Ezermester Fórum

Ott a pont srácok
Csak még mindig nem tudom hogyan csináljam az egészet,h minden jó legyen.
Gerendák közé tegyem a szigetelést vagy fölé? Felfalazasig szigeteljek vagy visszaszedjem azt és falsikig?

[Plaszlo]

Nézd, eltérőek a vélemények. Én kihasználnám a gerendák közét is és arra még egy vastag réteget, de Fransys szerint nem sokat ér, ő fölé javasolja az egészet. Ő épületfizikus, gyakorló szakember, nem vitatkozom vele.
A szigetelést a fal síkjáig érdemes/kell kivinni - ha nem gond a felfalazás eltávolítása - jobban járnál vele.

Nem is tudom, László.
Mint építő mr. mondanám:
-egy régi épületnél, mint házilagos tulaj "nem tudok róla semmit, nem is értek hozzá nagyon", bontani mindig meggondolás tárgya és több esélyes. Az a térdfal ráfalazás most terheli a szaru/gerenda/fal kapcsolatot, az hogy mi van alatta, mennyire ette meg az idő kitudhatja?
- Ismétlem egy régi épület valahogy beállt az idők során, valószínű még néhány évtizedig úgy is marad! Minden laikus beavatkozás kérdőjeles.
Még az elején leírtam, át kellene talán nézni ismét, hogy én hogyan csinálnám, mit is javasolgattam.
Ha nem, akkor marad a : "mindenki máshogy csinálja", haha

[Plaszlo]

Qwert2009,

Akkor marad ez a megoldás:

Még az elején leírtam, át kellene talán nézni ismét, hogy én hogyan csinálnám, mit is javasolgattam.

Elolvastam meg 1x a hozzászólásaidat de abból nem derült ki valójában,h melyik volna a jobb megoldás mert meg akkor az a felállás volt,h van betonkoszorú.De mikor kiderült,h nincs aztán áttértünk a hidegsarokra és nem tudtam meg ,h mi volna a jobb.
Lehet nem voltam elég világos de itt nincs "térdfal ráfalazás", 2 sor tégla van a gerendák között felhúzva,h ne fújjon át a szel a gerendák között (gondolom én ) bar a külső dobozolás miatt nem nagyon fújna a szel .
Nem vagyok én se híve a bontásnak ha nem muszáj.
Ahhoz mit szóltok ha befújatom a szigetelést a gerendák közé és egy 50 cm-es csík üveggyapotot leterítek kőrbe a padlás szélére a falak fölé ennyivel is csökkenteni a külső hőmérsékletet.
A hidegsarokra nincs ésszerű ötletem,azon kívül,h leszigetelni a falakat is.

[Plaszlo]

Nekem ez a megoldás nem annyira világos, tudnál néhány fotót küldeni róla, hogy képben legyek?

Elolvastam meg 1x a hozzászólásaidat de abból nem derült ki valójában,h melyik volna a jobb megoldás mert meg akkor az a felállás volt,h van betonkoszorú.De mikor kiderült,h nincs aztán áttértünk a hidegsarokra és nem tudtam meg ,h mi volna a jobb.
Ahhoz mit szóltok ha befújatom a szigetelést a gerendák közé és egy 50 cm-es csík üveggyapotot leterítek kőrbe a padlás szélére a falak fölé ennyivel is csökkenteni a külső hőmérsékletet.
A hidegsarokra nincs ésszerű ötletem,azon kívül,h leszigetelni a falakat is.

A cellulóz hővezetésije nem egetrengető egyébként, közepes, mindössze 0,04W/mK.
A befújatáshoz zárt tér kell viszont, nem szökhet a befúvatás technológiai nyomása, ugyan is azt mérik és az alapján "tudják", hogy minden sarokba, zugba megfelelő mennyiség jutott és beált a kívánatos vagy tervezett 24-45kg/m3 mennyiség, ezt a mennyiséget fogják majd számlázni is feléd. Ha most a gerenda terítésen levő deszkázat csupa rés, az ezt az előbbi kritériumot űbereli.

A "pongyola" takargatásnak nem látom értelmét, az ott is lesz ahol kellene meg nem is.

A főgond a pára zárás továbbra is, az nem lesz megoldva. Ha egymás után enyhe teled lesz, észre sem veszed a hiányát, viszont, ha lesznek tartós 3-4 hetes mínusz 8-12 fokok, azonnal elázik a "cuccod" és a fagerendákban megjelennek a különféle fakártevők, ott is maradnak, szaporodnak és rágcsálni fogják folyamatosan a gerendát és minden fát, a nyirkosság az életterük...
Egyébként kedves qwert2009 mégsem olvastál jól. Amit javasoltam a SyMatE fórum kérdezőnek, az neked is szólt, csak nem emeltem ki. Úgy tűnik teljesen azonos vagy hasonló a szerkezetetek és a gondotok is...

Plaszlo
Sajnos nem tudok képet küldeni mert jelenleg nem tartózkodom otthon és leghamarabb november közepén megyek haza.De semmi különös nincs az egészben csak javasoltatok,h a ráfalázást kőrbe szigeteljem le,ha be van fúvatva a szigetelés a gerendák közé akkor a felfalazás tetejére tettem volna üveggyapotot,h legalább felülről legyen szigetelve ha mar kívülről nem tudom.

Fransis69
Igazad van tényleg nem olvastam el azokat mert gondoltam kissé különböző az elképzelésünk meg a félépítésünk.Neki a gerendákon pallók vannak amik itt ott be vannak szakadna nekem meg a deszkázaton meg ott van 6-7 cm salakbeton is.Ezert nem értettem ezt a mondatodat.

Ha most a gerenda terítésen levő deszkázat csupa rés, az ezt az előbbi kritériumot űbereli.

Amúgy te vagy az egyetlen ember aki nem dicsőíti a cellulózt (bar lehet csak azért mert eddig olyanokat kérdeztem akiknek volt valami érdekeltségük az eladásban )

A cellulóz hővezetésije nem egetrengető egyébként, közepes, mindössze 0,04W/mK.

A párazáras engem is nyugtalanít egy kicsit,h mi lesz vele bar ezt írjak róla
"Az ISOCELL cellulóz-szigetelés különlegessége, hogy hőszigetelési értékének csökkenése nélkül képes nedvesség felvételére, majd annak leadására. Ezzel a nedvességtároló és leadó képességgel a belső tér páramennyiségét szabályozza. Felújításnál vagy kiszellőztetés nélküli tetőtér-szigetelésnél az ISOCELL nedvességtárolóként működik. A szálas szigeteléseknél megszokottakkal ellentétben ez kiegészül még egy jó párafékező és szélzáró tulajdonsággal, amely a szerelt építési módnál jól kihasználható. Összefoglalva elmondható, hogy a papír - szigetelés korszerű befúvási technológiával a legmagasabb helyiségklíma igényeket úgy elégíti ki, hogy egyben energiatakarékos és természetes is."
Azt nem értem ha a szigetelés alá teszem a párazárófóliát,akkor a lakótérből felszálló párával mi lesz ha nem tud kiszellőzni,akkor nem nedvesíti a gerendákat?(remélem most nem kezded kaparni a falat )

[Plaszlo]

Azt nem értem ha a szigetelés alá teszem a párazárófóliát,akkor a lakótérből felszálló párával mi lesz ha nem tud kiszellőzni,akkor nem nedvesíti a gerendákat?

Ennek az a lényege, hogy párazáró réteg felett legyen olyan vastag szigetelés, hogy a harmatponti hőmérsékletet a letakart felület ne tudja elérni, lehetőleg a közelébe sem érjen. Ha a fólia alatti rész nem ér a harmatpont közelébe, akkor a pára nem csapódik ki, nem rongálja a faszerkezetet. Itt nem fürdőszobai gomolygó párában gondolkozz, hanem ami a szobákban általában van. A bútorok sem mennek tönkre a normális mértékű párától kivéve az extrém eseteket.
Akkor fordulhat elő a párazáró fólia alatti kicsapódás, ha a fólia fölött olyan vékony a szigetelés, hogy a fólia már harmatponti vagy az alatti hőmérsékletre tud lehűlni. Ezért nem lehet hasraütésszerűen szigetelni, mert a szomszédnak is jó volt alapon.

Kedves László
ezt akár én is válaszolhattam volna, tökéletes

Más:
a mai tömegben gyártott szig. anyagok lambdája (hővezetési jellemzője) , a felső értéke 0,045W/mK.
az alsó legjobb meg 0,032 illetve van már 0,025W/mK is.
Kérlek qwert2009, döntsd el magad, hol helyezkedik e a cellulose ebben. A felsőtől mindössze 12,5%-kal jobb, az alsótól meg 60%-kal gyengébb. Más egyéb jó tulajdonsága viszont tény, vitathatatlan.
nos?

2019 itt van a kertek alatt.
Az Uniós irányelvek szerint ezt követően az Uniós tagállamokban egy padlás födémszerkezet (tokkal vonóval, feljáróval, koszorúval meg ami még benne van), a tetőtér beépítés tető szelvényszerkezet sem lehet U érték 0,15W/m2K felett.
Ez a cellulóz esetében kb. 30cm vastagsággal érhető csak el. A legtöbb esetben nincs ekkora "üreg" a számára. Ez is kicsit hátrány, vagy nem is kicsit.
Szimpatikus nekem is, de a 2019 miatt, és a vastagság igénye miatt nem esik/eshet számításba...
A gyártmányaink nem veszíthetnek az értékükből 2019 után csak azért mert nem tudják az új normatívákat (U érték 0,15W/m2K).
Ez kiszúrás lenne a vevő partnereinkkel...
Lásd az EU-s táblát: http://www.extramobilhazak.hu/u-ertek-2 ... oiras.html
és a kalkulátor: http://www.extramobilhazak.hu/u-ertek_kalkulator.html

László, ez a magyarázatod ismét csak nagyon egyszerű és érthető volt a magam fajta ember szamara is , csak megköszönni tudom.

Fransis69, egy kicsit megnyugodtam,h neked is szimpatikus a cellulóz és nem mondod,h rossz dolog.Kicsit megfogtál ezzel a lambda kérdéssel.En mindenhol azt láttam,h milyen jó az isocell mert milyen sokáig tartja hűvösen illetve melegen a házat,tehát milyen nagy a hofokcsillapitasi értéke,több órával tovább tartja mint az ásványgyapot.Akkor most ez kamu volna?
De ha viszont "Más egyéb jó tulajdonsága viszont tény, vitathatatlan.", akkor azt is bele kell venni a számításba mikor szigetelünk
De ha szálas szigetelőanyagot terítesz le több rétegben,akkor az idővel veszíteni fog a magasságából ezzel együtt a szigetelőkepésségéből is.
Amúgy arra mit mondasz,h esetemben ha befújatom a gerendák közé akkor nincs szükség párazáró foliara mert a vakolat maga mar párazáró? (ezt nem én találtam ki )

[Plaszlo]

Nem, ez nem kamu.

Az a szigetelő anyag, amelyet télen energiatakarékosság céljából használunk, nem biztos, hogy nyáron is megvéd a hőség ellen. Amíg a hideg elleni hőszigetelés legfontosabb mérőszáma a hőátbocsátási tényző ( un. k-érték ), addig a meleg elleni hőszigeteés hatékonyságát a fáziseltolódás mértéke jellemzi. A fáziseltolódás értéke órában adja meg, hogy mennyi késéssel ér a nyári forróság egy épületrész külsejéből a belső lakótérbe. A fáziseltolódás annál nagyobb, minél magasabb a beépített szigetelőanyag hőkapacitása. A nyári meleg hőszigetelés fő célja, hogy a tetőn és a falakon keresztüli hőhatást úgy elnyújtsuk, hogy a napi legmagasabb hőmérséklet akkor érje el a lakrészt, amikor a külső hőmérséklet már annyira alacsony, hogy a felületek sugárzó hőjét szellőzetetéssel ellensúlyozni tudjuk.

Összehasonlításul néhány szigetelőanyag fáziseltolódás értéke:

· Cellulóz: 4,6 óra

· Üveggyapot: 0,9 óra

· Kőzetgyapot: 0,6 óra

Más a hővezetés és más a hőkapacitás. Fizikai fejtegetésbe nem mennék bele, ezt inkább Fransysre hagyom. Egyébként a cellulóznak sem olyan nagy a hőkapacitása, ha nincs tömege. 20 cm vastagság alatt nem hoz sok többletet - el lehet menni akár 50 cm-ig is -, de 30-40 cm vastagon már élvezhető az előnye.
A szálas hőszigetelő anyagok is sokfélék, más a testsűrűségük. Egy könnyű, kis testtömegű feltekercselhető szálas szigetelőanyag valóban az évek múlásával a saját súlya és a környezeti hatások hatására összeeshet, míg egy sűrű, nagy testtömegű gyapot hosszabb távon is megtartja az alakját. Ott szokták elkövetni a hibát födémszigetelésnél, hogy a legolcsóbb, tekercsben kapható szálas szigetelőanyagot leterítik több rétegben, majd magára hagyják. Belemegy pára, por, esetleg csapadék valamilyen formában - néha meg is tapossák -, és ez szép lassan tönkreteszi az anyagot.

Amúgy arra mit mondasz,h esetemben ha befújatom a gerendák közé akkor nincs szükség párazáró foliara mert a vakolat maga mar párazáró? (ezt nem én találtam ki )

Sajnos én ilyen hagyományos vakolatot nem ismerek ami párazáró lenne, főként nem a nádazott stukatúrost.

[Plaszlo]

Qwert2009,
Fransys ajánlotta figyelmembe az alábbi cikkét, érdemes elolvasnod neked is:

http://www.gyorshazak.extramobilhazak.hu/mernokszerkezet-paradiffuzio.html

Ne ijedj meg a diagramtól, a végére érthető lesz. Itt választ kapsz a párazárás kérdésére is.