm-es OSB_22 már olyan vastag, hogy az sem kopog rendellenesen.
- Ha sok a 2*22mm OSB vastagság (44mm), lehet az alsó heveder akár 15-18mm is, de már nem olyan merev, nehezebb lesz szintbe állítani, nagyobb gondosságot kíván, de lehetséges, az akkor 37-40mm csak.

Ezzel én nem spórolnék.

2.) Még annyit kedves "berkaba",
ha nehéz Nektek az OSB_22 tábla (51-52kg/tábla), az erőtök függvényében hosszában szeljétek fel 2 vagy 3 csíkra. A hevederekre merőlegesen lehet fektetni. Az elsővel idítva a fal mellett, ami a végen leesik, azzal idíthatjátok a következőt, és így tovább, ami leesik, az a kezdő a harmadiknak, stb.

- A vakpadló nem érhet ki a falhoz. Körkörösen legyen min. 3-5mm hézag. Egy OSB tábla képes 5mm-t tágulni/összehúzódni, ezt be kell számítani.
Nem szabad rés nélkül sem illeszteni egymáshoz, a falhoz sem, az úgy sem sikerülhet a derékszög hibák miatt, maradjon egy 1,5-2mm hézag amit valamilyen hézag kitöltővel "kifugázzátok", de megteszi a közönséges gipsz is CMC tap. 1/3-ra elhígított ragasztós lével keverve víz helyett, a csavar fejeket is.

- Az alsó szegély heveder se legyen a körítő falakhoz ütköztetve, legyen 3-3,5cm luft. Ez a hézag kell a cement tapacs rögzítéshez is, miután a vízszintbeállítás megtörtént. A 8cm széles keretbe lehet 2-2 csavart tenni a szélek mentén keresztben átmenetileg a beállításhoz és egy kézi csavarhúzóval a két csavar segítségével könnyen beállítható a szükséges magasság és a vízszintessége (ha a cement tapacs meghúzott, a csavarokat ki lehet/kell szedni) .

A vakpadló sávokat sem szükséges lecsavarozni a hevederek/párnafákhoz, lehet ragasztani is egy egy kis ragacs csomaggal amit a párna fákra kell oda kupacolni a sáv fektetése előtt, lehet az Bonobit, sziloplaszt , Pattex-fa vagy bármi ilyesmi. Talán jobb is mert, ha mégis van a hevederek között szint különbség/elbillenés a ragacs beáll automatikusan.
Ha valami nem tiszta, kérdezz bátran akár a mail címemen is, vagy inkább szkájpon, ami hívó azonos a felhasználó nevemmel...

Ha a hevederek síkja/keresztezése között van kis magasság különbség [size=85](plusz-mínusz néhány tized)[/size], nem baj, nincs jelentősége, a ragacs ezt játszva kiegyenlíti majd

[Plaszlo]

Számolgattam, de a száraz építésű padló csak akkor olcsóbb, ha egyrétegű az OSB fedés rajta.

Szárazpadló: 2 réteges fedés esetén kb. 4300 Ft csak a fedőréteg OSB lap ára négyzetméterenként, ehhez jön a tartószerkezet + a vágás (házilag nehéz ennyit vágni jó gép nélkül) + üveggyapot + csavarok, kötőanyag költsége.

Könnyűbeton: 200-as testsűrűségű anyagnál 10 cm-es vastagságnál kb. 4500 Ft a négyzetméterenként ár, ebbe beleszámoltam az önterülő réteget 3 mm vastagságban. 300-as testsűrűségnél kb. 4750 Ft-ra jön ki négyzetmétere 10 cm-es vastagságban. Nem számoltam a beton alá szükséges fóliával, mert azt méterre érdemes vásárolni, keresni kell hol olcsóbb.

Nem számoltam sehol szállítási és egyéb költséget, mint gépek, eszközök. Lehet gondolkodni, melyik fekszik jobban sajáterős kivitelezésben.

PLaszlo
Igazad van így számítva. Én optimumot ajánlottam a vastagságokat nézve.
Egy svájcisapka is fejfedő meg egy angol nyúlszőr kalap is, kinek mire tellik
Fólia nem szükséges alátétnek egy alul/felül fűtött lakás esetén, sőőőt lehet káros is.
Lehet ez OSB helyett 16-18-19-22mm forgácslap is, az is megállja a helyét.
Számtalan beszerzési hely felszabja előre a kívánt méretre, sőt kifejezetten ezt ajánlom, a helyszínen alig lesz szabás amihez egy piaci 2-4 ezerforintos kütyi is megfelel + 4-6 pillanatszorító társaságában (mi 400 forintos kis szorítókkal operálunk ilyesmi esetén van belőlük egy kosárral).
A hevederek/párnafák is lehetnek 16mm-ek, nehezebb beállítani.
A száraz-építés egy szerelési munka, inkább némi érzéket kíván és folyamatosan korrigálható az esetleges hiba, a nedves már szakértelmet vagy inkább gyakorlatot kíván egy pontos padlóvonal beállításhoz és nem korrigálható. Egy normális szerelő betonszint kialakítására 100 "kőmíves" közül sajnos csak néhány alkalmas, hidd el, én az építőiparban vagyok... Vagy a szint hepehupás, vagy nem vízszintes, minden helyiség más-más, esetleg a kettő három együtt, de soha sem jön össze.
Ez egy laikusnál szerintem tragédia kimenetellel végződik...
De mindenki a saját szerencséje/munkája kovácsa. Ez egy járható, házilag is 100%-os eredményű technika...

[Plaszlo]

Fólia nem szükséges alátétnek egy alul/felül fűtött lakás esetén, sőőőt lehet káros is.

Itt nem a felülről hűlő födémmel kevertem össze, hanem a betonozás miatt írtam.
Austrotherm prosi szerint (csak hogy ne beszéljek a levegőbe):

A könnyûbeton bedolgozása
Elõször az aljzatot kell alaposan megtisztítani, majd bõ vízzel meg kell nedvesíteni a felületet. A fölösleges víz eltávolítása után kezdődhet a betonozás, ami a szokott módon kivitelezhetõ. Az elkészült betont a teljes szilárdságeléréséig naponta utókezelni, nedvesíteni kell.

http://www.scribd.com/doc/60933712/konnyubeton

Az aljzat bő vizes benedvesítésétől esetünkben el kéne tekinteni.

Dolgoztam az építőiparban - nem vagyok teljesen laikus, igaz szakértő sem - és betonoztam magamnak és ismerősnek is segítve, megoldható feladat. Nem ismerem berkaba kvalitásait és lehetőségeit, így ezt hagyjuk rá. Te ehhez ragaszkodsz, berkaba meg a betonozás iránt érdeklődött, legyen ez az ő döntése. Én nem ragaszkodom egyikhez sem, nekem totál mindegy. Ebből ne legyen már háború, itt csak ötleteket adunk, segítünk ezermester kedvű embereknek.

Egyébként nem mindenhol vágnak ilyen mennyiséget ingyen, általában csak kisebb mennyiségig, méretre vágásig "ajándék", ezt is figyelembe kell venni.

Még egy utolsó: dolgoztál már néhány ezer forintos géppel? Ha ilyennel kellene felvágni a bordákat, lenne ott minden csak egyenes nem. Én próbáltam, olcsó (pedig márkás) körfűrész vezetővel is kóválygott az anyagban, ment amerre kedve tartotta (persze csak néhány milliméteres tartományban), minden volt csak egyenes nem.
Én befejeztem, egyik megoldás sem érdekem.

Teljesen egyetértek veled, háborúról meg ne is essék szó .

A gagyi gépet is meglehet vezetni, nem a saját ütközővel, az tényleg csak lomp, hanem az egyik lap gyári vágásával. Attól kezdve lesz már vezető vonalzó lapnyi hosszban. Persze ez pillanatszorítók nélkül semmiképpen sem megy.

A gagyi gépnél sem szabad a 185-ös tárcsáig elmenni, valószínű ilyen volt a kezedben, csak addig ami 25-30mm-t még átvág, az tökéletes, még nem kóvályog, mert minden merev, rövid rajta. A teljesítményt kell figyelni, hogy 650 Watt vagy felette legyen a kis gép, a fordulat is min. 4000.
A fóliát azért említettem, mert a száraz építést céloztam meg javaslatként, oda felesleges...

Az OSB vakpadló egyébként egy réteg. Alatta párnafaként 8cm sáv lenne 40-50cm-ként úgy 2300-2600Ft/m2 közötti önköltséggel. Ez az ár megvalósulhat a 16-os csaphornyos (nút-féderes) OSB féltáblával. A javasolt párnafa táv tengelye max. 35cm