Ezermester Fórum

Végigolvastam, végigmentem lépésről lépésre, próbáltam értelmezni és le is mentettem magamnak.
A beírt vastagság értékeket még egyszer ellenőrizni fogom és elkezdjük megtervezni a munkát. A padlást próbálom minél hamarabb rendberakni, a ferde falat és a térdfalat pedig nyáron.
Nagyon köszi, hogy ennyit foglalkoztál vele, bármilyen nehezen is fogtam fel, igen hasznos volt. < NEM-NEM. Ez valóban nem egy ponyvaregény, hogy csak átfutom és máris tudom, ki a "gonosztevő" . Ezt a témát többször érdemes átolvasni és egy darabig úgy érzed folyton-folyvást, hogy már megint mást olvastál ki belőle. Inkább én kérek elnézést, hogy kicsit fanyarra vettem a stílusom veled szemben!
Köszönöm!

NEM-NEM. Örülök neki, ha tudtam segíteni.
Idézlek: "bármilyen nehezen is fogtam fel, igen hasznos volt". Igen megtudom érteni a nehezét. Én sem úgy születtem, hogy a páratéma azonnal és minden szemszögből tiszta volt a fejemben. Ez nem úgy viselkedik, ahogy az ember "elvárná", haha... Itt először meg kellett érteni a víz semmihez sem hasonlítható "ezerféle" formációját, viselkedését, hőfokfüggéségét, valóságos víztartalmát - az abból eredő nyomás különbségeket, harmatpontját, kifagyásait etc. etc. etc.
Értelmezni kellett, hogy mi az a relatív (látszólagos) páratartalom. Az meg villámsebesen, néhány fokkal lejjebb már abszolút lesz , harmatpontra jut, kicsapódik, -miközben egy gramm, annyi nem sok- azaz utánpótlást, még csak nem is kapott!...
Azt is fel kellett fognom, hogy ráadásul, ahány tizedfok hőm. változás áll be, megint más a "leányzó fekvése"... Ezért is vontam be a görbéket a magyarázatokhoz, mert lehet, hogy kicsit szokatlan vagy riasztó módon, de láthatóvá, leolvashatóvá teszi azt, amit eléggé nehéz elképzelni még a "szakembernek" is.
Még kiegészítem az anyagot egy racionális munkamenet sorrenddel, talán ötlet indító lesz az is, mások számára is.
Jó lesz így kedves "block50"

megfigyelhető a vonalmenti hőhíd járulékos és igen káros hatása. (a rajz 0,032 lambda értékű hőszig.-et tartalmaz)
a görbe felül kiszélesedik, (a kezdeti 20cm-t, én felül, úgy 40cm szélesnek látom, te is annyinak nézed?), mintha még ott is szarufa volna, de jó vastag már, lerontja a réteg un. hőegyensúlyát.
Na és?
Mit jelent ez a gyakorlatban? Csupán csak azt, hogy a fűtésforintunk szempontjából a 90cm-es szarufa köz hőszigetelése nem 90cm, hanem, mivel a fa 6-8-szor jobban vezet, (vegyük most "csak" 6-szorosnak", 6*40cm!), az 2,4m-t hozzá ad!!!
Olyan, mintha 3-szor akkora csak hőszigetelésből és annak a veszteségéből álló tetősíkunk lenne...
Borzalmas, NEM???
a fa 6-8-szor jobban vezeti a hőt, mint a kiváló minőségű (értsd alatt: lambda értékű) hőszigetelő.
minél több osztó borda, minél vastagabb faanyag kerül beépítésre, annál károsabb a hatása.
ugyan ez nyáron, csak befelé és csak "bámulunk", hogy belehalunk a melegbe...
>
alul a pont-vonal jelzi a páraszigetelést
>
igen szemléletes az átszellőző légrés mérete is.
Hogy az ellenléc milyen magas legyen?
Ez sem egyetlen mondat!
Függ a tető hajlásától. Gondolt csak át. Egy mediterrán-tető alig lejt.
A lent-fent között ("ragalja és a gerinc között) alig van magasság különbség.
A szarufák közötti átszellőző légrés felfogható egy kéményként is. HAHA.
Na de milyen kémény az, ami csak néhány cm-es rés szinte mindenhol?
Kézenfekvő > semmilyen!
Meg kell emelni, de nem egy tetőlécnyit, de inkább 10-14cm-nyit, ha azt akarjuk, hogy nem csak a ráköltésünk legyen "sokkk", aminek alig van értelme, hanem szellőzzön is tisztességgel...
Hidd el, nem csak számítások alapján, de saját tapasztalatból mondom, a magas ellenléces légrés, felér egy légkondícionálóval nyáron...
Egy tetősík akár 80-110°C meleg is lehet, a szobánk meg nem volna felesleges, ha "csak" 26-28°C "hűvös". A különbség 50-70°C, ez "hajkurássza befelé" a dög meleget. Ha átszellőzik tisztességgel és alatta közel, mint árnyékban, a különbség még 10 fok sem lesz. Mire felmelegedne, "lebukik a nap", jöhet az esti ablaknyitás, ha kell az egyáltalán, a vissza hűtése...
Ez a LÉNYEGE a dolognak!
__________________________________________________________

baudoku-hagy.teto-hoveszt.jpg (43.09 KiB) Megtekintve 7404 alkalommal.

*Ha valami nem világos, kérdez(etek) nyugodtam, ahogy az időm engedi szívesen megválaszolom.

Hát kellett megint egy fél nap mire értelmezni tudtam az írásodat. Ha leírod, levezetem magamban megértem, de ilyen szinten nagyon bonyolult vele foglalkozni. Ezért is írtam, hogy maradjon mindenki a kaptafánál. Én megértettem, hogy szükségem van a javításra, azt mondom nagyjából megértettem a fizikáját is. Most próbálom felmérni és megtervezni mivel fog ez nekem járni, mind anyagilag, mind munkában, de leginkább szervezésben. Utóbbi kettő sokkal bonyolultabb kérdés, mint az ár. (Pl. de jó lett volna első körben megúszni egy tetőbontást, de nem fog menni, mert egy 2,5x1,25 m -es OSB lapot nagyon nehéz lesz egy 50x60 cm-es nyíláson felvinni, ott ahol ráadásul a belméret is csak 2 m...) Vagy feldaraboltatom kisebb méretekre, csak ezzel elaprózódik minden...
A logisztika igen bonyolult mulatság.

Szóval aki csak ugatja a témát, az inkább a gyakorlati kérdésekre próbál összpontosítani.

Közben pedig imádkozom, hogy a külső - belső különbség minél kisebb legyen, mert azt már felfogtam, hogy ettől sok múlik...

Sziasztok,
a házunk 66-ban épült, kisméretű téglából (10x10m-es, hagyományos sátortetős kockaház).
A födém azt hiszem betontálcás, fel van töltve salakkal/földdel. Most le van szigetelve 2x10cm kőzetgyapottal. A fórumot olvasgatva azt hiszem sikerült elkövetni majdnem az összes lehetséges hibát. A cserepek alatt sajnos nincs tetőfólia, így porhó, viharos időben eső áztatja a paplan tetejét, jó poros, ráadásul ritkán ugyan, de járkálok is rajta.
Első lépésben a tetőt szeretném felújítani úgy, hogy tetőfóliát rakatok alá (mivel nagyon régi osztályos cserép van fent, ezért azt is cserléni kell, a lécezéssel együtt).
Viszont szeretném használni a padlást is (először csak tárolásra, később esetleg beépíteni...anyagiak függvénye).
Gondolom a mostani (egyébként 2 éves) 2x100m2 poros, összelépkedett kőzetgyapot kuka...(?) A tető felújítása után hogyan tudnám járhatóvá tenni a födémet, miután felszedtem a kőzetgyapotot? Igencsak egyenetlen a felülete (ha megoldható, a salakot inkább nem hordanám le, csak egy kis csapóajtós feljáró van, ráadásul beltérből). Eleve szigetelve kellene járhatóvá tenni, vagy elég, ha a szarufák között a cserepek alatt szigetelek?
Valami olyasmi az elképzelésem, hogy laminált padló lenne. De ezt csak egyenes felületre tudom rakni. Hogy lehetne ezt megoldani, úgy hogy ne poroljon? Betonozni nem merek, nem tudom, kibírná-e...
Köszönöm

Sziasztok,
a házunk 66-ban épült, kisméretű téglából (10x10m-es, hagyományos sátortetős kockaház). Ebből a "fajtából" valószínű sok százezer van hazánkban érdemes vele foglalkozni erőteljesen!
A födém azt hiszem betontálcás, fel van töltve salakkal/földdel. Most le van szigetelve 2x10cm kőzetgyapottal. A fórumot olvasgatva azt hiszem sikerült elkövetni majdnem az összes lehetséges hibát. Igen elkövetted!
Első lépésben a tetőt szeretném felújítani úgy, hogy tetőfóliát rakatok alá (mivel nagyon régi osztályos cserép van fent, ezért azt is cserléni kell, a lécezéssel együtt). < amennyiben a 2. megoldást választod, a léc maradjon, az fogja hordozni a páraáteresztő, porhófogó szigetelést
Viszont szeretném használni a padlást is (először csak tárolásra, később esetleg beépíteni...anyagiak függvénye). Csak esetleg? Ezt el kell dönteni már most, hogy ne kegyen felesleges munka, dupla költség.
Gondolom a mostani (egyébként 2 éves) 2x100m2 poros, összelépkedett kőzetgyapot kuka...(?) < Nem biztos, hogy Kuka az egész!
A tető felújítása után hogyan tudnám járhatóvá tenni a födémet, miután felszedtem a kőzetgyapotot?
Igencsak egyenetlen a felülete (ha megoldható, a salakot inkább nem hordanám le, csak egy kis csapóajtós feljáró van, ráadásul beltérből). Eleve szigetelve kellene járhatóvá tenni, vagy elég, ha a szarufák között a cserepek alatt szigetelek? < az 1. megoldásnál nem kell a tetővel foglalkozni hőszig. szempontjából. A 2. tetőtér hasznosításnál meg a födémmel nem kell foglalkozni, csak betonozni, a "Csak a szarufák köze ekkor viszont kevés"(!), az semmiképpen sem elegendő. < Az félmegoldás, kevés haszonnal!
Betonozni nem merek, nem tudom, kibírná-e... Ha készítesz egy alaprajzot, abból kiderül, hogy milyen gerenda fesztávok vannak, sok minden kiolvasható, így láttatlanba is valószínű, hogy betonozható
Köszönöm

st6969-tipus-st.teto.jpg (68.16 KiB) Megtekintve 7407 alkalommal.

_______________________________________
1. ha sohasem lesz beépítve, akkor az előző kettőre adott válasz neked is tökéletes megoldás (értsd alatta: block50 és qwert2009 problémái). Különösen a qwert2009 kérdései és válaszok. Viszont, ha mégís beépíted, értelmetlen bármit tenned a mai padlás födémmel, kivétel egy padlóhálós vékony kiegyenlítő betonozás. Arra máris letehető az áhított laminátos padló.
2. ha beépíted a padlásteret, az aránylag egyszerű és egyszeri munka, mivel egy tetőhéj felújítás is a szándékod. Azzal számolnod kell, hogy a tetősík cca. 40-42%-kal több hőszigetelőt igényel, az kiterítve úgy 140-142m2, még a padlástér síkba vett vetülete csak 100m2.
Mindkét esetben 25cm vastag Knauf Insulation 0044, 0,044 lambdás rolnit ajánlok, mert igen kedvező az ára most.
A tetőre úgy 35-36m3 > 40-42 guriga az igény, de láttam már 3500Ft/guriga árat is mostanában a neten, tehát a szigetelő anyag 25cm vastagon úgy 150-170.000 ezerből kijönne.
A szarufák alatt van még un. térdfal, vagy a födém síkig lemegy? Ne tévesszen meg 2-3 sor tégla, ami szokásos lezárása a "ragaljának" a cserépig!

Ha az elsőt választod, beleszámítva, hogy a tetővel így is úgyis foglalkoznod kell, biztos lényegesen drágább, ha később mégis beépíted, akkor meg kidobott pénz volt.
Döntsd el mit akarsz és azt majd kirészletezzük...

Közben pedig imádkozom, hogy a külső - belső különbség minél kisebb legyen, mert azt már felfogtam, hogy ettől sok múlik...

A kis számolgatásunk alapján lesz megfelelő tartalék a kicsapódásik, az helyesen fog működni. A rajzon jelölt 2db csomópont lesz továbbra is addig problémás, amíg a ferde és falsíkok párazáró és hőszigeteletlenek .
* Persze ez akkor igaz csak, ha úgy készíted el, ahogy "megbeszéltük".
Nem-nem. Nem kell imádkozni, azt a fizika úgysem érti meg.

Sziasztok

Szeretném még januárban leszigetelni a házunk padlásfödémét, és tanácsot kérnék rétegrendre, illetve járhatóságra, de mindenképp olcsó megoldást keresek.
A ház 44 porotherm téglából épült, porotherm koszorútéglákkal, és porotherm kerámia béléltestes kerámia bevonatú gerendákkal, betonréteggel. A tető mediterrán betoncseréppel fedett sátortető, párazáró fóliával. Az épületben mennyezeti hűtés-fűtés van, ami a fűtésre elvileg csak rásegít, de most csak visszahűti a vizet a rendszerben, feltételezem a szigetelés hiánya miatt, és így nem tudom rendesen fűteni a házat. homlokzati szigetelést is tervezek, de csak 7 cm-eset.
Én 20 cm üveggyapotra gondoltam, ennyi szerepel a tervben is, plusz tükörfóliára. A járhatóságot csak részben oldanám meg, és úgy, hogy 10x10 gerendából pogácsákat vágnék, és ezt osb lappal fedném. itt csak maradék építőanyagot (járólap, csempe, cserép, stb.) tárolnék, pluszz a gyerek kinőtt dolgait.
Várom a mielőbbi választ.

Köszönettel
Szrnap

Fransis

Megvettem a szigetelőanyagot úgy tűnik ez még a régi fajta (1200x8500).Ha 120 cm-es tengelyre teszem a deszkákat akkor nem lesz nagyon besűrítve az anyag a deszkák közé?Nem lenne jobb inkább 120-as közre tenni?

Nézegettem tófóliákat amit javasoltál (0,8) drágább mint a szigetelőanyag Miért kell ilyen vastag fólia alája ? Nem elég az agrofólia (0.15)?

a fóliát felfuttatom a téglára is sarkosan lent, nem ívesen.

Ezt már múltkor se igazán értettem,h milyen téglára gondoltál.

Fransis

Megvettem a szigetelőanyagot úgy tűnik ez még a régi fajta (1200x8500). < Végül is mit vettél?
Ha 120 cm-es tengelyre teszem a deszkákat akkor nem lesz nagyon besűrítve az anyag a deszkák közé? Nem lenne jobb inkább 120-as közre tenni? < a deszka sem egyenes, a vastagsága is ingadozik, a hőszig.filc teljesen hézag és rés mentes kell, hogy legyen, különben nem is szigetel a teljes felületen, meg, ha mégis bejut a pára, a hiányosságoknál probléma lehet!A mi technológiánk többnyire a falak - födémek rendszerében 284mm sávokat igényelnek a bordák között. Ehhez a rolnikat 4 felé vágjuk egy fűrészgépen, tehát 30cm széles gurigák lesznek. Néha még így is a ráhagyás lehetne több is, ilyen a gyártmány, az sem tökéletes...
Nálad így a bedolgozásra egy deszka vastagság marad csak, az szerintem a sok 10000m3 után mondom, mindenképpen szükséges...

Nézegettem tófóliákat amit javasoltál (0,8) drágább mint a szigetelőanyag Miért kell ilyen vastag fólia alája ? Nem elég az agrofólia (0.15)?
Agrofólia. Én nem merném egyetlen gyakorlott munkatársamra sem bízni a végeredményt. Végtelen sérülékeny. Fent szerszámok, szálkás deszkák és rengeteg jövés menés amíg az első szig. réteg bekerül. ha kiszakad, kilyukad, nem csináltál semmit vagy alig valamit, de a te döntésed.

________________________________________________________

Igen, valóban megdrágult. 2004-ben még 600m2-t 160000Ft-ért vettük (267Ft/m2 bruttó). Akkor is drágáltam, pedig az 1,5mm-es volt. Ez hegeszthető, tökéletes zárást ad, ha nap nem éri örök-élet, 120év a lebomlása.
Kibírja a tetőtéren belüli hajcihőt is.
- A 0,8mm-t alkalmazzuk a könnyűszerkezetes épületeink belső burkolása alatt!
- A 0,3 házilag nem hegeszthető, a ragasztása meg "tök" bizonytalan.
- A 0,5-ös összemelegítése gyakorlott munkásnak megy, de még az is eléggé érzékeny, hamar kilyukad.
>
- Szoba jöhetne a block50-nek ajánlott bitumenes csupasz lemez is 2 rétegben, az olcsó, de ott meg a Bitugél ragacsból sok kell, az megdrágítja.
Mi inkább, ha lehetséges, mert vakolt felületre vagy betonra kell, ezt a bitumenest választjuk. Ha rendesen alá van ragacsolva, garantált a kivitele.

_Qwert2009-tofoliak.jpg (233.99 KiB) Megtekintve 7282 alkalommal.

http://www.sicofol.hu/hun_termekek.htm

________________________________________________________

a fóliát felfuttatom a téglára is sarkosan lent, nem ívesen.
Ezt már múltkor se igazán értettem,h milyen téglára gondoltál.

Egy talány vagy.
Kezdetben arról beszéltél, hogy a salakterítés girbe-gurba. Kiderült, hogy betonos.
Kezdetben arról beszéltél, hogy a "ragalja" körül van téglázva. Kiderült, hogy nincs tégla.

Pontosabb infókra van szükségem, ha azt szeretnéd, hogy tovább "boncolgassuk" a problémádat és legyen hiteles megoldása, ha van olcsóbb egyáltalán...

Köszönöm, megkaptam a házterveket. Várom a feltett kérdések válaszát.

Köszönöm

Megküldtem a kért adatokat, remélem mindenre tudtam válaszolni.

szrnap

Köszönöm
Megküldtem a kért adatokat, remélem mindenre tudtam válaszolni.
______________________________________________________
privát üzenet 1: Kedves fransis69!
Ahogy kérted küldöm a terveket, amik vannak, illetve a műszaki leírásokat. A "Műszaki leírás" az épületgépészeti terv része, a többi építészeti terv. A pince nem valósult meg, csak a leírás nem lett módosítva.

Sajnos valóban párazáró fólia van, én nem akartam fóliát, de rábeszéltek. A 20 cm szigetelés szálas anyagra volt megbeszélve, bár ez nem olvasható a tervben. Olvastam a linket, én speciel a legolcsóbb üveggyapotra gondoltam (λD = 0,045 W/mK), mivel a pénzem már elfogyott(: < gondolom ez URSA 0045. Ettől különb is, meg 2,5%-kal jobb a lambdája is a Kanuf_Isulation 0044-nek és ez jelentősen még olcsóbb az URSA-tól. A későbbi ellenőrzéseket/számításokat erre a 0044-re fogom alapozni!
A tükörfólia csak ötlet, nem tudom van értelme vagy sem. A pogácsás módszert elvetem, de azért azt össze kötöttem volna tetőléccel, úgy már nem olyan rozoga. <<<és a tetőlécen járkáltál volna?, haha
Köszönöm előre is.
szrnap

______________________________________________________
privát üzenetre válasz: Kedves Péter!
Köszönöm, átnéztem. A ház komolyságához mérten, igen meglepően, a tervek meglehetősen felületesek és semmit mondók. Nem lettem igazán okosabb, sajnos.

-
- a ház komolyságához mérten, igen meglepően, a tervek meglehetősen felületesek és semmit mondók.
Nem lettem igazán okosabb, sajnos.
-

homlokzatok.jpg (151.97 KiB) Megtekintve 7291 alkalommal.

Kérdéseim:
rétegek anyaga és vastagsága belülről felfelé a födém vonatkozásában:
1. réteg amelyben a mennyezeti rásegítő van, hány cm?
ezt követően milyen vastag és milyen lambdájú hőszigetelő van amely elválasztja a födémtől?
födém vastagság és az alkalmazott anyagok típusa
felbeton vastagsága
a teljes födém vastagság együtt
Kérlek, ne "hasalj" semmiben, ha bizonytalan vagy, inkább úgy írd, hogy talán vagy kb.

Külső határoló falak:
csak a porotherm van jelenleg szigetelés nélkül vagy van valami más is? Van e rajta valamiféle vakolat most?
történt e valami a hőhidakkal (koszorúk áthidalok stb.)
Ablak kávák illetve nyílásai kaptak egy belső szigetelést, ha igen mit?
Ennyit előzetesen, ha kérhetlek.

A kutak, a hőszivattyús rendszer úgy van ahogy a gépész műleírás taglalja?
Iszonyúan meg van bonyolítva a rendszered, (kutas geothermikusenergia-, radiátorok-, padlófútés-, vizes kandalló stb...), hatalmas beépített teljesítmények, csak bámulok és ámulok ...

Üdv. sby f. j.
u.i.: Kicsit meglepődtem a 16kW hőigényeden.
A 92-93-ban épült (470+200m2) 2 szintes "házikómnak" 470m2-en az össz. beépített teljesítménye 4,5kW volt megfelelő tartalékkal, 5km padlócsővel!
Kis villamos energetika: a közel 5km padlófűtést egyetlen keringtető szivattyú a 40Wattos állásában tudja. Kezdetben a 60W-on üzemelt, majd mértem a felvett energia igényét, kiderült, hogy az mindössze 18W, így lejjebb kapcsoltam .
Az akkori titkárnőm a 4szintes társasház 3. emeleti 4 oldalról fűtött 44m2-nek a fűtés költsége jóval nagyobb,mint az előzőé. Minden hónapban szóvá is tette, ö fizette be a közüzemi számláimat is. (az ő lakásának egy utcafronti és belsőoldali lépcsőház fal a hőveszteséges szakasza, a többi fala a fűtött lakásokkal körül véve ).

Lehet kiváló energetikát készíteni, csak oda kell figyelni a részletekre is.
______________________________________________________

privát üzenet 2: Kedves fransis69!

köszönöm a gyors választ.
A házat nagyjából én és a családom építette, egy-két dolgot kivéve (ács, egy két gépészeti dolog), úgyhogy tudok válaszolni minden, és köszönöm a segítséget.
- A födém porotherm kerámia borítású áthidalókkal és kerámia béléstestekkel készült, előírás szerint bizonyos fesztávoknál 1 ill 2 gerendával 45 ill 60-as béléstestekkel.
___________________________________________________________________________________________________________________________

>
megjegyzés:
a további ellenőrzéseknél a nyers födém lambdáját 0,49-re vettem. Gyakorlatban, ha figyelembe veszem a rengeteg vonal-menti hőhidat, annak a béléselemre gyakorolt un. hőegyensúlyi romlását, sokkal inkább a lambda hővezetési tényez 0,70-0,80 W/mK lehet. A további számításokat/ellenőrzést nem igen zavarja, mivel a járulékos hőszigetelés nagyságrendekkel feljavítja a jelenlegi állapotot, a befolyása 1... 3-% lehet max.
>

metszetek-poroth.fodem-natur.jpg (165.53 KiB) Megtekintve 7262 alkalommal.

___________________________________________________________________________________________________________________________

> >> A koszorú porotherm koszorútéglával van körbevéve és a felső sor 44-es tégla is be van kenve hőszigetelő habarccsal, hogy a beton ne folyjon bele(így (így nincs hőhíd állítólag) < sajnos azért van bőven, ez kissé porhintés.
A koszorútégla 21 cm magas, 14 cm vastag, ebből 4 cm szigetelés. http://www.wienerberger.hu/servlet/Sate ... hu_home_hu

> >> A födém vastagsága 21 cm ebből 4 cm a fel-beton (< nagyon ügyesek voltatok, 4cm beton egy nedvszívó vázkeremián?, meg még a nyári dög meleg is? pl. hova került a vasalás?, 4cm-ben hova kerül a vas?, hogyan van azon akkor alul-felül minimum 2,5cm betonréteg ami már megvédi a vas korozióját? , az nem inkább megégett, mint megkötött?) (kivéve a gerendáknál), ehhez jön hozzá a gipszes vakolat (ITT is szerencsésebb lett volna a cement vakolat, különösen ott ahol a mennyezeti felületfűtés van, a gipsz ott leszigetelte a csövek palástját, vagy nem baj?, ), amely a mennyezeti csövekkel fedett részen 3-5 cm, ahol nincs ott 1-2 cm. A födém és a vakolat közt nincs semmilyen más réteg. < az elég komoly baj. a födém/válaszfalak, födém/határoló falak átmenete komoly hőveszteséget generál az utca felé, illetve kissé beszabályozhatatlanná teszi az építményt

> >> A határoló 44-es porotherm belülről vakolva van cement vakolattal < ez nagyon jó hír, de komolyan! Növeli a páraáthatolási ellenállást , kívülről csupasz.
> >> A nyílászárók 0,7 üveggel ellátott fa nyilászárók < az ablakjaid valóban Ug_0,7W/m2K?, ilyennel még nem találkoztam! , az ablakok kávatéglával lettek körbefalazva, és 4 cm xps hőszigetelés van beletéve. < én minimum 12cm Austrotherm_0032 lambdás Garfitot írtam volna elő, azért, hogy részben ne legyen hőhíd, másrészt még véletlen se párásodjon le az üvegszegény/tok környezete, ez a fatok és felületkezelésének halálos ellensége.
Ez szinte minden ma épült háznál vastagon elkövetett hiba, de egy életre. Ráadásul az XPS lamdája 15-20%-kal gyengébb.
- Ezek a részek szinte filléres különbségek egy építés költségébe, a fontossága meg fergeteges. Nem csak hőhíd keletkezik, hanem a fal un. hőegyensúlyát is lerontja körkörösen, ami a hőhidat m2-kel megnöveli, sajnos

> >> Az áthidalók 2 kivétellel elem-magas és normál porotherm kerámia bevonatú, áthidaló. azért van kombinálva, mert később vakolható redőnytok lesz, < értem. Bár nem túl esztétikus a külső redőnytok, létezik azért "elmegy is", a külső redőnytok energetikailag semmit nem ront, sőt javít is jelentősen, a belső viszont nagyot ront, különösen nyáron)
____________________________________________________________________________________________________________________________

> >> Geotermikus:
2X100 méter talajszonda lett fúrva, de a Stiebel eltron 13 kW hőszivattyúja lett beépítve. < ha átfésültük a rendszeredet, valószínű fele vagy kisebb teljesítményű is bőségesen kiszolgálna, meddig lehet ezt leszabályozni?!

[b]Kérdéseim:
1. mértek e a kutakban üzemi/nyugalmi vízszinteket?
2. milyen mélyen vannak a szivattyúk az üzemi-szinthez és a hőcserélő padlóvonalához méreten?
3. a kiemelt víz hány fokos?
4. mennyire hűl le a visszatápláló csonknál?

Energetikailag a kWh/m3 egy, talán a legfontosabb mutató.
Ez nekem áttételesen ugyan, de megmondaná, hogy a szivattyúd valóban megfelelő Q/H görbén dolgozik-e?,
- azt is hogy milyen hatásfokkal?,
- azt is "megsúgná", hogy a típusválasztás a lehető legjobb volt e?
Ez mind-mind a havi villanyszámlád Ft-jait szaporíthatja, de örökre [/b]
szrnap

Privát üzenet2-re válasz: Még lesz néhány kérdésem, látom.

Kedves "szrnpéter"

Becsatoltam egy ellenőrzési sort. A tovább lépéshez szükséges lenne az álláspontod.
A mai födém "rettenetes" energetikai szempontból, de ezt te is tudod, sőt élvezed is az energia faló voltát keményen.
Lemodelleztem az általad említett 20cm-rel, ekkora felületnél én nem ajánlom, mert a mai döntésed egy életre szól, több milliós hatású.

... Az energia ár kb. 8-10 évenként duplázódott, eleinte gyorsabban. Ha figyelembe veszek néhány kevésbé ismert körülményt (csak egyet említek pl., a világ ma ismert fosszilis energia készlete kimerülőben. Ami a földtörténete során 100.000év alatt keletkezett, azt a fejlett világ, ma, egyetlen nap alatt használja most fel, a 100.000évnyit. A fejlett világ alatt Európát, az USA-t, Kanadát, Japánt, Ausztráliát értjük többnyire. A világ lakosságának az mindössze 1/6... 1/7-e. Fejlődik a többi is, a készletek meg igen fogyóban.

3 verziót tárok eléd.
Én nagyon üdvösnek tartanám, ha a csatolt elemzésem 1. verzióját "tupíroznánk" tovább!
Döntsd el kérlek, melyik legyen. Ahhoz , hogy érdemben tovább lépjünk, választani kell.
Az ellenőrző számításokat ezzel a saját linkemmel végeztem, itt te is modellezhetsz, érdemes:
http://www.extramobilhazak.hu/u-ertek_kalkulator.html#1
___________________________________________________________________________________________________________________________

>
a mai döntésed kihatással lesz a teljes építményre, a későbbi költségeire és műszaki-szükségesség további átgondolására.
Kérlek, ha valamit írtam, ne halogasd a választ, nem szeretnék hetekig ezzel "bóklászni", haha.
Okay?
>

poroth.fodem-szig.esetek-200-250-300mm-lambda0.044.jpg (245.11 KiB) Megtekintve 7278 alkalommal.

___________________________________________________________________________________________________________________________
Ne feledkezz meg a közbe-közbe beszúrt kérdéseimről sem, ne kelljen újra kérdeznem azokat. Többször olvasd át a javaslatokat, mindig lesz ami korábban elkerülte a figyelmedet.
A házad 2008 közepén, 4,5éve lett engedélyes!
Sajnos, mindenhol hiányzik belőle a fenntarthatóság a helykihasználás a gazdaságossági szemlélet, helyenként az OTÉK rendeleti előírásait is vastagon "übereli). Vannak komoly szakaszai, amit most még nem is látok, mi a "csodát" lehet kezdeni vele. Van egy csodás gyönyörű "házikó".
CSAK!.
"Csakatorkavéres".

Ha esetleg nem tiszta, hogy mi az lambda vagy mi az, hogy U érték, itt néhány sorban "világosságot gyújtok" a fogalmakról:
http://www.gyorshazak.extramobilhazak.h ... ml#lambda2

Kedves fransis69!

Próbálok válaszolni a kérdéseidre, de szerintem két malomban őrölünk.
A hőszivattyú talajszondás, nem talajvizes "kutas".
Amúgy a szondák hőmérséklete 4-8 fok közt változik a bejövő, 0--4 fok közt a kimenő oldalon.
A hőszivattyú típusa WPF 13 basic http://www.stiebel-eltron.hu/arlista/arlista.pdf
A felvázolt lehetőségek közül nyilván az elsőt választanám, de te 140 nm számolsz, a garázs födémre nem tennél semmit, hisz az is temperált?
A ház 2007-ben tervezték, szép lassan épült, ahogy volt rá pénz. Ami bosszant, hogy bár mérnök vagyok,de autóiparban dolgozom, még is, mint megrendelő kiben bízzak a tervezéskor, hisz neves iroda csinálta pl. a gépészeti terveket. Arra az embernek sok esetben nincs ideje, hogy minden tervet 2-3 helyen felülbíráltassak. Ráadásul azért építettem sok mindent magam, mert az építőiparban annyi kókler van, hogy egy jó pár elhajtása után nem kísérleteztem.

Köszönettel:
Szrnap

Kedves fransis69!
A hőszivattyú talajszondás, nem talajvizes "kutas".
Ráadásul azért építettem sok mindent magam, mert az építőiparban annyi kókler van, hogy egy jó pár elhajtása után nem kísérleteztem. < sajnos, magasan egytértek
Köszönettel:
Szrnap

A gépész doksi 100m mélységről beszél. Több ponton emlegeti a szűrők fontosságát, mintha nem zárt rendszer lenne.
Te viszont hangsúlyozod, hogy szondás.
Értsem úgy, hogy 100m-es köpenycsőben van egy csőhurok, azaz a szonda, jól értem?
* (egyébként 100m talpmélységen tudtommal az országunkban mindenhol rétegvíz van már, talajvíz kis kiterjedésű vízgyűjtő lencsék esetében általában néhány métertől a néhány 10 méterig terjed, de ez sem egészen így van, mert üzemeltettünk 34-42m-es rétegvizes vízműkutakat is pl. Bács-Kiskunban, nem is egyet, vagy 45-50-et, ezek legközelebbi "lencse szélei" is 25-28km-nél kezdődtek, de itt, most, mindegy is )
____________________________________________________________________________________________________

erről van szó?

WPS 13 basic.jpg (264.54 KiB) Megtekintve 7220 alkalommal.

____________________________________________________________________________________________________