Szerző:
Plaszlo » csüt. nov. 04, 2010 12:50 am
Mennyi ideje lett elkészítve? A fűtés beindulása után kezdett nyikorogni, vagy már előtte? Meddig volt csak az alsó réteg szabadon? Használták így is, vagy csak kipróbálták?
Amire gondolok, mint elképzelhető okok:
- kiszáradhatott a hajópadló
- a csavarok feszültséget okoznak a padló mozgásakor
- az egymás fölé párhuzamosan rakott hajópadlóknak nagyobb a mozgása a kelleténél, nincs a keresztirányú lerakás miatti jobb teherelosztás
Amit le az elején kell szögezni, a fa mindig mozgolódik a hőmérséklet és a páratartalom változásaira. Tehát önmagában is képes a recsegésre. Emlékszem gyerekkoromban éjjel a parketta recsegésére amitől frászt kaptam, mert teljesen olyan volt, mintha lépkedett volna valaki. Persze nem volt senki idegen a szobában. Ezt csak azért mondom, mert nehéz abszolút recsegésmentes fa födémet készíteni, de azért ennek nem kell idegőrlőnek lennie.
Megint kérdés: amíg csak az alsó réteg volt kész, mennyire hajlott amikor rajta lépkedtetek? Lehetett érezni?
A hajópadló párnafáit 50-80 cm közöttire szokták rakni, ez függ a hajópadló vastagságától és az elvárt merevségtől. Minél közelebb vannak egymáshoz, annál merevebb padlót lehet építeni, de egyre több faanyagot igényel. Elvileg még a határon belül van a 80 cm-es gerenda távolság, és a felfekvő felülete is jóval nagyobb a párnafánál. Idáig jó lenne, mégis valahol nyekereg.
Kérdés: a nyekergés alulról, vagy felülről hallható inkább? Ez kiindulásnak jó lenne a hibakereséshez, a két réteg közti hangszigetelő tompítja a távolabbi felület hangját, így elvileg belőhető - kifülelhető - melyik a nyekergősebb réteg.
Nézzük, hogyan lehet hagyományos módon megépíteni, de nem ez az egyetlen megoldás:
- Az alsó hajópadló réteg már adott nálatok, elvileg elég stabil és erős.
- most jönne a párazáró fólia, ami a szigetelőanyagot védené meg a párától, de mivel az alsó és a felső tér is azonos hőmérsékletű, elhagyható.
- erre jön az úsztató réteg, ami kopogásgátló és hangszigetelő hatású. Ide csak erre a célra való teherbíró szigetelőt lehet rakni, akár polifoam-ot, akár üveggyapotot. A 2 cm-es rétegvastagság általában elég szokott lenni.
- az úsztató rétegre jönnek a párnafák, 50*50 vagy 50*40 méretű, így 5 cm-t fog emelni a mostani magasságon. A párnafákat keresztbe kell fektetni a gerendákra, mint az első réteget. Érdemes 50 centis távolságot tartani a padló kisebb mozgása érdekében. A párnafákat nem szabad lerögzíteni sem a gerendákhoz sem a falhoz semmilyen módon, a felső hajópadló réteg fogja öntartóvá tenni. Esetleg magát a párnafákat is öntartóvá lehet tenni, ha a végeinél is kap egy-egy sort keresztben, amik összetartják a hosszanti párnafákat. Így önmagában is stabil, a felső réteg csak tovább növelné a szilárdságát. Érdemes a párnafák alá szélesebb pozdorjalemez csíkokat tenni a jobb teherelosztás érdekében, hisz az egész felső szint súlya ezeken a vékony léceken keresztül terheli a hangszigetelő, úsztató réteget. Igazából ide is teljes faforgácslap fedés lenne az ideális.
- a párnafák közét üveggyapot hőszigetelővel érdemes kitölteni, ez megakadályozza a padló kongó hangját és a két szintet is jobban elválasztja egymástól hő és hangtechnikailag, nem megy fel az összes meleg a felső szintre.
- a vörösfenyő hajópadlót a párnafákhoz szögelve (vagy a hajópadlóhoz kapható fém rögzítőelemekkel) kell rögzíteni. Így a hajópadló is stabilabb lesz és a párnafákkal együtt teljesen öntartó lesz, mint úszó réteg.
Figyelni kell, sem a párnafák, sem a hajópadló ne érjen a falhoz, mint már korábban írtam a fal és a padló közötti közöket a hangszigetelővel lehet kitölteni, így a helyén tartja a padlót és nem vezeti a hangot a falba és födémbe, viszont a szükséges dilatációs hézagok is - a rugalmassága révén - rendelkezésre állnak.
