Ezermester Fórum

Építés, építkezés, lakásfelújítás, belső munkák, fürdőszoba, konyha, WC.
593 hozzászólás Oldal: 16 / 40
Előző 1 ... 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19 ... 40 Következő
fransis69 írta: Sajnos én ilyen hagyományos vakolatot nem ismerek ami párazáró lenne, főként nem a nádazott stukatúrost.

Kár, pedig már majdnem elhittem mert az egyik kivitelező mondta ezt :)
Plaszlo írta: Ne ijedj meg a diagramtól, a végére érthető lesz. :wink:

Gondolom év végére gondoltál :D . Kicsit bonyolult,de a lényeget értem kell a fólia és kész :)

"sajnos, ki kell alakítani egy párazáró réteget az épületen belül körös-körül egy intenzív hőszigetelés esetében, de minden falsíkon, födémen vagy tetőtér beépítésen, hogy sehol, de sehol ne juthasson be az épületszerkezetbe a hőárammal együtt a levegő/pára keverék! "
Itt azt írja,h az épületen belül kell kialakítani a párazáró réteget, utána meg azt,h a födémen (végül is a födém is az épületen belül van :) ). De ha a födémen helyezem el akkor mar bele tud menni gerendákba a pára vagy nem?
Most mar egyre inkább arra hajlok,h ne a gerendák közé tegyem a szigetelést mert akkor nem tudom hova tenni a párazáró/fékező fóliát.Marad a vázszerkezetes verzió,úgyse nagyon használom a padlást max kémény pucolásra :) Az nem gond,h a plafon és a szigetelés között lesz kb. 15-17 cm légrés?
Qwert2009,

Fransys a vastag hőszigeteléssel ellátott, a jövőbeni előírásoknak megfelelő házakra írta. Az átlagos hőszigetelésű házaknál még nem jelent akkora problémát, hogy utólag párazáró réteggel kelljen ellátni (bár ezeknél sem ártana).
Azt is írta, hogy a párazáró fólia alatt is lehet szigetelés, de akkor a fólia fölé az alatta lévő szigetelés legalább kétszeresét kell fektetni, hogy biztosan ne hűlhessen le a fólia sávja harmatponti hőmérsékletre.
A cellulóz szigetelésre azt írják, ki tud szellőzni, nem zavaró a nedvesség annyira, mint a szálas szigetelőanyagoknál, de képzeld el a gerendáid párazárás nélkül az időnként megnövő nedvességtartalmú szigetelőanyagban ülnek, amíg az ki nem szárad. Ha ez hónapokig nem tud megtörténni, akkor meddig marad egészséges a fa?
Amennyiben nem akadályoz a magasságnövekedés, a párazárás fölé építsd a vázszerkezetes szigetelést. A párazár alatti gerendák nagyjából olyan páratartalmú közegeben vannak, mint ami a szobában van, amíg nincs párakicsapódás a gerendán, addig nem károsítja a pára. Természetesen a szélsőséges eseteket kivéve.
Olyan viszonyokat kell teremteni a hőszigeteléssel, hogy a ház szerkezeti elemei ne kerüljenek harmatpont közelébe, mert akkor nincs párakicsapódás.

Mindig akadnak "jó" mesteremberek, akik beszélnek zöldségeket nagy magabiztossággal. Ezeket lehet a fizikáról a legkevésbé meggyőzni, mert hamar le tudják zárni a feltevést: "az nem úgy van és kész!" A vakolat nem párazáró, legjobb esetben is csak enyhén párafékező. Ha párazáró lenne, egy rakás probléma eleve nem jelentkezne.
Plaszlo írta: Qwert2009,

Fransys a vastag hőszigeteléssel ellátott, a jövőbeni előírásoknak megfelelő házakra írta. Az átlagos hőszigetelésű házaknál még nem jelent akkora problémát, hogy utólag párazáró réteggel kelljen ellátni (bár ezeknél sem ártana).
Azt is írta, hogy a párazáró fólia alatt is lehet szigetelés, de akkor a fólia fölé az alatta lévő szigetelés legalább kétszeresét kell fektetni, hogy biztosan ne hűlhessen le a fólia sávja harmatponti hőmérsékletre.


Megbocsáss László, de nem egészen ezt írtam vagy kicsit elértetted. :(

Nem a jövőbeni házakra, hanem, sajnos minden olyan házra vonatkozik, ami 2-4cm feletti hőszigetelést kap/kapott utólag.

Ezért van tele az internet is ilyenekkel: vizes a lakásom, csupa penész mindenhol, asztmás lett a gyerekem > mit tegyek?

Minél vastagabb a hőszig. annál sűrűbben fordulhat elő a rétegen belüli kondenzáció... Nem 8-15 évenként ismétlődhet, hanem már 3-5°C mínuszok környékén is, ha az tartósan több hetes. :(
Az oldal részletesen foglalkozik az arányokkal. Nem lehet kijelenteni általánosan, hogy legalább kétszeresét kell fektetni, ez teljesen függ, hogy a meglévő épületszerkezet mit tud/tudott önállóan. Amire hivatkozol László, egy tök csupa beton falra, födémre még igaz is lehet, egy fafödémnél már valószínű, hogy határeset vagy nem igaz ott sem a kétszeres felette, több kell. ;)
Ezen az oldalon, most ismét, közre adtam erre egy egyszerű "gyalogos" módszert, ezzel mindenki, aki megtudja "számolni", hogy 5*5 az mennyi is lehet(?), az már eligazodik rajta: ;)

http://www.gyorshazak.extramobilhazak.h ... html#ahely

ezt az alcímet "rágjátok" meg jobban és az alatta levő értékelést (te is Qwert2009), valószínű minden "kivilágosodik", ha nem majd kérdezzetek... :) ...
Üdv.: sby f. J. ép.mérn.-, ép.gépész-, vill-, ép.fiz.
Hmmm....akkor tényleg elértettem a dolgot. :?

Nekem úgy jött le az ilyen gondokkal küszködők beszámolói alapján, hogy a gondok igazán akkor kezdődnek, amikor a nyílászárókat is lecserélik jól záródóra. Ekkor megszüntetik a nyílászárók rései keresztüli "természetes" szellőzést, és a megemelkedő páratartalom hozza elő a páralecsapódást és penészedést. Vagy csak meggyorsítja a folyamatot.... :roll:
Plaszlo írta: Hmmm....akkor tényleg elértettem a dolgot. :?

Nekem úgy jött le az ilyen gondokkal küszködők beszámolói alapján, hogy a gondok igazán akkor kezdődnek, amikor a nyílászárókat is lecserélik jól záródóra. Ekkor megszüntetik a nyílászárók rései keresztüli "természetes" szellőzést, és a megemelkedő páratartalom hozza elő a páralecsapódást és penészedést. Vagy csak meggyorsítja a folyamatot.... :roll: < ez így is. A baj ott kezdődik, hogy nem látunk bele a szerkezetbe. Ha helyesen szellőztetgetünk, a falak , a hidegsarkok, a bútorok mögötti penészedést kizárhatjuk, mert a belső falfelületünk nem kerül a kicsapódás hőmérsékletére, így a penésznek nem teremtünk életteret. Ettől, mivel nincs párazárás a szerkezeten belül (a vakolat-, a gipszkarton alatt) a kifelé vándorló párás levegő a szerkezeten belül folyamatosan hűl és még ott bent eléri a harmatpontját. Sajnos ott ugyan úgy kicsapódik, mint kint a füvön egy hűvösebb nyári estén. Na, erre egyáltalán nincs szüksége az épületszerkezetnek, ez addig tart és minden időpillanatban jön az utánpótlás, sajnos, míg nem lesz nyár.

Itt két dologról van szó, amit ki is hangsúlyozok az oldalon, sajnos, sokan összemossák/félreértelmezik helytelenül, csak még nem nézted át ezek szerint:
>>> http://www.gyorshazak.extramobilhazak.h ... l#hajtoero

Két nagy szakaszra bontható a penész, a gomba, a páralecsapódás polémiája:

1. a helyiségen belüli magas relatív nedvesség, vízpára (vízgőz) mennyisége:
ez régebben, valóban csökkent a rossz minőségű nyílászárókon, szellőztetéssel is lehetett kissé szabályozni
> EGYIK > Mit oldok meg a szellőztetéssel(?):
a kinti levegő télen 1-2gramm vizet tartalmaz, a szoba levegője viszont 16-18grammot (hőmérséklet függő). Mikor szellőztetek, gyakorlatilag kicseréltetem a levegő víztartalmát. A nagyobb víztartalmú (persze páraformájába) kimegy a szabadba, helyette beáramlik az alig víztartalmú, de hideg levegő. Becsuktam az ablakot, ilyen a dolog "beállítottsága", az "alig" víztartalmú felveszi a falaktól, bútoroktól a benne tárolt hőt, beáll a szobahőmérsékletre és mivel "száraz", a falak felületéről/vékony rétegéről, gipszkartonból engedi bepárologni a felesleget.
Ezzel a szellőztetéssel kordába tarthatjuk azt, hogy a falak nedvességtartalma még nem táptalaja a penészgombának.
- A gyakori szellőztetéssel (levegő csere) csak kizárólag a helyiség relatív páratartalmát szabályozom ami kell a közérzetünkhöz, mert vagy kiszáradnánk vagy izzadnánk, mint az "a bizonyos személy a ladikban". A már a szerkezetben lévő és folyamatosan újabb- és újabb kifelé igyekvő páravándorlást még csak lefékezni sem tudom. A szellőztetést követően percek alatt a falfelületekről a visszapárolgás ismét beállítja az egészséges légállapotot (tehát csak percekről van szó), azaz a külső néhány grammot tartalmazó levegő felé továbbra is folyamatosan megy a szerkezeten át a nyomáskülönbség hatására a páravándorlás.
A feladat, ennek a páravándorlásnak kell gátat szabni

2. az épületszerkezet védelme (nem juthat be olyan mélyen a vízgőz, hogy elérje a telítettséget rétegen belül):
a szellőztetéssel csak egy egészségesebb légállapotot szabályozol, ettől a belső pára mennyiség csak időlegesen csökken, de nem annyira, hogy a levegő száraz legyen, mert kiszáradna a torkod... Azaz, továbbra is szemben áll egy belső magasabb páratartalom és a belőle származó magasabb nyomás a kültér alig nyomásával szemben. Ebből már kitalálható, hogy az megy kifelé akkor is folyamatosan a szerkezeten keresztül, amikor befejeztem a szellőztetést...
> MÁSIK a nem szeressem állapot, ha nincs párazárás (párafékezés):
a belső sík (akár fal, akár mennyezet), néhány fokkal alatta van a szobalevegőnek (most nem tárgya, hogy miért, de így van), egyedi fűtésnél ez lehet akár közel 10fok is esetenként (kályha, kandalló, cserépkályha stb.) Ez magyarázza meg azt is, hogy szerencsétlen esetben a "hidegsarkok", a bútorok mögötti felületek mégis penészesek.
Visszatérve, belépett a párás levegő "vánszorgás" az épületszerkezetbe, máris hűlt néhány fokot. Ahogy halad kifelé, folyamatosan hűl és hűl mm-ről mm-re, egészen a harmatpontjáig.
Mit gondolsz, mi lesz?
Igen, jól gondolod, a víz kicsapódik (ősztől-tavaszig, grammról-grammra, minden időpillanatban megállás nélkül, folyamatosan), de még az épületszerkezeten belül, amit meg kell akadályozni, hogy ne tegye tönkre.

A fal hőesési páraáthatolási görbéi, azonos hőfokkülönbség (+20°C, -15°C)
és relatív nedvesség (belül 50%, kívül 70%) esetén (Pt = p telített ; Pr =p relatív )

_________________________________________________________________________________
egyretegu-fal-drgabor.jpg
- a jobb metszet alsó részén jól látható a lényeg:

a Pt telített vízgőz görbe még nem metszi a Pr relatív szagatott vanalas "kifutást" normál esetben,
ha mégis, ott megkezdődne a kondenzáció (ha mínuszok vannak kint, teljesen mindegy, hogy metszette-e vagy sem, mivel a fagyzónába esik, az rákényszeríti a harmatpontra, akkor is elindul a jégkristályosodás)
az is kiolvasható, ha tartós üzemszünet van, a fagyzónával jelölt sávban a szerkezetben lévő vízgőz már a szerkezetben a fagyzónába kerül
egyretegu-fal-drgabor.jpg (34.05 KiB) Megtekintve 6547 alkalommal.


_________________________________________________________________________________
Persze a két folyamat azért csak-csak kapcsolódik valahol, mint minden épületfizikai dolog, mert
- ha az 1. feltétel, azaz a korrekt szellőztetés meg van, nincs penész, de a szerkezetbe bejut (nincs párazárás) a szerkezet attól tovább károsodik
- ha a 2. feltétel, azaz a párazárás meg van, a felületi penész penész sem valószínű, hogy megjelenik, mivel a felület nem fog harmatpontra csőkkenni, mert nem szellőztetsz szellőztetsz is, ezt magadért teszed, de, mivel olyan helyre tetted, tetetted a szerkezeten belül a párazárót, hogy még ott sem kerülhet a harmatpontra, a szerkezet nem károsodik, mivel nem tudott olyan mélységig a szerkezetbe "bevánszorogni", hogy lehűlhessen és kicsapódjon.

A párafékezőig kitölti a teret,
a páranyomás szempontjából csak addig tart a szoba és nem a szabadtérig.
Számára ott vége van, nincs tovább, csak annyi pára van mindig benne, mint a szellőztetett szobánkba.
Üdv.: sby f. J. ép.mérn.-, ép.gépész-, vill-, ép.fiz.
Még így is "homályos" a dolog?
Üdv.: sby f. J. ép.mérn.-, ép.gépész-, vill-, ép.fiz.
Lebuktam, tényleg nem volt még időm végigolvasni. :(
Én olvasok egyfolytában,vigyázban ülök a monitor elott, sot már majdnem értem is :) de mégsem tudom kiszámolni a fodémem lambdájat (pedig tudom mennyi 5x5 :) ),lehet vak vagyok de nem találom a stukaturos fodém részeit (nád,akác deszka,nem tudom mit csináljak a 15-17cm légréssel es ott van még a salakbeton is )
20 cm-t szeretnék tenni (eddig ugy néz ki,h az isocellbol) a salakbetonra foliával vázszerkezettel csak nem tudom,h mekkora hely van a kulso falsiknál a salakbeton es a tetolec kozott :( de szerintem biztos van legalább annyi (legalábbis remelem).

"Ülepedés szabadon fektetve 28 kg/m3 S = max 8 % "

Amugy ez azt jelenti,h mégis csak osszeroskad az isocell is egy kicsit,h csak szabadon van fujva?
qwert2009 írta: de nem találom a stukaturos fodém részeit (nád,akác deszka,nem tudom mit csináljak a 15-17cm légréssel es ott van még a salakbeton is )
20 cm-t szeretnék tenni (eddig ugy néz ki,h az isocellbol) a salakbetonra foliával vázszerkezettel csak nem tudom,h mekkora hely van a kulso falsiknál a salakbeton es a tetolec kozott :( de szerintem biztos van legalább annyi (legalábbis remelem).
"Ülepedés szabadon fektetve 28 kg/m3 S = max 8 % "
Amugy ez azt jelenti,h mégis csak osszeroskad az isocell is egy kicsit,h csak szabadon van fujva?


Sajnos nem csak összeroskad, de össze is áll végérvényesen mint a földrög, ha nyomás éri...
A 8% az rengeteg, a 20cm-ed máris csak 18,4cm, a gázszámlád is 8%-kal azonnal több lesz.. Más szálas szigetelőnél ez csak 1-3%. :(
Ha nem kap takarást (páraáteresztő sziget a tetején), úgy viselkedik, mint a ritka láncöltésű pulóvered. Dög meleg, nem fázol, tetszik a dolog nagyon. Aztán kicsit feltámad a szél. Kifúja folytonosan a láncok közül a megszorult "hőfüggönyt" és máris úgy érzed, le fagy a t...öd :)
- egyébként az U érték kalkulátoron , ha kicsit mégjobban, körültekintőbben olvasol megtalálod a légrés körüli polémiámat is, anno gondoltam erre a nyűgre is :D
http://www.extramobilhazak.hu/u-ertek_k ... tml#levego < jobbra fent, teszem fel a kérdést: "szigetel a levegő? - ha igen , HOGYAN? , mégsem szúrta ki a szemedet, hahaaha haha hah a... :lol:

Itt van a födém réteged. A többi arányosítást, kérlek, kedves Qwert2009 tedd meg te, mivel már-már tudod, hogy kb. 5*5 mennyi is lehet, Okay? :)

Csak érdekesség: a számított érték szinte annyi, mint a 38-as téglafal u értéke kétoldali vakolással, az 1,47W/m2K... :?

Csatolmányok

Üdv.: sby f. J. ép.mérn.-, ép.gépész-, vill-, ép.fiz.
fransis69 írta: Sajnos nem csak összeroskad, de össze is áll végérvényesen mint a földrög, ha nyomás éri...

Itt a külső levegő nyomására gondoltál?
Amúgy ezt egy másik kivitelező írta: "Nem nagyon van olyan padlásfödém, ahol később ne kellene ilyen-olyan okból szerelni, javítani. Ha muszáj és fel kell menni, úgy a cellulózt félrehúzva egy hólapáttal el lehet végezni a szereléseket, majd visszazárva továbbra is egyenletes a hőszigetelés. A cellulóz minden részt, minden apró rést kitölt. Tökéletesen homogén. "

fransis69 írta: A 8% az rengeteg, a 20cm-ed máris csak 18,4cm, a gázszámlád is 8%-kal azonnal több lesz.. Más szálas szigetelőnél ez csak 1-3%. :(

Szerencsére a gazszámlám az nem fog növekedni mert nincs is (a gázfűtés csak a gazdagok hobbija én fával fütök tudom,h mindegy csak megjegyeztem :) )
Ha csak egy rétegben van terítve,de ha mar 2 vagy akar 3 rétegben akkor biztos az is jobban összeroskad szerintem.

Mindenféleképpen szeretnek tenni rá párafékezőt a szigetelésre mert elég nagy a por a padláson mert jól szellőzik,bar utólag megtudtam,h nem is olyan nagy baj,h szellőzik :)

fransis69 írta: jobbra fent, teszem fel a kérdést: "szigetel a levegő? - ha igen , HOGYAN? , mégsem szúrta ki a szemedet, hahaaha haha hah a... :lol:

De kiszúrta és el is olvastam és megtudtam,h csak 2cm-ig szigetel a levegő de nem találtam a nekem szükséges 15-17cm :)

Great Thanks Fransis a számításért :) Amúgy nem kell átállítani a fajtat, aljzat v födém palló-ra mert úgy egy kicsivel kevesebb jönne ki :)
Honnan vetted a stukatúros lambdát,mert én nem találtam a táblázatban?
qwert2009 írta:
fransis69 írta: Sajnos nem csak összeroskad, de össze is áll végérvényesen mint a földrög, ha nyomás éri...

úgy a cellulózt félrehúzva egy hólapáttal el lehet végezni a szereléseket, majd visszazárva továbbra is egyenletes a hőszigetelés. ,
hááát ez ba....ság... :(
A készítésénél sem tudják tartani a pontos méretet, nemhogy később egy lapáttal, hahah.
Egyébként betéved csak egyetlen macska, megnézheted, hogy mit művel... Mi 80-90m2-t cseréltünk 30cm vastagot, nem régen egyetlen macsek miatt..
.

Ha csak egy rétegben van terítve,de ha mar 2 vagy akar 3 rétegben akkor biztos az is jobban összeroskad szerintem.

Ez butaság :!:
Az 1-3% nem függ a vastagságtól, az egy okult számot ad...
:?

Mindenféleképpen szeretnek tenni rá párafékezőt a szigetelésre mert elég nagy a por a padláson mert jól szellőzik,bar utólag megtudtam,h nem is olyan nagy baj,h szellőzik :)
Ez igaz. Az 50... 60-as évekig még szinte mindenki [b]"tudta", hogy egy padlásnak szellőzni kell. A tűzfalakon ott volt a galambjárat, a különböző ilyen olyan díszes szellőző. Aztán valamilyen idétlen meggondolásból eltűnt, ez nagyon nagy hiba. Ezért aztán, amelyik lakásnak nem kellene, hogy nyáron "dög" meleg legyen, azóta azok is nyáron kibírhatatlanok.[/b]

Ne a por miatt tedd, hanem hogy ne fújja le a hőfüggönyt a felületéről!!!
Az nem párafékező, hanem páraáteresztő, jó magyar nevén > páradiffúziós szig. fólia :!:
A párafékező vagy párazáró az, az, amit a salakra terítesz majd...


[quote="fransis69" csak 2cm-ig szigetel a levegő de nem találtam a nekem szükséges 15-17cm :)

Ott van a sorok közt az is, csak nem jött le mit tegyél...

Great Thanks Fransis a számításért :)

Honnan vetted a stukatúros lambdát,mert én nem találtam a táblázatban?
Ilyenkor arányosítunk. Ettől vagyunk szakemberek, (már aki..)
Vegyes összetétel: stukatúrgipsz, nád, durva vakolat, simító vakolat stb. , nagyot nem lehet tévedni, mert néhány cm az egész. Az arányokat kevésbé befolyásolja, hiszen a többinek alig 10%-a :!: ...


A levegő nem 2cm-ig szigetel, az mindig, csak nem nő az értéke , inkább csökken a vastagság növelésével. Ha nem szigetelne a vastag semmit, nyáron "szték" lenne belőlünk, haha...
Amúgy nem kell átállítani a fajtat, aljzat v födém palló-ra mert úgy egy kicsivel kevesebb jönne ki :)

A kalkulátort úgy programoztam, hogy pontos legyen lehetőleg mindenre (falra, födémre, bel és kültérre stb. egyáltalán nem mindegy) :roll: . Ha nem állítod át, az olyan mintha kiszámolod, hogy 5*5 kb. 25-re jön ki valószínű, de sokallod és jó lesz az úgy is címen, csak 23-nak veszed. Csupa okosság ez a gondolatmeneted, nem? :D
Üdv.: sby f. J. ép.mérn.-, ép.gépész-, vill-, ép.fiz.
fransis69 írta: Mi 80-90m2-t cseréltünk 30cm vastagot, nem régen egyetlen macsek miatt...

Nem volt semmivel lefedve?Mire cseréltétek?
fransis69 írta: Érdekes gondolatmenet, egy szigetelés nem szellőzhet, akkor minek van?

Kicsit félre értelmezted a mondatomat ,mert nem a szigetelésre gondoltam hanem a padlásra,h jó ha szellőzik.
"Ezért lett a házakon un. galamb járat, galamb ablak a tűzfalakon, hogy a padlás szellőzzön.
Ezeket mind-mind "elfeledtük" sok más egyéb mellett, a cserép alá porhó ellen fóliát teszünk nehogy a cserepek hézagai között a födémen/mennyezeten átszivárgot pára távozni tudjon a szabadba"
fransis69 írta: Az nem párafékező, hanem páraáteresztő, jó magyar nevén > páradiffúziós szig. fólia :!:

Bocsi,elírtam páraáteresztőré gondoltam :)
fransis69 írta: Ott van a sorok közt az is, csak nem jött le mit tegyél..

Sajnos nem tudok a sorok között olvasni,ahhoz mar magas IQ szükséges :D
qwert2009 írta: Amúgy nem kell átállítani a fajtat, aljzat v födém palló-ra mert úgy egy kicsivel kevesebb jönne ki :)

Ez kérdés akart lenni csak lemaradt egy "?" a végéről
fransis69 írta: A kalkulátort úgy programoztam, hogy pontos legyen lehetőleg mindenre (falra, födémre, bel és kültérre stb. egyáltalán nem mindegy) :roll:


En nem azért akartam átállítani,h kevesebb legyen az értek :) hanem csak mert a te számításodban a "fal rétegek " opció van és te födémet számoltál.
[quote="qwert2009"

En nem azért akartam átállítani,h kevesebb legyen az értek :) hanem csak mert a te számításodban a "fal rétegek " opció van és te födémet számoltál.

Igazad van, sajnálom, tévedtem. :?
Örülök, hogy belemélyedtél, nem vagy egy elveszett ember... :)
Én maradnék, ha készítsz rácsot, a Knauf Insulation 0,044 lambdánál mivel 4,5-5-ödébe kerül, mint a cellulóz. A cellulózt óvatosan kezelem éppen az összeállása és a roskadása miatt, ha azt nem egy üregbe fújják, csak úgy szabadon. Az egyáltalán nem szimpatikus. :(
Üdv.: sby f. J. ép.mérn.-, ép.gépész-, vill-, ép.fiz.
fransis69 írta: Örülök, hogy belemélyedtél, nem vagy egy elveszett ember...


Tudom,már kiskoromban csodagyereknek hívtak mert 2 éves koromban annyi eszem volt mint most :D

Azt mondtad,h nem szabad spórolni a szigeteléssel ha már egyszer rászánja magát az ember,én inkább ezt raknám. Most 5595Ft egy tekercs.
http://www.knaufinsulation.hu/sites/hu. ... 2_02_0.pdf

És ahhoz mit szólsz ha 10-es deszka közé teszek egy réteget majd a deszkákra merőlegesen tennék megint deszkákat és közé egy réteget.Néhány metszésponton sarokvassal megcsavaroznám.Vagy ez így nagyon labilis lenne?
Csak azért gondolkodom ebben ,hogy minél kisebb felületen(csak pontokban) ne legyen szigetelés vagy ez nem számottevő?
qwert2009 írta: És ahhoz mit szólsz ha 10-es deszka közé teszek egy réteget majd a deszkákra merőlegesen tennék megint deszkákat és közé egy réteget.Néhány metszésponton sarokvassal megcsavaroznám.Vagy ez így nagyon labilis lenne?
Csak azért gondolkodom ebben ,hogy minél kisebb felületen(csak pontokban) ne legyen szigetelés vagy ez nem számottevő?


Én jónak találom az elképzelésedet, így csak a deszkák metszéspontjában lenne a nagyobb hővezetés, de ez már nem lehet veszélyes mértékű. A rácsszerkezet - ha rendesen összecsavarozod a metszéspontokban - öntartó lesz, nem kell félned tőle. Az első réteget érdemes valamivel rögzíteni a födémhez és a deszkák felső éleinél ideiglenesen néhány léccel stabilizálni, míg a második réteg rá nem kerül. A belinkelt szigetelőanyag nem fogja tudni megtartani a deszkákat az oldalra dőlés ellen - főleg ha terhelés is éri -, ezért szükséges némi erősítés.

qwert2009 írta:
Azt mondtad,h nem szabad spórolni a szigeteléssel ha már egyszer rászánja magát az ember,én inkább ezt raknám. Most 5595Ft egy tekercs.
http://www.knaufinsulation.hu/sites/hu. ... 2_02_0.pdf


Már nem is tudom az Isocell előtt mi lett volna, de ez az anyag is jónak tűnik. Hővezetési tényezője megegyezik a nála drágább Rockwool Multirock kőzetgyapotéval.
Előző 1 ... 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19 ... 40 Következő
593 hozzászólás Oldal: 16 / 40

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: Majestic-12 [Bot] valamint 18 vendég