Plaszlo írta: Hmmm....akkor tényleg elértettem a dolgot.
Nekem úgy jött le az ilyen gondokkal küszködők beszámolói alapján, hogy a gondok igazán akkor kezdődnek, amikor a nyílászárókat is lecserélik jól záródóra. Ekkor megszüntetik a nyílászárók rései keresztüli "természetes" szellőzést, és a megemelkedő páratartalom hozza elő a páralecsapódást és penészedést. Vagy csak meggyorsítja a folyamatot....
< ez így is. A baj ott kezdődik, hogy nem látunk bele a szerkezetbe. Ha helyesen szellőztetgetünk, a falak , a hidegsarkok, a bútorok mögötti penészedést kizárhatjuk, mert a belső falfelületünk nem kerül a kicsapódás hőmérsékletére, így a penésznek nem teremtünk életteret. Ettől, mivel nincs párazárás a szerkezeten belül (a vakolat-, a gipszkarton alatt) a kifelé vándorló párás levegő a szerkezeten belül folyamatosan hűl és még ott bent eléri a harmatpontját. Sajnos ott ugyan úgy kicsapódik, mint kint a füvön egy hűvösebb nyári estén. Na, erre egyáltalán nincs szüksége az épületszerkezetnek, ez addig tart és minden időpillanatban jön az utánpótlás, sajnos, míg nem lesz nyár.
Itt két dologról van szó, amit ki is hangsúlyozok az oldalon, sajnos, sokan összemossák/félreértelmezik helytelenül,
csak még nem nézted át ezek szerint:>>>
http://www.gyorshazak.extramobilhazak.h ... l#hajtoeroKét nagy szakaszra bontható a penész, a gomba, a páralecsapódás polémiája:1. a helyiségen belüli magas relatív nedvesség, vízpára (vízgőz) mennyisége:
ez régebben, valóban csökkent a rossz minőségű nyílászárókon, szellőztetéssel is lehetett kissé szabályozni
>
EGYIK > Mit oldok meg a szellőztetéssel(?):
a kinti levegő télen 1-2gramm vizet tartalmaz, a szoba levegője viszont 16-18grammot
(hőmérséklet függő). Mikor szellőztetek, gyakorlatilag kicseréltetem a levegő víztartalmát. A nagyobb víztartalmú (persze páraformájába) kimegy a szabadba, helyette beáramlik az alig víztartalmú, de hideg levegő. Becsuktam az ablakot, ilyen a dolog "beállítottsága", az "alig" víztartalmú felveszi a falaktól, bútoroktól a benne tárolt hőt, beáll a szobahőmérsékletre és mivel "száraz", a falak felületéről/vékony rétegéről, gipszkartonból engedi bepárologni a felesleget.
Ezzel a szellőztetéssel kordába tarthatjuk azt, hogy a falak nedvességtartalma még nem táptalaja a penészgombának.- A gyakori szellőztetéssel (levegő csere) csak kizárólag a helyiség relatív páratartalmát szabályozom ami kell a közérzetünkhöz, mert vagy kiszáradnánk vagy izzadnánk, mint az
"a bizonyos személy a ladikban".
A már a szerkezetben lévő és folyamatosan újabb- és újabb kifelé igyekvő páravándorlást még csak lefékezni sem tudom. A szellőztetést követően percek alatt a falfelületekről a visszapárolgás ismét beállítja az egészséges légállapotot
(tehát csak percekről van szó), azaz a külső néhány grammot tartalmazó levegő felé továbbra is folyamatosan megy a szerkezeten át a nyomáskülönbség hatására a páravándorlás.
A feladat, ennek a páravándorlásnak kell gátat szabni2. az épületszerkezet védelme (nem juthat be olyan mélyen a vízgőz, hogy elérje a telítettséget rétegen belül):
a szellőztetéssel csak egy egészségesebb légállapotot szabályozol, ettől a belső pára mennyiség csak időlegesen csökken, de nem annyira, hogy a levegő száraz legyen, mert kiszáradna a torkod... Azaz, továbbra is szemben áll egy belső magasabb páratartalom és a belőle származó magasabb nyomás a kültér alig nyomásával szemben. Ebből már kitalálható, hogy az megy kifelé akkor is folyamatosan a szerkezeten keresztül, amikor befejeztem a szellőztetést...
>
MÁSIK a nem szeressem állapot, ha nincs párazárás (párafékezés): a belső sík
(akár fal, akár mennyezet), néhány fokkal alatta van a szobalevegőnek
(most nem tárgya, hogy miért, de így van), egyedi fűtésnél ez lehet akár közel 10fok is esetenként (kályha, kandalló, cserépkályha stb.) Ez magyarázza meg azt is, hogy szerencsétlen esetben a "hidegsarkok", a bútorok mögötti felületek mégis penészesek.
Visszatérve, belépett a párás levegő "vánszorgás" az épületszerkezetbe, máris hűlt néhány fokot. Ahogy halad kifelé, folyamatosan hűl és hűl mm-ről mm-re, egészen a harmatpontjáig.
Mit gondolsz, mi lesz?Igen, jól gondolod, a víz kicsapódik (ősztől-tavaszig, grammról-grammra, minden időpillanatban megállás nélkül, folyamatosan), de még az épületszerkezeten belül, amit meg kell akadályozni, hogy ne tegye tönkre.
A fal hőesési páraáthatolási görbéi, azonos hőfokkülönbség (+20°C, -15°C)
és relatív nedvesség (belül 50%, kívül 70%) esetén (Pt = p telített ; Pr =p relatív ) _________________________________________________________________________________
- - a jobb metszet alsó részén jól látható a lényeg:
a Pt telített vízgőz görbe még nem metszi a Pr relatív szagatott vanalas "kifutást" normál esetben,
ha mégis, ott megkezdődne a kondenzáció (ha mínuszok vannak kint, teljesen mindegy, hogy metszette-e vagy sem, mivel a fagyzónába esik, az rákényszeríti a harmatpontra, akkor is elindul a jégkristályosodás)
az is kiolvasható, ha tartós üzemszünet van, a fagyzónával jelölt sávban a szerkezetben lévő vízgőz már a szerkezetben a fagyzónába kerül - egyretegu-fal-drgabor.jpg (34.05 KiB) Megtekintve 6547 alkalommal.
_________________________________________________________________________________
Persze a két folyamat azért csak-csak kapcsolódik valahol, mint minden épületfizikai dolog, mert
- ha az 1. feltétel, azaz a korrekt szellőztetés meg van, nincs penész, de a szerkezetbe bejut (nincs párazárás)
a szerkezet attól tovább károsodik- ha a 2. feltétel, azaz a párazárás meg van,
a felületi penész penész sem valószínű, hogy megjelenik, mivel a felület nem fog harmatpontra csőkkenni, mert nem szellőztetsz szellőztetsz is, ezt magadért teszed, de, mivel olyan helyre tetted, tetetted a szerkezeten belül a párazárót, hogy még ott sem kerülhet a harmatpontra, a szerkezet nem károsodik, mivel nem tudott olyan mélységig a szerkezetbe "bevánszorogni", hogy lehűlhessen és kicsapódjon.
A párafékezőig kitölti a teret,
a páranyomás szempontjából csak addig tart a szoba és nem a szabadtérig.
Számára ott vége van, nincs tovább, csak annyi pára van mindig benne, mint a szellőztetett szobánkba.