Akkor ez is teljesen világos. Itt az a kérdésem, hogy:vízfeltöltés után (1 barrol 2 barra) fűtöttem 3-4 órát, másnap a nyomásérték 1,5 bar lett (ekkor már nem fűtöttem be) Létezhet , hogy ez a szelep nem csak vizet, hanem gőzt is elenged? Sehol nem láttam a pincében vízre utaló nyomokat.
Ez a szelep csak akkor nyit, ha a rendszernyomás 2.5 bar fölé emelkedik, addig - normális működés esetén - semmit nem enged ki. Ha engedne, látnád a nyomát, a víztócsát, mert maga alá "piszkít".
A frissen beengedett vízben oldott oxigén van, ami a vas csövek falán oxidáció (rozsda) formájában lekötődik, innen lehet némi nyomásvesztés feltöltés után, meg van tágulótartály is a rendszerben, ami a meleg miatt kitágult vízmennyiséget - egy ideig - fel tudja fogni, nem kell kiereszteni túlnyomás miatt.
A Viadrus kazán üzemi nyomása 4 bar, de mivel a rendszer össze van kötve a gázkazánnal, ezért van benne 2.5 bar-os lefúvószelep, a gázkazán védelme miatt. Tartsd 1-1,5 bar között hidegen a rendszernyomást, akkor még van lehetősége a fűtés alatti biztonságos nyomásnövekedésnek.
Túlfűtés:
Szilárd tüzelésű kazánok legnagyobb gondja a megforrás, ha a szivattyú leállása miatt, vagy keletkezett hő elvezethetetlensége miatt 100 C°fölé emelkedik a vízhőmérséklet. A lángoló tüzelőanyagot nem lehet egyből lefojtani, vagy kilapátolni a kazánból, hogy ne melegítse tovább a vizet. A szellőzők lezárása is veszélyes, mert a lefojtott, izzó tüzelőanyagból robbanásveszélyes gázok fejlődnek, elég csak egy kis oxigén és begyulladhat, rossz esetben berobbanhat.
A gravitációs rendszerekben rengeteg víz volt a csövekben és a fűtőtestekben, így pufferként fel tudták venni a felesleges hőt, de a mostani szivattyús rendszerekben sokkal vékonyabb csövek és jóval kevesebb víz van, elmarad a pufferhatás. Ezért ha túlmelegszik a rendszer mert a szivattyú nem tudja elszállítani időben a hőleadó felületekig, vagy áramszünet, műszaki hiba miatt, akkor nagyon hamar forráspontra hevül a víz a rendszerben.
Ennek egyik elvezetési módja a túlnyomásszelep, ami a felesleges nyomást, gőzt el tudja vezetni (bizonyos határok között), míg víz van a rendszerben.
A másik megoldás a Sárkány kazánnál látott biztonsági szelep, ami hideg vizet enged a hideg - visszatérő - oldalára és egyben a felesleges forró vizet kiengedi a csatornába. Ez annyival jobb megoldás, hogy folyamatos hűtést biztosít a kazánnak, amíg nem csökken a tűz intenzitása, vagy el nem indul a szivattyú ismét. Szerencsétlen esetben sok száz liter víz folyhat így el, meg a kazánnak sem ideális a hirtelen hideg víz beengedése. Ha megy a szivattyú, csak egyszerűen megforrt a kazán, akkor kevésbé brutális a hűtés, mert a visszatérő melegvízzel keveredik a hűtővíz.
- DBV-1_001.jpg (8.95 KiB) Megtekintve 28417 alkalommal.
- schemaDBV1-EN.png (27.37 KiB) Megtekintve 28440 alkalommal.
A fényképeiden ennek nyomát sem láttam, csak a lefúvószelepnek.
Van aki szünetmentes tápegységgel védekezik áramszünet ellen, ez a teljesítményétől függően órákig is képes működtetni a szivattyút, míg a hálózati áram vissza nem tér, vagy leég a tüzelőanyag.
A mai, modern szilárdtüzelésű rendszerekben - főleg az elgázosítós kazánoknál - puffertartályt alkalmaznak, amivel kihasználható a kazán optimális üzeme. A kazánok nagy többsége akkor a legjobb hatásfokú, ha intenzíven ég a láng, nagy mennyiségű hő szabadul fel. Ekkor nincs kokszolódás, lerakódások, kátrányosodás sem a kazánban, sem a kéményben. Viszont ennyi hőre általában nincs szüksége egyszerre a fűtési rendszernek, ezt tárolni kell valahol. Erre jó a puffertartály, ami egy nagy űrtartalmú, hőszigetelt víztartály, a kazán felesleges hőjét felveszi és tárolja, míg szükség nem lesz rá. Pufferes rendszer esetén 1-2-3 adag tüzelőanyag leégetésével a puffer felfűthető, és az ebben eltárolt hőt tudja a fűtési rendszer hasznosítani a ház hőigényének megfelelően, akár 24 órán, vagy hosszabb időszakon keresztül. Ilyen rendszereknél sokkal ritkábban fordul elő túlfűtés, de ettől függetlenül itt is megtalálhatók a biztonsági szelepek, eszközök.
Egy aggaszt igazán csak, hogy a viadrus tetején lévő hőmérő nem moccant meg, tényleg kizártnak találom hogy 3 óra fűtés (és szépen lobogó tűz) után sincs változás, míg az elmenő csövek forróak voltak, a radiátorok jó melegek.
Kevéssé hihető, hogy nem melegszik a kazánvíz fűtés esetén, úgy látszik megadta magát a hőmérő. Tegyél rá egy olyan hőmérőt, amit korábban belinkeltem az elmenő (kilépő) vízcsőre.
A gázkazánnál csak akkor látod a hőmérséklet növekedést, ha sorba vannak kötve a kazánok, a vízkőr mindkét kazánon átmegy.
