Figyelgetem a hozzászólásokat, azthiszem azért van amit tisztázni kell.
""A passzívházban a hővisszanyeréses szellőzető kiegészítésére alkalmazzák a talajhőcserélőt, ami télen előmelegíti, nyáron pedig hűti az épületbe érkező levegőt. Ilyen megoldással találkozhatunk a szadai családi házban is. Ennek télen van különös jelentősége, mert feleslegesség teszi a szellőztetőgépbe beépített elektromos fűtés használatát, ami szükség esetén fagypont fölé emeli a belépő levegő hőmérsékletét, illetve előmelegíti azt.
A rendszer nyáron is hatékony, mivel akkor is 20 fok körüli levegő érkezik az épületbe, ha kint 30 fok van, így nemcsak fűtésbe, hanem a hűtésbe is besegít. A talajhőcserélő egy 1,5-2 méter mélyen, az épület külső falától legalább 1 méternyire lefektetett cső, az indítópontján légszűrővel ellátott beszívótoronnyal. Mivel nyáron a beszívott levegő lehűlése miatt kondenzvíz keletkezik, ezt a legmélyebb ponton egy szifonon vagy egy gyűjtőaknán keresztül a szennyvízcsatornába vezetik. A fektetési mélységben a föld hőmérséklete tél közepén is körülbelül 6 fok, és a nyári hőségben sem emelkedik 17 fok fölé.
A csövek hosszát úgy választják meg, hogy a házba legalább 0, de inkább 1 fokos levegő érkezzen akkor is, amikor a leghidegebb az idő. Átlagos talajviszonyok mellett ez körülbelül 50 méternyi csövet jelent. Elvileg bármilyen műanyag cső alkalmas földhőcserélőnek, aminek jó a hővezető képessége és elég sima a belseje, de a gyakorlatban tanácsos speciálisan erre a célra fejlesztett csöveket választani, különben megnő a veszélye annak, hogy a házba szállított levegő minimum dohos lesz. A korszerű csöveket antibakteriális bevonattal is ellátják, hogy megakadályozzák bennük a csíraképződést.""
Aztmondja hogy.. ez egy rendkívül jól szigetelt ház, és a teljes házikó hűtéséhez járul hozzá az 50 méter cső.
Nekem csak egy szobám van, jelentősen kisebb alapterülettel, jóval kisebb légköbméterrel. Ha már arányokról beszélünk ezt azért vegyük számításba.
Lássuk a dolog másik felét. Maradjunk 50 méter csőnél, legyen ennek a belső átmérője 3 centiméter. A felülete ezek szerint közelítőleg 7 cm^2. A hossza 50 méter ugye. Ez azt jelenti hogy a folyadék amit keringetek minimum 35 liter. 40 m^3 levegő van a szobában. A nagyon maximális hőmérséklet különbség amit életképesnek tartok, az 5 fok. Azt már előrébb kiszámoltam hogy 49 Mjoule hőenergia elvonása járna 1 fok hőmérséklet eséssel. (40 m^3 levegő esetén). 35 liter víz biztosan van a rendszerben. 140 Mjoule hőt kell a vízbe pumpálnom ahhoz hogy 1 fokot melegedjen.
Mondhatjuk hogy hozzávetőleg 3 fokot tudok a levegőn hűteni, mire a víz 1 fokot melegszik.
Ha most azt mondom, hogy ha 6 fokot hűtenék a szobán, akkor 2 fokot melegedne a víz, az nem teljesen helytálló.
Ígyvan, a falaknak is van hőkapacitása, a bútoroknak is, sőt én magam is sugárzok ki hőt.
Ugyanakkor a keringetett vizem is próbál leadni hőt.
Nyilván a füvesített terület annyit jelent hogy nem közvetlen éri a földet a napsugárzás, az önözés is segít abban hogy ne forrjon fel a talaj. Ráadásnak amúgyis árnyékos hely ahova a csövek kerülnek. Sőt, a talajvíz is magas errefelé. Ezek a faktorok valamelyest kedvezőek.
Természetesen kérdéses hogy alacsony hőkülönbség mellett a radiátor amit használni fogok ekkora hőmennyiséget tud cserélni. Az is kérdéses természetesen hogy az üzemidő alatt mennyi hőt kell elszállítani, az hogy egyszer lehűtöm a levegőt nyilván nem fog tartós megoldást nyújtani. Ráadásul ahogy melegszik a keringetett közeg és hül a szoba levegője a rendszer hatásfoka mindenbizonnyal csökken, mert a kisebb eltérés a hőmérsékletben magával hordozza azt hogy a hőcserélődés lelassul.
Megkérdeztem a szakembert aki a fűtésrendszerünket tervezte és kivitelezte, ő diszkréten azt mondta nekem hogy ugyan fogalma sincsen talajhőcserélők kérdésében a méretezés menetéről, de feltehetőleg a leg primitívebb és talán ennek okán a legjobb megoldás lenne ha nem 1, hanem 2 darab lada hűtőt szereznék be helyből. egyiket a szobában helyezzem el, a másikat pedíg egy nagytérfogatú műanyag hordóban. A hordót ássam le kb 2 méterre, körülötte töltsem fel az árkot agyagos földel. Az indoklás amit adott az volt hogy támaszkodhatok nyugodtan a rendszer termetes hőkapacitására. Ezen gondolkodtam énis, bár sikerült kétségeket kelteni bennem azáltal hogy felvetettük a hordó felszínét. De tény, 200 liter vizet nem olyan egyszerű felmelegíteni. 800 Mjoule / celsius amiről beszélünk 200 liter víz esetében. A szakember szerint savasodással ne törődjek a hordóban, küldjek bele sima fagyállót. Az aluminium hűtőnek nem érdekes a savas közeg, maximum ha erős savról beszélünk eloxálódik. Hűtőbordák tekintetében az amúgy előnyös tulajdonság. Hozzátette hogyha nagyon biztosra akarok menni vegyek egy bazint. Annak 1 köbméter az űrtartalma. Továbbment a számolással, mindkét ágon. Tulajdonképpen arra jutottunk hogy szinte csak tippelni lehet hogy mennyire fog ez jól működni, mert rengeteg az olyan faktor amit képtelenség pontosan meghatározni. Ő úgy becsülte hogy a 200 literes hordó elégendő lehet ahhoz hogy a szokottnál 2-3 fokkal hűsebb legyen a szoba nyáron. Ugyanakkor a fenti bizonytalanságra hivatkozva inkább a bazint erőltetné, 1000 liter víz igencsak tömérdek hőt magába szippantana. És a felülete is elég nagy, sokkal nagyobb mint a hordóé.
Úgyhogy a döntés amire jutottam a maga nemében nagyon egyszerűnek hat. Megpróbálkozunk a mesterember ajánlatával. Az indok az, hogy egyrészt nem nagy a szoba amit kellemesebbé akarok tenni, másrészt pedíglen teljesen egyetértek azzal hogy túlsok az olyan faktor amit képtelen vagyok felbecsülni. Ugyan nem fogok 2 lada hűtőt venni, mivel a KPE csövem már megérkezett. De le fogom fektetni mind a 100 métert. És utánna bízunk a jó szerencsében
A helyzet az hogy egzakt számokkal illetve megépített példával nem találkoztam, és ráadásnak nemis igen találok olyan adatokat amiből egyértelműen elindulhatok.