Ezermester Fórum

Örülök, hogy belemélyedtél, nem vagy egy elveszett ember...

Tudom,már kiskoromban csodagyereknek hívtak mert 2 éves koromban annyi eszem volt mint most
Csak azért gondolkodom ebben ,hogy minél kisebb felületen(csak pontokban) ne legyen szigetelés vagy ez nem számottevő?

Remek ötlet "qwert2009", kevésbé munkaigényes.

Én ezt a gondolatot így folytatnám:

1. lefektetek keresztben 10-es deszkákat a salakra "lapra/pofára", téglától tégláig 120cm tengellyel
2. 60cm-ként a deszkát rögzítem, alákenek misungot, valamiféle szintbe állítom misunggal (misung: 2/3 vödörnyi homokhoz 2 fandli cement + víz, legyen olyan, minta a májkrém)
2. ha megkötött, erre ráterítem a párazáró 0,8mm-es tófóliát, vigyázok, hogy a járkálás nehogy kiszúrja a salak
3. az első rácssor kantra állított deszkáira lent ráüttök jobbról-balról 2-2 szeggel/csavarral 20-20cm-es 4*4... - 5*5-ös fadarabot 60cm osztással. lesz talpa, hogy a ráfóliázott deszkákhoz rögzítsem később, a fóliát felfuttatom a téglára is sarkosan lent, nem ívesen.
ugyanide függőlegesen 2db 20-20cm állótüskét is csavarozok a két oldalára, hogy a második sort keresztben közé rögzíteni tudjam (olyan lesz, mint egy élére állított ritka, de dupla fogú "fésű"!
Ez meg fogja közölni a második sort. Kialakul egy 120*60cm-es rácsszerkezet
4. 3nap misung szilárdulás után (fólia terítés már lent van) az előbbi alsó facsomagok segítségével leütöm a 10es párnafákhoz 60cm-es tengellyel a padlás hosszában az első,a "fésűs" éldeszkát
5. begurítom a deszkák közé az első 10cm vtg. szigetelést
6. egy hegyes késsel beszurkálva mindenhova eligazgatom, hogy sehol se "szeleljen"
7. annyira felrázogatom, hogy úgy néz ki mint egy pufajka vagy paplan, ez a dolog lényege, nagyon fontos, 4-szer tovább tart, mint az eddigiek (ahol eláll ott nincs semmi, ezt jól gondold át )
8. kiállnak a tüskék az első sorból. közé állítom a második éldeszkát és jobbról balról átcsavarozom. Kész egy stabil újabb szig. horony de ez már 60cm-es. Félbevágom egy jó hosszú késsel a rolnikat, ezt begurítom egy darab forgácslapot tologatva, mert mostmár csak azon tudok állni második sorként keresztben.
9. lezárom egy páraáteresztővel az egészet

10. megiszok egy félládányi/ládányi sört a munka örömére...

Érthető voltam valamennyire?

Örülök,hogy tetszik az ötlet.Jelenleg az információk feldolgozásán dolgozok
A 10-es pontot az értem mert azt már csináltam de a többit még át kell olvasnom egy párszor.
Addig is egy gyors kérdés.
Ti melyiket választanátok?
1.Ursa DF 39 10cm 505Ft/m2
2.Knauf Classic 39 10cm 545/m2

Örülök,hogy tetszik az ötlet.Jelenleg az információk feldolgozásán dolgozok
A 10-es pontot az értem mert azt már csináltam de a többit még át kell olvasnom egy párszor.

azt a 10-es pontot meg hármasban kellene befejezni, úgy lenne korrekt, haha

azt a 10-es pontot meg hármasban kellene befejezni, úgy lenne korrekt, haha

Ezzel teljes mértékben egyetértek. Mert amennyi időt és fáradságot rám pazaroltatok ez lenne a legkevesebb
Szeretném mihamarabb megvenni az anyagot hozzá csak még nem tudom melyik legyen.
Szerinted melyik a jobb,az Ursa vagy a Knauf?
A labdájuk egyforma,de nem tudom mit kell még nézni.

azt a 10-es pontot meg hármasban kellene befejezni, úgy lenne korrekt, haha

Ezzel teljes mértékben egyetértek. Mert amennyi időt és fáradságot rám pazaroltatok ez lenne a legkevesebb
A labdájuk egyforma,de nem tudom mit kell még nézni.

Az URSAmég klasszikus üveggyapot, porol mint az állat. Órák múlva is tele van a levegő az úszó apró szálakkal.
A Knauf_insulation úgy is hirdeti magát, hogy kevésbé porol. Van itt nekünk egy rakomány, de még nem fűrészeltünk belőle tételeket, így nincs tapasztalat, hogy valóban nem porol, de hihető ha csak úgy fogdossuk is..

kedves qwert2009
(talán néhány hónappal korábbi és éppen az én erőteljes kifogásolásomra) a Knauf_Insulation megváltoztatta a rolni szélességét és 120cm-ről > 125-re növelte!
Ezt vedd figyelembe.
Ahol korábban a kantra állított deszka tengelyre 120cm írtam, ha vásárlandó rolnid 125, akkor az is oda változik.
Ugyan így a felső osztás tengelye (nem a térköze) 60cm-re 125/2 > 62,5-re módosul...

Köszi a figyelmeztetést majd megnézem mikor veszem,de szerintem ez még 120-as, legalábbis úgy hirdetik (1200x8500)
Szerintem nem fogok misungolni mert nem kell szintezgetni a deszkákat mert elég jól el van húzva a beton és a végeknél tudom majd rögzíteni a szarufákhoz.Így a fóliát tehetem először és aztán a deszkákat.

A 0,8-as tófólia helyett nem lenne elég valami erősebb agrofólia?

a fóliát felfuttatom a téglára is sarkosan lent, nem ívesen.

Ezt nem igazán értem,h milyen téglára gondoltál.

Üdv Mindenkinek!

Sajnos én már egy akkut problémára kérnék tanácsot.

Tavaly vettünk egy régebbi családi házat, amelybe idén nyáron költöztünk be. A tetőtér feletti padlástér nem volt szigetelve, ezért most szeptemberben egy 10 cm-es kőzetgyapot szigetelést helyeztünk le.
A rétegrend belülről kifelé a következőképp alakult előtte:

Gipszkarton mennyezet, nádazás vakolattal, alsó lecezés, gerendázat, felső lecezés.

A kőzetgyapotot a gerendázat közé raktuk be, majd ismét leraktuk rá a felső lecezést. A szigetelés alatt az épület egyik felén fekete építési fólia volt leterítve, a másik felén kátránypapír a gerendák között. Ezek nagyjából folyamatosak, bár kisebb lyukak, hiányosságok találhatóak rajta, mivel az alsó lecezés és a nádazás szögei ide átütnek. A gerendák alatt biztosan nincs semmiféle fólia vagy kátránypapír réteg.
A szigetelés nagyjából működik, elégedettek is lennénk vele, de most az ünnepek előtt ismét felmentem a padlásra és azt tapasztalatam, hogy a felső lecezés sok helyen nedves a lecezések találkozásánál. Felfeszítettem néhány lecet és azt tapasztalatam, hogy azok egy részének a belső oldala is vizes, sőt néhány esetben penészes is, elég komolyan.

A padlástér egyébként fűtetlen és e felett már egyéb szigetelés sincs.

Mit rontottunk el és hogyan lehetne kijavítani? Egy tél alatt tönkre mehet-e teljesen a fa szerkezet?
Miért lehet, hogy korábban nem vizesedtek ezek a pallók, most a szigetelés behelyezése után pedig igen?

Válaszaitokat előre is köszönöm!

Sajnos én már egy akkut problémára kérnék tanácsot.
Mit rontottunk el és hogyan lehetne kijavítani? Egy tél alatt tönkre mehet-e teljesen a fa szerkezet?
Miért lehet, hogy korábban nem vizesedtek ezek a pallók, most a szigetelés behelyezése után pedig igen?
Válaszaitokat előre is köszönöm!

Sajnos szinte mindent elrontottatok, ami ugyan nem vigasz, de de 10-ből szinte 10 ilyen "belenyúlás" hasonlóan végzi, sajnos ez ezzel jár, de nem törvényszerű.
Azt javasolnám kedves "block50", hogy rágd át magad ezen a cikkemen.
http://www.gyorshazak.extramobilhazak.h ... udo.html#1
Szinte neked is írhattam volna, pont ezzel a várható problémákkal szembesül majd az ország 3milló feletti lakáskorszerűsítése, ha hasonlóan teszi, mint Ti is.
Ha átolvastad, kérdez akkor. Célirányosan megkeressük a megoldást.
OK?
Most a 10cm hőszig. első pár cm-re körül elkezd kicsapódni. Az visszacsepeg a gipszstukatúrra. A gipsz higroszkopikus, azaz a saját súlyának kb. 30%-át, ill. vizet képes még károsodás nélkül "lenyelni". Amikor újra fűtesz, ez visszapárolog a nádazott gipszből és nem kifelé megy, hanem újra bepárolog egy része, ami megint pára formájában elindul, hogy újra kicsapódjon.. Megáll a tüzelés, még nagyobb a baj, most még több fog kicsapódni. Ez a körforgás ismétlődik folyamatosan tavaszig.
Egy ilyen telet a faszerkezeted elvileg kibír. A probléma csak abból adódhat, ha nagy a fesztáv a gerendáknak, azok is ritkított kiosztásúak, nem tudom, nem ismerem a födémedet.
A fa, ha vizes, maradandó lehajlást szenved, le nem szakad, csak ordenáré, de örökre.
Mi is, ha "görbíteni akarjuk a fát" vizezzük és terheljük, magára hagyjuk.
Tehát, ha gondolod, olvass és utána keress.

Ezt a gondot, ami nálad már tragikus, próbáltam érzékeltetni az előtted szóló qwert2009 -rel is, ha olvassa a problémád, most igazán szembesülhet azzal, hogy mitől is óvom több-kevesebb sikerrel

Szia!

Hát, nem nyugtattál meg..

Végigolvastam az írásodat, ami elég komoly teljesítmény volt így éjfél tájban. Nem mondom, hogy 100%-ig értettem mindent, de azért próbálgattam számolgatni. Ha minden igaz, akkor egy 2 cm-es gipszkartonon, egy 10 cm körüli nádazott vakolaton, és felette egy 1,5 cm-es deszkalapon csak 17%-os hőveszteségem lesz, a többit a szigetelőanyagnak kellene felfognia. Amit feltételezem meg is tesz, csak közben szépen kicsapódik a pára benne. Ezt idáig (remélem jól?) értem, de...

Azt írod, ilyen esetekben egy párazáró fóliát kellene elhelyezni és ez a gerendák aljának környéke lehetne. Ahogy írtam itt nekem van az egyik oldalon kátránypapír, a ház másik oldalán építési fólia. Ha ezeket kiegészíteném, még egy réteget húznék rá az elegendő lenne? Mondjuk az megint érdekes kérdés hogyan tudnám ezt normálisan letenni, hogy ne szúrják ki a szögek? Esetleg mindenhová vágjak be egy darab OSDB lapot és arra terítsem a fóliát? Akkor már lehetne teljesen egyenletes...?!
A bent lévő fa gerendák nem fognak hőhídként működni ebben az esetben?
Másik megoldásnak azt látnám, hogy a teljes gipszkarton állmennyezet le, fölé egy párazárás, majd gipszkarton vissza. No ez elég húzós lenne melóban...

Mi a helyzet ilyenkor a mennyezetbe épített spot lámpákkal (amelyek kb. 10 cm-et mennek a plafonba, valahol már túlmennek a vakolaton és egészen az alsó lecezést láttam, amikor szereltem be ezeket), valamint a padlásfeljáró, ami egy házilag barkácsolt megoldás, össze vissza foltozva nikecellel és ablaktömítések beragasztva légzárásnak. Ezek mennyire lesznek veszélyforrások?




Egyébként saját tapasztalataimmal csak megerősíteni tudom az általad leírtakat. A vásárlás után sok mindent átalakítottunk a házon, konvektorokat központi gázfűtésre cseréltük, a fa nyílászárókat műanyag ablakokra, és legvégül a tető szigetelése. Az előző lakónak valószínűleg azért nem voltak ilyen problémái, mert egy teljesen más háza volt. Mi most bezártuk a párát, ami a tetőtérben látványos, ugyanis reggelente az ablakokon szép ki páraréteg alakul ki, ami néha meg is folyik. Lent ezt nem tapasztalajuk, mivel jóval kevesebbet tartózkodunk és több a légmozgás is az ajtónyitogatásokkal.

ha nézed a hőfokesést a gerenda környékén, látod, hogy a görbe szétnyílik.
Ebből az olvasható ki, hogy nem csak a vonalmenti gerenda okozta hőhíd jelentkezik,
de lerontja a szerkezet hőegyensúlyát is.
Úgy viselkedik, mintha jobbra-balra nem hőszigetelés lenne a görbén belül, hanem valami más ami sokkal gyengébb U értéket generál...

baudoku-hagy.teto-hoveszt-23ad.jpg (7.43 KiB) Megtekintve 7116 alkalommal.

Szia!
Hát, nem nyugtattál meg..
Ha minden igaz, akkor egy 2 cm-es gipszkartonon, egy 10 cm körüli nádazott vakolaton, és felette egy 1,5 cm-es deszkalapon csak 17%-os hőveszteségem lesz, a többit a szigetelőanyagnak kellene felfognia. Amit feltételezem meg is tesz, csak közben szépen kicsapódik a pára benne. Ezt idáig (remélem jól?) értem, de...
Sajnos nem egészen értetted jól. Helyesebben a párazáró előtt és utáni arányok számítanak. A párazáró előtt nem lehet komolyabb U érték, mert ugye az néhány % csak. Ha attól több, már csak egy alsó elhelyezés lehet tökéletes védelem

- Azt írod, egy párazáró fólia a gerendák aljának környéke lehetne. Ez így is van, de a födémed már adott, nem ez a megoldás.
Másik megoldásnak azt látnám, hogy a teljes gipszkarton állmennyezet le, fölé egy párazárás, majd gipszkarton vissza. No ez elég húzós lenne melóban...
- Spot lámpák (amelyek kb. 10 cm-et mennek a plafonba) Igen ez is megbonyolítja.
A padlásfeljáró. Ezek mennyire lesznek veszélyforrások? Igen, veszély forrás, illetve biztos lenne páralecsapódás ott, ahol nem kellene, ez a gond 100%-os...
Egyébként saját tapasztalataimmal csak megerősíteni tudom az általad leírtakat.
Konvektorokat központi gázfűtésre cseréltük, a fa nyílászárókat műanyag ablakokra, és legvégül a tető szigetelése.
"és legvégül a tető szigetelése" < ez konkrétan mit jelent?

Az előző lakónak valószínűleg azért nem voltak ilyen problémái, mert egy teljesen más háza volt. Kisebb mértékben neki is megvolt ez, de csak akkor, amikor hetekig tartós mínuszok "röpködtek" odakint!
Mi most bezártuk a párát, ami a tetőtérben látványos, ugyanis reggelente az ablakokon szép ki páraréteg alakul ki, ami néha meg is folyik. Ez arra utal, hogy feleslegesen magas a relatív_páratartalom nálatok. Van pára mérőtök?
http://www.gyorshazak.extramobilhazak.h ... html#ember < ezt a 10cm-t olvasd el újra és értelmezd, kérlek!

ha nézed a hőfokesést a gerenda környékén, látod, hogy a görbe szétnyílik.
Ebből az olvasható ki, hogy nem csak a vonalmenti gerenda okozta hőhíd jelentkezik,
de lerontja a szerkezet hőegyensúlyát is.
Úgy viselkedik, mintha jobbra-balra nem hőszigetelés lenne a görbén belül, hanem valami más ami sokkal gyengébb U értéket generál...

baudoku-hagy.teto-hoveszt-23ad.jpg (7.43 KiB) Megtekintve 7116 alkalommal.

kedves "block50"
Értelmezési hibák:
1. több helyen ismétlem, a pára/gőz úgy viselkedik, mint minden gáz (egyetemes gáztörvény szerint), a rendelkezésre álló teret kitölti Egészen a padlásig, majd onnan a szabadtérig, azaz mintha egyedül volna.
Miért gondolod, hogy a sávokba illetve darabokba és itt-ott kiszurkált kátránypapír vagy fólia valamit is zár???
A darabokon, biztos tócsába áll a kondenzátum, ami áztatja a hőszigetelésed (salakgyapot).
2. kizárólag egy teljesen összefüggő párazárásnak van értelme, a többi "kókányolás" olyan szinte, mintha ott sem volna!
3. ha ez átjött neked, a többit nem is ragozom.


Szóba jöhető megoldások:
A. amennyiben a helyiségek belső magassága megengedi, egy újabb 30cm osztásközű párnafa terítés + egy újabb Rigipsz 9,5mm gipszkarton "álmennyezet" (a Rigipsz fejlesztése az, ami a legjobb páraháztartást biztosítja, ezért mi, kizárólag ezt alkalmazzuk), ez csökkentené a szabad belmagasságod 3,5-4cm-rel. A párazáró helye a mostani mennyezet síkod. A lámpatesteknél keresni kell valami megfelelő méretű mü.a poharat, dobozkát és az átütött helyeken sziloplaszttal vastagon szigeteled a kerületét, a vill. vezetékek csatlakozását is.
--- ami aggályos, hogy a válaszfalak mennyezet/ födém csatlakozásoknál még mindig átdiffundál egy része a párának.

Ebben az esetben, mindegy mi van felül és hogyan. A hőszigetelésed ezzel a 10cm-rel nem igazán izmos, de ebben a megoldásban mindegy is.

Lakva egy ilyen "brutális" munka, hát nem is tudom. (Csak viccesen, de rámegy a házasságod )
Én nem ezt választanám, majd átgondolod.

B. egy másik lehetséges jÓóó megoldás, hogy kiszeded a hősziget a gerendák közül. Ettől kezdve szinte ott a recept a glosszámban, amit "qwert 2009"-nek is ajánlottam. Az egy korrekt és 100%-os megoldás. Azt elkell felejteni ebben az esetben, hogy 10cm vtg megfelelő. Az U érték arányok végtelen fontosak, hogy a párazárás előtt még véletlen se kerüljön harmatpontra az odáig vándorolt és folyamatosan hűlő párás levegő.
Ezzel viszont megszűnik a vonalmenti hőhíd és a káros hőegyensúly kiszélesedése. Ez nem zavarja a család nyugalmát és a hevenyészett padlásajtót sem, majd kicseréled, akkor amikor a "büdzsé" megengedi. Lesz egy kiváló födémed, icipici hőveszteséggel
Lásd az előző ki képet

Összefoglalva:
I. teljesen összefüggő párazárás, ha nem így van, akkor jöhet a magyar szólás hasonlat "nem a kútba sz..., csak a kávára, onnan azt majd valami úgyis belelöki..."
II. U érték arányok a harmatpont értékeléséhez (vigyázz, ez hőmérséklet függő is, meg belső páratartalom függő is, pl. a vizesblokk relatív_ páratartalom, ha fent van az emeleten, az felett még lehet bánat, tehát arra kell(ene) számolgatni. Ez a mondat törölve, ha mégis az alsó/belső síkot "babrálod"
*Csak egy apró megjegyzés: Ez a probléma most a falaidon is jelentkezik, csak még nem látod...

További kérdések, ha van/lesz?

Megjegyz.: Kedves László. A tárgyi bevezetőben ecsetelve van, hogy a padlástéri deszka rések csupa vizes felületek. Ez részben hűen megválaszolta neked is, hogy miért ágáltam, miért káros a rések megléte. A pára kicsapódik, mert harmatpont alá kerül, így a rések sok egyéb mellett, csak rontanak a helyzeten...

Szia!

Próbálom értelmezni és saját nyelvemre lefordítani. A lényeg a párazárás, ami a lyukak és a ház ház szerkezeti adottságai miatt nem megfelelő. Egyszerűen ki kell alakítani, hogy közel tökéletes legyen...

A. megoldás. Értem, de sajnos nem kivitelezhető, mivel a lakott tetőtér belmagassága most is csak 2 m körül van, azaz ebből már nem tudunk lecsípni további 4-5 cm-t. Egyébként lehet, hogy ez magyarázza, a magasabb páratartalmat is. Alacsony, nem is túl nagy helységek, amelyeket gyorsabban "belihegünk" így főleg reggelre megnő a páratartalom. Egy fürdő is van az emelten, bár ezt csak a legkisebb lakó szokta esténként fürdésre használni.

B. megoldás. Ezt örülnék, ha egy kicsit konkrétabban leírnád, mert itt nem értem pontosan mire gondolsz, pedig ez lesz az amit nekem kell!! Hozzam létre magasabban a párazárást, mondjuk a felső pallószint fölött és itt kezdjem el a szigetelést vastagabb szigetelőanyag felhasználásával (növelni a u-t!)?
Most ideiglenesen felszedem a felső deszkázatot, tudom, hogy így nem oldok meg semmit, de legalább tüneti kezelés lehet. Így pedig a szigetelő is kicsit jobban tud szellőzni. Ezután valami végleges megoldás kell.


Még valami. A tető ferde síkja és a tetőtér kb. 1 m magas oldalfalai nincsenek szigetelve. Ha ezeket is leszigetelem, akkor javíthat a problémán? Egyrészt így szerintem a plafon és a ferde sík között hőkülönbség van, előbb-utóbb penészedni fog. Másrészt, ha a teljes ferde síkot leszigetelném valahogy, akkor a padláson belül is melegebb lenne és kevésbé csapódna ki a pára. Ez rossz megközelítés? Ez azért is kérdés, mert nyáron meg szeretnénk csinálni, tehát tervezünk vele, de ehhez tetőt kell bontanunk, ami ősszel már nem fért bele.

Szia!
A lényeg a párazárás, ami a lyukak miatt nem megfelelő. Egyszerűen ki kell alakítani, hogy közel tökéletes legyen...

A. megoldás. Egy fürdő is van az emelten, bár ezt csak a legkisebb lakó szokta esténként fürdésre használni. Mindegy hányszor, az mindig magasabb relatív, mert minden lepárásodik órákra és előbb utóbb pára lesz belőle

B. megoldás. Ennek örülnék.
Most ideiglenesen felszedem a felső deszkázatot, tudom, hogy így nem oldok meg semmit, de legalább tüneti kezelés lehet.
Nem tenném. A párakicsapódáson semmit nem javít, az arányok szerint a harmatponton csapódik és csapódik tavaszig, vagy kicsit még ront is az eltávolítása, egy macska is összenyomogathatja, ha betéved, viszont hőtechnikailag, kb. 1-1,5cm-rel csökkenti a hőszig hatékonyságát!


Még valami. A tető ferde síkja és a tetőtér kb. 1 m magas oldalfalai nincsenek szigetelve... > kezd a dolog a fejembe ketté válni. mintha ellentmondás lenne a kezdeti épület rétegrendje, kiosztása és amiről most beszélsz, között. Két épületed van?

Rajzoltam egy sematikus ép. vázat. Ahhoz, hogy tovább lépjünk, ird le a kért méreteket, sorszámot, megnevezést.

nevezzük nevén a szinteket:
- fszt
- tetőtér
- tetőtér tetőtere
Okay?

block50-cm.ek.jpg (20.98 KiB) Megtekintve 7056 alkalommal.

Nem volna hátrány, ha precízebb lennél itt, ott. Pl. azt írtad a stukatúr szerkezetre, hogy 10cm. A nádszövet kb. 0,6-1cm, rajta a gipsz fröccs szinte nulla, a durva vakolat és a simító vakolat átlag max. 2,5cm. A deszka 1cm, ez az 1cm szinte kizárt, leszakadna.... Az egész stukatúr max. 5cm se.
Nincs 2cm gipszkarton se. 9,5... 12,5... 15 mm a gyártói méret.
Ha ilyen ex. pocak adatokat kapok, csak hasonló semmitérő lehet/lesz a válaszom is, gondolom, nem ilyen kellene.
Kellemes ünnepeket kívánok...

1. térdfal: 100 cm. Ez egyben a lakótér oldalfala. Ennek külső oldala tudtommal nincs szigetelve.

2. tetőtér lakótérének a magassága: 200 cm. E felett van a padlásszint, amelynek további 3 m-es belmagassága van. A tető a cserép alatt nincs szigetelve, tudtommal sem a lakótér oldalán, se a padlástérben. Előbbit nehéz megmondani, mivel a padlásról ide nem lehet lelátni, meg kell bontani a teljes tetőt, hogy látszódjon. Abból sejtem, hogy a lakótér részében sincs, hogy jóval hidegebbek a falak. Mindössze a padlástér járófelülete alá tettük le a szigetelőanyagot

3. - ez nincs. Csak alsó lakóterünk és lakótérnek kialakított tetőtér beépítésünk van. Emelet nincs.

4. alsó szint belmagasság: 3,2 m, de 2,8 m-nél van egy állmennyezet. E felett a régi fa födém gerendái, majd vasbeton födém. Ez ugyanis egy régi víkendház, amit több lépcsőben építettek, bővítettek és így alakították ki lakóépületnek. A fenti tetőtéri lakótér csak utólag lett kialakítva.

5. belmérete: 6 m

6. padlóvonal: Ez változó, mert egy 26 fokos emelkedőn áll a ház oldalt, így a lejtő felőli oldalon 1,5 m magas az alap, míg az emelkedő felőli oldalon mindössze 20 cm.


A ház anyaga tégla. Az első felében, amely először épült, a hagyományos kisméretű tégla. Az épület hátsó része és tetőtér kialakítás B30-as téglából készült. A ház körbe kapott 3 cm nikecell-t, de nemesvakolat nincs rajta.

Tudom, hogy pontatlan vagyok, sajnos ilyen az amikor valaki veszi a házat, nem is az eredeti tulajtól, nincsenek tervrajzok és nem is történik szerkezetileg megbontás, hogy látszódjanak az anyagok és azok minőségei.
Maholnap megpróbálok én is összedobni egy sematikus rajzot a házról, azt beméretezni és bejelölni hol van szigetelés és hol nincsen.

Köszönöm a türelmet, főleg ezezn a mai napon!

Boldog Karácsonyt!