Ezermester Fórum

Plaszló
Nem szándékozom sem önt sem másokat megbántani de a magánerős kivitelezést rendkivűl "drága" dolognak tartom.
A szakmai fogásokról írásban tájékoztatni... hát....
Bármennyire is okosnak tartom magam, nem hinném hogy itt meg tudna tanítani tehenet fejni
Viszon egy kivitelezésen szivesen megmutatom ezeket a bizonyos plussz fogásokat, nem ördöngősség a dolog.
Ha privátban egyeztetünk a legközelebbi alkalommal jelentkezni fogok.

Üdvözletem!
A magánerős kivitelezés vége mindig a plusz költségekkel jár! A glettelés táskás, színezés foltos lesz, csúnya esztétikai hatás az épület homlokzatán.
Ha ajánlhatom keressen jó kivitelezőt, de ha lehet festő legyen, ne kőműves.
http://magyarfestek.hu

Segítséget kérek: régi családi ház szigetelés polisztirol lappal - olcsón.

Most csak egy oldalát szigetelném be próbaképpen, ahol a leghidegebb.
A legegyszerűbbet szeretném, ha nem nagyon hülye az ötlet: a hézagokat a lapok közt eltüntetem, majd egyelőre vakolás nélkül csak befesteném vastagon a lapokat, hogy az időjárástól megvédjem.
Milyen festéket használhatok?
Az sem zavar, ha nem örökké tart. A házra sokat már nem érdemes költeni.

Köszönöm

[Plaszlo]

Üdv!
Nem tudom mekkora a próba felület, de ha már költesz rá, akkor érdemes rendesen megcsinálni, ami nem kerül feltétlenül több pénzbe, csak rendes munkába.
Azt hiszem már többször foglalkoztunk a hőszigetelés témával és az Ezermester archívumban is rákereshetsz.
Néhány alapgondolat:
- porló, pergő vakolatra nem érdemes a hőszigetelést ragasztani, mert leeseik vele együtt. Ha nagyon rossz a ház vakolata, érdemes leverni és csak egy vékony rétegben újravakolni, ami lezárja a téglák közti réseket. Kisebb hibás felületeket le kell verni és azokat kijavítani.
- általában családi ház méretben elég csak a hőszigetelők ragasztása, dűbelezni csak akkor kell, ha nem elég szilárd a vakolat, vagy nagyon erős szelekre lehet számítani. Mivel csak egy falat akarsz leszigetelni, a fal szélein lévő szigetelőtáblákat érdemes dűbellel is rögzíteni, nehogy a szél megbontsa, rossz esetben lekapja a falról.
- a ragasztót a táblák felületén, a széleinél körben folyamatosan, és belül néhány pogácsában kell felvinni, és így felragasztani a falra. A táblák keskeny, egymással érintkező felületeit nem szabad ragasztani, hőhidat okoz. Tehát a hőszigetelő táblákat csak a fal felé eső felületén szabad ragasztózni, az oldalán nem.
- fontos az első sor vízszintes pontos felragasztása. A táblák illesztései rés nélküli és teljesen folyamatosak legyenek. Ez adja az alapot, ha ez korrektül fel lett ragasztva, a többi táblát pontos illesztéssel, résmentesen lehet egymáshoz illeszteni. A táblákat vízszintesen, kötésben kell felragasztani, mint a téglát.
- Akármennyire is próba szigetelés lesz, az üvegszövet hálót érdemes felragasztani, majd a felületét a ragasztóval simára "glettelni". Ez megadja a szükséges tartást és védelmet a rágcsálók, rovarok, nap, eső, szél, stb ellen. Ezt a sima felületet már lehet kültéri festékkel lekenni, ha nem akarod vakolni. Úgy tudom, a polisztirolt nem lehet közvetlen festeni, de erre nem esküdnék meg. Szabad térre csak kültéri festéket lehet használni, a beltéri nem megfelelő.
A ragasztót és a táblát így is, úgy is meg kell venned, a legtöbb ragasztó a táblák felragasztáshoz kell. Az üvegszövet háló, és a felragasztásához szükséges ragasztó már nem olyan nagy tétel, hogy érdemes lenne elhagyni.
Sok olyan házat láttam, ahol felragasztották a szigetelőlapokat, majd úgy is hagyták, pár év múlva mindnek porladt a felülete, utána már nem lehet rendesen befejezni.

http://hg.hu/cikk/szigeteles/3949-hoszigeteles-sajatkezuleg

Kedves Plaszlo !
Nagyon köszönöm a választ - sokat segített.
Én is attól félek, hogy ha a felületet nem kezelem valamivel, nagyon hamar tönkremegy.

Hadd kérdezzek még valamit.
A házban a köves padozatból jön a hideg télen, amikor -5 alá megy a hőmérséklet, ez a legkellemetlenebb. Sajnos, a ház lábazatát, mivel egyenetlen kövek borítják, nem tudom kívül szigetelni, de talán nem nagy baj, mert a lakótér meg van emelve, és a lábazat tetejével egy szintben van a padló. Viszont úgy képzelem, hogy a sugárzó hideg elsősorban nem alulról jön, mert ott a föld van, aminek melegebbnek kell lennie, mint a külső, nagyon hideg levegő (nincs pince mindenütt), hanem oldalról, amikor nagy mínuszok vannak. Ez a hideg levegő a fűtés ellenére érezhetően az alsó 50 cm-en áll meg.
Ezen remélek segíteni az oldalfal szigetelésével - alulról ezt nagyon sokba kerülne megcsinálni.
De nem tudom, jól gondolom-e.

üdvözlettel
Hoffmann

[Plaszlo]

A sugárzó hideg nagyrészt nem a talaj felől jön. A földszint padlójához tartozó koszorú jelentős hőhidat tud képezni, ezért nem lenne szabad szigetelés nélkül hagyni, mégis sokan nem törődnek vele. A lábazat ugyanúgy lehűl, mint a szigeteletlen oldalfalak, és ezt a koszorú és a padozat közvetíti, "bevezeti" a házba. Szakértők szerint a lábazat szigetelése ugyanolyan fontos, mint a falak szigetelése. Hiába vesz fel meleg télikabátot, ha a hóban edzőcipőben áll, előbb-utóbb így is fázni fog. A lábazatszigeteléssel sokat lehet javítani a kövezet téli hideg sugárzásának mérséklésében. Több vélemény is létezik, egyesek szerint a padozat szigetelése fontosabb, mert akkor nem tud sütni a hideg télen a kövezet felől, viszont elveszti a nyári kellemes hűvösségét. A lábazat szigetelésével nem lesz meleg a padló, vagy kövezet, csak mérséklődik elfogadható szintre a hűvössége, viszont nyáron megmarad az alatta lévő föld hűtő hatása. Az igazi megoldás a lábazat és a padozat együttes szigetelése lenne.
A ház homlokzatának hőszigetelésével sokat lehet javítani a ház hőtartásán, a fűtési költségek csökkentésében, de a padozat felől jövő hideg nem fog érdemben mérséklődni.
Nem lehet leszedni a lábazatot borító köveket és a szigetelés után visszaépíteni?
Hasonló gonddal küzdök, télen az alsó szint kövezete nagyon hideg, kellemetlen érzés még szőnyegen keresztül is, pedig szigeteltek a falak. Hamarosan nekem is meg kell oldanom a lábazat szigetelését.

http://otletekepitkezoknek.hu/hazepites/labazatot-is-kell-hoszigetelni

Plaszlonak:
Nagyon köszönöm. A linket is, mert eszerint komoly veszély lenne a lábazat kihagyása a falszigetelés után, mert a hőmérséklet különbség túl nagy lesz.
Sajnos a lábazatot nálam először is nyilván be kéne vakolni, hogy sima felülete legyen a "hasas" hülye műkő helyett.
Nem is értem, hogy tudtak élni a régiek ilyen körülmények között télen. Központi fűtés nélkül - ami akkor családi házban ritka volt - még elviselhetetlenebb a hideg padló. Gondolom az öregek belebetegedtek, és belehaltak. Ahogy öregszem, ez kezd gondot jelenteni nekem is.
hoffmann

Szia Hoffmann!

Cégem építóipari kivitelezéssel és építőanyagkereskedelemmel foglalkozik!
Amennyiben a lábazatod terméskőből van, sajnos tényleg csak két lehetőséged van. Az egyik, az, hogy leszeded a terméskövet és szigetelés után visszarakod. De, ha az jól meg van építve, akkor sokkal nagyobb és költségesebb munka, mint simára vakolni, leszigetelni és beszinezni. Vagy szigetelés után sokfajta kültéri műkő és terméskö lapok felragasztása lehetséges. Nem tudom, milyen végzettséggel rendelkezel és mit tudsz a szigetelésekről, de ne felejtsd el, hogy külön lábazati szigetelést kell venned. Sajnos a lábazatnál a sima és árban kedvezőbb homlokzati szigetelés nem megfelelő!

Remélem tudtam segíteni!
Ha bármi kérdésed van, szívesen segítek!

Üdv: Tamás, Tomitaf Kft.

Kedves plaszlo
Látom érdeklődsz a szigetelés, u érték és társai után. Sajnos a gázszilikát és egyéb vonatkozásban nem ilyen "kedvező" számok jelentkeznek. Segítségedre lehet egy 8 rétegre, 3 környezetre, 3 szerkezet fajtára feltett u érték kalkulátor (falak, födémek, padlók).
Itt elérheted :
http://www.gyorshazak.extramobilhazak.h ... lator.html .
Jó-néhány szigetelés gyártó lambda értékeit is megtalálod az adatbázisunkba, többnyire az árakat is. Bízom benne, hogy segíthettem, bízhatsz benne, jól számol a megadott határokon belül .
A fa alap/hab ragasztásra vannak technológiák, évek óta alkalmazzuk, sőt egy 600 m2-t bizonyos okokból visszabontottunk, igen tanulságos volt.

[Plaszlo]

Üdv Fransis69!
Köszönöm a kalkulátort, ki fogom próbálni. Igen, tényleg érdekelnek a különböző hőszigetelési módok, gyűjtöm folyamatosan az információkat, tapasztalatokat, lehetőségeket, új megoldásokat. Faházban lakom, és ha anyagilag is módom lesz rá akkor, becsomagolom az egészet rendesen meleg, de szellőző "paplanba". Jelenleg is van némi hőszigetelése, egy részét én készítettem (kiegészítettem, befejeztem a hiányos szigetelést), ebből is levontam a tapasztalataimat, mit kellett volna másképp, vagy csak mit lehetett volna jobban csinálni. A külső homlokzati hőszigetelés ideiglenes jellegű, amíg nem lesz meg a végleges. A fűtés költségekben így is látványos lett a javulás, de tudom, nem ez a megfelelő mód, a kényszer vitt rá, és még van benne bőven lehetőség, amit ki kell aknáznom.
Viszont érdekelnének a visszabontott szigetelés tanulságai, ha meg tudod osztani velünk. Csak a lényeg lenne a fontos, miért kellett visszabontani és miket tapasztaltatok, végül hogyan oldottátok meg.

Re: plaszlo : "Csak a lényeg lenne a fontos, miért kellett visszabontani és miket tapasztaltatok, végül hogyan oldottátok meg."

A miértje a dolog szempontjából lényegtelen, talán a megoldása is, mivel funkció váltás, átalakítás miatt történt.
Meglepő tanulságok: (nagyon igaz és ugye közhely, hogy a jó pap is holtig...).

1. a szigetelés és a külső fedő réteg között (legyen az fal, födém vagy más), nem lehet még milliméteres nagyságrendű hézag sem, de fakto.
A dolog fizikája: egyetemes gáztörvény > a részalkotók a rendelkezésre álló teret úgy töltik ki mintha "egyedül" volnának. A pára úgy viselkedik, mint a gázok.
(Ugye a fazék fölött sem áll a gőz "csomóban", az szépen eloszlik a konyhában, és sajnos ezt teszi a falainkban, a födémünkben, a koszorúkban és mindenhol ahol nincs belső párafékező réteg, ez nagyon fontos tény).

2. Elindul a hőáram kifelé, mert a kül-bel höm. feszültség különbség erre készteti. Vele együtt igen lassan, de megy a pára is (attól függően mikor mennyi a páratartalom).
A továbbiakban nem fogok használni fizikai egységeket a jobb érthetőség kedvéért, csak nagyságrendeket(!)
Bent mondjuk 25 °C van, kint -2 °C. A benti 60% relatív (látszólagos) vízgőzhöz tartozik 17-22 kifelé kényszerítő egység. Kint nincs csak a -2 °C-ban 0... -2 egység. Ha tartós a "hideg" kint (és szerkezete válogatja), 2-4 hét alatt kiér, ha akarom, ha nem...,
ugye miközben a hőáram hőmérséklete csökken, azaz a páratartalom közeledik a kondenzációs teljes telítettséghez, az abszolút páratartalomhoz, a kicsapódáshoz.

3. Ez nem következhet be a falban, legfeljebb a külső felületén, de az is iszonyú káros, részben a homlokzati burkolásra, másrészt, ha onnan párolog el és ugye hideg van, azt sem teszi gyorsan, a párolgási hőszükséglet meg közel hétszerese az egyszerű 100 fokos forralásnak így a fal (figyelembe véve az Alfa_fal tényezőt is) nem -1... 0 fok körül lesz, míg el nem párolog, hanem akár -5... -7 °C is lehet, miközben ugye kint csak -2 °C van ...
Ez nem igazán kell a fűtésünknek, a falunknak vagy igen?...
(folyt. köv. most el kel mennem, jöttek értem)

[Plaszlo]

(folyt. köv. most el kel mennem, jöttek értem)

Ajaj, el is vittek, vagy csak nincs időd folytatni?

Sziasztok!

Jelenlegi felújítási munkák miatt böngészgetem a netet,fórumokat.
Találtam egy arcot a neten,Szobafestő Attila,iszonyat jó szakembernek tűnik,
sokat segített nekünk!:))
Csatolok 2 videót ízelítőnek:

http://www.youtube.com/watch?v=VDovOs9w1X8
http://www.youtube.com/watch?v=Qxfd5zzRqFE

Kedves Dömös!

Már vannak olyan korszerű szigetelőanyagok, amelyek páraáteresztőek így nem kell félned a penészesedéstől.
Ez egy megbízható márka, elérhető áron, ezt biztosan javasolnám:http://akcio.lambda.hu/

Van egy kiváló új anyag a hőhíd-problémára.
Nekem bevált,tudom ajánlani:
http://www.festekerd.hu/product.php?id_product=248