Ezermester Fórum

Építés, építkezés, lakásfelújítás, belső munkák, fürdőszoba, konyha, WC.
593 hozzászólás Oldal: 12 / 40
Előző 1 ... 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15 ... 40 Következő
Még egy kérdés: mennyi egy ilyen panel födém teherbírása/m2?
T. Fórumozók!
70-es években épült családi ház födémjét szeretném valamilyen módon szigetelni. A padlás vasbeton gerendás, közte salakkal feltöltve, nem túl egyenletes, pár centis eltérések, mélyedések vannak. Olyannal szeretnék szigetelni, ami valamelyest járható, ugyanis tárolásra használjuk a padlást. Néztem a "padlap" nevezetű szigetelőt. Mennyire egyenletes talajra lehet lerakni? Kell alá párazáró fólia? 12-16 cm-es mennyire elegendő? (tudom, hülye kérdés, de teljesen analfabéta vagyok e téren).
Vagy esetleg valami más ötlet, ami "költséghatékonyabb és házilag kivitelezhető? :)))
Üdv!
Javaslom kicsit olvass vissza a fórumban, ezeket a problémákat már tárgyaltuk. Szívesen segítünk, de mindig újra leírni az elejétől az egészet, kicsit fárasztó.
Olvasd át a hozzászólásokat, akkor már lesz egy elképzelésed, amit szívesen készre formálunk, de legyen kiinduló alapja az elképzelésednek.
A padlap önállóan nem elég vastag a mai hőszigetelési normák eléréséhez, amik később még szigorúbbak lesznek. Ha már nekiállsz és van elég helyed a padlószint megemelésére, akkor legalább 25 cm-ben gondolkozz. Ezt úgy szokták elérni, hogy a padlap alá fektetnek 10 cm-es lépésálló szigetelést és erre jön a padlap. Amit erről még tudnod kell, a tetején lévő OSB lemez elég vékony, nagy terhelésre nem alkalmas.
A fogadó felületnek síknak, egyenletesnek és tömörnek kell lennie, hogy megfelelő alapot biztosítson. A padlap és a polisztirol szigetelőlapok merevek, nem veszik fel a fogadó felület egyenetlenségeit, illetve csak deformálódva. Ha egy ilyen merev lemezt a rajta lévő súly hatására deformációra kényszerítesz, akkor az illesztési felületek elválhatnak egymástól, és a táblák között légrés alakul ki, ami határozottan rossz dolog (hőhíd) egy szigetelésben.
Lehet nem is ez lenne a neked megfelelő megoldás, bár lényegesen egyszerűbb kivitelezni, mint a többi megoldást. Fransy69 korábban leírta a szárazpadló készítés módját, ezt is keresd meg és olvasd el.
Gondold végig a megoldási lehetőségeket és azután folytassuk a témát.
berkaba írta: Még egy kérdés: mennyi egy ilyen panel födém teherbírása/m2?

Korábban (most is) úgy méreteztünk, hogy 60-70 kg/m2 megoszló terhelés maradjon a hasznos teherre, az angolok még ennyit sem hagynak.
Ezért nem tanácsos egy újabb betonréteg aminek 1cm vtg.-je már 17-18 kg/m2.
Ettől függetlenül lehet a födémed túlméretezve, de ez ki tudja? Ahhoz komoly vizsgálat kellene, hogy ez kiderüljön így van-e.
Segítettem?
Üdv.: sby f. J. ép.mérn.-, ép.gépész-, vill-, ép.fiz.
Köszönöm! Statikust is kihívtunk. Nem lehet betonozni. Könnyű beton kilőve, mert nem lehet garantálni a tartósságot. A lemezes megoldás (nekünk sajnos) nagyon sokba kerül ezért ezt is kilőttük, a lépésálló szigetelésnél a probléma, hogy nem javasolják mert megrogyik. Ytongot javasolták még és a felbontást. Megnézzük még, hogy a burkoló mit szól a födémlemezhez. Remélem csuklik, aki ilyen remekül megoldotta régen ezeknek a paneloknak a burkolását. Ejhhh!
Hátha olvasgat itt más is lakásfelújítással kapcsolatban, hogy figyeljen mielőtt ezekbe belekezd (mondjuk nálunk a lakás adott volt :))
sajnálom kedves "berkaba"
Az a lemezes nem olcsó, de azért annyira nem is élvezhetetlen, de tökéletes megoldás, mi annak tartjuk..
Üdv.: sby f. J. ép.mérn.-, ép.gépész-, vill-, ép.fiz.
Kedves fransis69!
Sokat segített, és Plaszló is :)
Még egy kérdésem lenne. Édesapám említett egy keveréket, amit régebbi szakik használtak, több centi vastagságban is, éttermeknél ipari padlónak, amiben szintkülönbségeket is meg kellett valósítaniuk (lefolyóhoz stb.). Ez cement, homok, víz keveréke volt, az arányokra nem emlékszik és igazából a pontos súlyra sem. Ahogy kutakodtam a neten, talán ez a misung lehetett, de nem vagyok benne biztos.
Ebben tudnának még nekem segíteni? Gondolok én itt a súlyára, meg a tartósságára.

Köszönettel: berkaba
berkaba írta: Kedves fransis69!
Gondolok én itt a súlyára, meg a tartósságára.

Köszönettel: berkaba


Jól emlékszik az édesapa, valóban azokból áll, és mint gyűjtő szó, misungnak is nevezik. :)
Én is írtam a bordák szakasos rögzítéséhez itt valahol erről, csak nem neveztem misungnak. Cement homok víz. 1/3 cement kg és 2/3 homok. Ha kevesebb > gyenge lesz, ha több > hajlamos az össze-vissza repedésre. :?
A bánat az, hogy ha cement meg homok vagy kavics, vagy kőzuzalék, vagy ilyesmi, az mind nagyjából egyformán nehéz és visszakanyarodtunk az elejére.
Van még más is tarsolyba ami könnyű, de az még drágább, mint a hevederes lemez fedés ajánlatom.
Nem könnyű az élet, sajnos... :(
Üdv.: sby f. J. ép.mérn.-, ép.gépész-, vill-, ép.fiz.
Újból itt vagyok :) de sajnos még semmit nem tudtam csinálni mert sajnos még nem volt időm.
Közben változtak a tervek is ugyanis a 2-3 cm malter borítás helyett van 6-7 cm salakbeton (ami 100m2-rel számolva 6-7m3) amit le kellene hordani a födémről (amihez nagyon nincs kedvem :) )ha csak be akarom szórni a gerendák közé a cellulózt.Úgyhogy lehet maradok a befújásos technológiánál (1-2 deszka fel és cső be)
Irtatok,h a szigetelésnek ki kell érnie a külső falsikig különben penészedhet a födém fal találkozásánál.De ha fel van falazva a gerendák közt (mint utólag megtudtam nálam is fel van)akkor nem tud a külső falsikig menni a szigetelés.Ilyenkor mi a teendő? Visszabontani a felfalazást és a falsíknál elzárni?
Válaszokat előre is köszönöm.
qwert2009 írta: Újból itt vagyok :) Irtatok,h a szigetelésnek ki kell érnie a külső falsikig különben penészedhet a födém fal találkozásánál.De ha fel van falazva a gerendák közt (mint utólag megtudtam nálam is fel van)akkor nem tud a külső falsikig menni a szigetelés.Ilyenkor mi a teendő? Visszabontani a felfalazást és a falsíknál elzárni?
Válaszokat előre is köszönöm.

a fal és a födém találkozása hőtechnikai szempontból talán a legkritikusabb rész. :(
A faladon általában az egy beton koszorú.
Gondold csak át, ha csak 30cm széles a falad, felfelé csak 30cm a betonkosz. magasság, az 60cm összesen és annyi "kályha felület is a kültér felé".
:arrow: A beton 12... -18-szor jobban vezeti a hőt, mint az átlagos fal vagy födém szelvény. Ha összeszorozzuk a 60cm kiterítettel, az "ki se mondom" mennyi lesz. Többszörös hőveszteség mint amit a falad magassága diktál. Nem véletlen hívjuk hőhídnak, nem véletlen hideg saroknak és nem véletlen csapódik ki a pára és telepedik meg a penészgomba, ha nincs jól hőszigetelve :!: ...
Nem kell visszabontani. Szigetelni kell alaposan a koszorú ráfalazást "körbe".
Te is megfagysz, ha nem húzod fel nyakig a zippzárt és sálad, sapkád sincs... :)
Üdv.: sby f. J. ép.mérn.-, ép.gépész-, vill-, ép.fiz.
kedves qwert2009
http://www.passzivhaz-magazin.hu/padlap ... zigeteles/
az a mondat amivel kezd a poszt, nagyon megfontolandó... :)
Üdv.: sby f. J. ép.mérn.-, ép.gépész-, vill-, ép.fiz.
"Szigetelni kell alaposan a koszorú ráfalazást "körbe"."
Gondolom ezt úgy értelmezted,h a ráfalázást és a koszorút is.De akkor nem lenne egyszerűbb ha lebontanám a gerenda közti reszt és akkor oda is tudna menni szigetelés? Es akkor mar csak a koszorú oldala maradna.Bar hogyha csak a koszorút szigetelem le és a falat meg nem az elég csúnya lenne szerintem.

"A termikus burkot megszakítatlanul kell körbevezetni az épületen. "
Ez azt jelenti,h akkor le kell szigetelni a falakat is és csak úgy ér valamit az egész?
Qwer2009,
Leszigeteled a födémet, aminek ezáltal növekszik a belső felületi hőmérséklete, de a koszorú továbbra is szinte a szabadban marad. A beton jó hővezető képessége miatt jóval nagyobb lesz a hőmérséklet különbség a födém és a koszorú között, így minden pára a koszorú belső oldalán fog lecsapódni. A falak belső hőmérséklete - a betonhoz képest jóval gyengébb hővezető képességének köszönhetően - szigeteletlenül is magasabb lesz, mint a koszorú belső felületének, így ezeken sem fog a levegő páratartalma lecsapódni. Az összes közül a koszorú belső felülete lesz a leghidegebb és ha ez harmatpont alá süllyed, megindul a páralecsapódás. Ezért kell a koszorút és a felfalazást kívülről leszigetelni, hogy nagyjából a falak belső felületi hőmérsékletével legyen egyező.

Önmagában jó dolog a födémszigetelés, de a koszorú többi felülethez képest jóval alacsonyabb hőmérséklete miatt koncentráltabb lesz a párakicsapódás, ami újabb, talán eddig nem is létező problémához vezet. Jobb födém hőszigeteléssel kevesebbet kell fűtened a kisebb hőveszteség miatt, de ez a kisebb betáplált hőmennyiség már nem tudja a koszorú kihűlését megakadályozni, vagy olyan szinten tartani, amikor még nem indul el a párakicsapódás.
Sokan beleesnek ebbe a csapdába, cserélnek jobb hőszigetelésű nyílászárókat, leszigetelik a födémet, ezáltal csökkentik a lakás/ház hőszükségletét és ezzel a fűtési igényét, de amit eddig túlfűtéssel (és az ablak résein keresztüli szellőzéssel, de ezt most ne keverjük bele) meg lehetett akadályozni, azt a már megváltozott, eltolódott - épületszerkezeti elemek - hővezetési arányai miatt nem biztosíthatók és olyan új problémákat okozhatnak, amik eddig nem is léteztek.

"A termikus burkot megszakítatlanul kell körbevezetni az épületen. "
Ez azt jelenti,h akkor le kell szigetelni a falakat is és csak úgy ér valamit az egész?


Nem feltétlen, de a koszorút mindenképpen egyben, megszakítás nélkül kell leszigetelni. Természetesen ideális esetben a falak is épp úgy beletartoznak a hőszigetelésbe, de ez nem minden esetben megvalósítható anyagi és egyéb okok miatt.
Fransys hasonlataival élve, van egy nem túl vastag télikabátod és fázol. Veszel fel sapkát és sálat és a vékonyka kabát ellenére sem fázol, mert a fejed és a nyakad már nincs védtelenül. Lehet hülye hasonlat, de ez jutott eszembe. :wink:
Mi a helyzet akkor ha nincs koszorú a házon,azt mondjak az is elképzelhető.Fafödémes öntartó szerkezet nem biztos,h van koszorú.A tervrajzon van jelölve ,de az nem jelent semmit :)
qwert2009 írta: Mi a helyzet akkor ha nincs koszorú a házon,azt mondjak az is elképzelhető.Fafödémes öntartó szerkezet nem biztos,h van koszorú.A tervrajzon van jelölve ,de az nem jelent semmit :)

Ugye kedves "qwert2009", ez most egy viccc(!) :D
Eddig salakról, gerendákról beszéltél...

Valamit változik a kép, de a "hideg sarok" fogalom megmarad. A sarok/födém találkozása, ha a sarkot 0-nak veszem, a külső lehűlő felület vele szemben (függőlegesen is meg a tetőszinten, ami egyenlő a falvastagsággal) szinte végtelen...
Üdv.: sby f. J. ép.mérn.-, ép.gépész-, vill-, ép.fiz.
Előző 1 ... 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15 ... 40 Következő
593 hozzászólás Oldal: 12 / 40

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 20 vendég