Ezermester Fórum

Most akkor teljesen fel kell szednem a megcsinált aljzatbetont, vagy arra tegyek mèg plussz szigetelèst? Mondjuk lèpèsálló hungarocell? Abbol még 1 cm es elfèrne...

[Plaszlo]

Üdv!

Nekem egy olyan problproblémám van egy 2 éve vásárolt kb a 60 es években készkészült családi házzal, hogy a fal mentén nedves (mintha izzadna) a tavasszal lerakott laminált padlo. Elötte régi parketta volt a szobába amire aljzatkiegyenlítés szempontjából esztricbeton lett téve, erre még párazáró fólia és 5mm es szigeteles került. Nemtudom, hogy ez a nedvessèg most pãralecsapódás, vagy átázik alúról a padló?

Üdv!
Ha rendesen rakták a párazáró fóliát, akkor nem valószínű, hogy alulról ázik. Elképzelhetőnek tartom, hogy a régi parkettán keresztül elpárologhatott annyi nedvesség az aljzat felől, ami nem okozott problémát, míg az újonnan leszigetelt részen feldúsult a nedvesség és elindult a falak felé. Nézzétek meg a falak alját, nem nedvesebb most, mint korábban volt.

Párás maga a szegély is. Most arrábtoltam az ágyat és a szekrényt, így úgy néz ki már nem párásodik annyira a padló. De ugyan ez a jelenség fennál a nappaliba is, mióta ki lett téve egy sarokülő, csak ott járólap van. Terveztem a külső szigetelést a házra, ha az meglenne megszűnne a probléma? Mert akkor nem kellene felszedni az aljzatbetont a szobába.
Meg megszeretném csinálni a lábazat szigeteleset is.
Így akkor nem kellene plussz pénz az aljzatbeton újraöntésére.

[lalibatyo]

Üdv
A páralecsapódásnak az alapvető oka a nagy hőmérséklet különbség a benti levegő és az elhelyezett tárgyak vagy falazat stb közt. Nyáron ha kiveszel egy sört mondjuk csak egy vödör kútvízből (ami 12-14 fokos általában) szárazra törlöd és lerakod az asztalra percek alatt ismét nedves lesz mert lecsapódik rajta a pára, hiszen a levegő az 30 fok körüli. Ha ezt a sört tavasszal rakod ki a 15-20 fokos levegőre száraz marad Persze ha langyos sört rakunk az asztalra az nem lesz párás nyáron sem:)
Ugyanez történik a szobában is, csak itt a sör az a fal és az aljzat ill a fal közelében lévő bútorok. Mit tehetünk ?
1. nyár helyett tavaszt csinálunk ( nem fűtünk) de ugye ez nem túl komfortos...
2. nem hűtjük a sört tehát szigetelünk !
Igen, szinte biztos hogy meg fog szűnni a jelenség ha kívül szigeteled a falat és a lábazatot is. A lábazati szigetelést, nem csak a talaj szintjéig hanem a talaj szintje alatt is meg kell csinálni, ami bonyolítja a dolgot, de ha legalább 20-30 centi mélyen megcsinálod már az is sokat számít. Én most szigeteltem és például nem olvad el már a hó a fal tövében ami korábban 20 centis sávban mindig elolvadt ott ahol csak 20-30 centi magas volt a lábazat. Régebben 8-12 fokos volt a hőmérséklete belül a falaknak kinti mínusz 10 körül, ez most 15-17 fok például. Tehát van mérhető eredmény, esztétikailag biztosan megérte, a komfort magasabb ( nem húz a fal) gazdaságilag pedig majd meglátjuk, de az biztos hogy kevesebbet kell fűtenünk és reggel is 20 fok vagy az felett van, pedig 9 után már csak leégni hagyom a kazánt és kb 10-15 kiló fával kevesebb is elég naponta. Kezdem kicsit sajnálni hogy korábban nem csináltam pontos méréseket és statisztikát a fűtésre használt energiáról összehasonlítási alapnak
A jelenlegi helyzetben az tudod tenni amit meg is tettél ill minél kevesebb vizet párologtass bent a lakásban. Ne szárogass vizes ruhát és úgy főzz hogy a lehető leg kevésbé forrjon a víz. Szellőztess gyakrabban ha sütsz és főzöl ill akkor is ha otthon vagytok. Lehetőleg ne fűtsd túl a lakást. Csak ezekkel a módszerekkel tudod csökkenteni a pára kicsapódást. Aztán ha szigeteltél akkor már más lesz a dolog de akkor sem lehet gőzfürdőt csinálni odabent.

[Plaszlo]

Az rendben van, miért párásodik (hőkülönbség), de az okot kell megtalálni, mi az ami ilyen hőmérsékletcsökkenést okoz a fal aljában. Egy vizes fal például sokkal hidegebb mint a száraz, mert a víz lerontja a fal hőszigetelő képességét. A külső hőszigetelés csak akkor megoldás, ha a lecsapódást nem a fal vizesedése okozza, különben a helyzeten csak rontotok. Ki kell zárni a fal nedvesedésének lehetőségét, mielőtt hőszigeteltek. Nem szabad sztenderdek alapján gondolkodni, mindig az okot kell keresni és megszüntetni, és nem az okozatot elhárítani.
Meg kell vizsgálni a jelenség előtt hogyan működött, volt-e probléma, majd azt, mi változott azóta ami előidézheti a jelenséget. Itt a lehetőség hőkamerás vizsgálatra, az időjárás éppen alkalmas rá.

[lalibatyo]

A hőkamerás vizsgálat árából legalább 10 db ilyent veszel :
http://www.ebay.com/itm/LCD-IR-Laser-Infrared-Nice-Non-Contact-Digital-Temperature-Thermometer-Gun-/251414659430?pt=AU_B_I_Electrical_Test_Equipment&hash=item3a897b4166
amivel magad is le tudod mérni könnyedén hogy hol hány fok a fal, akár 10X10 es részekre felosztva is (Én is épp ilyent használok) Mindamellett nem fog a drága vizsgálat megoldani semmit legfeljebb lesz papírod arról amit amúgy is tudtál ha van egy kis műszaki érzéked.
Egyébként a 60 as években már használtak vízszigetelést a lábazat és a falazat közt, és hát ugye ha a bútorra is lecsapódik a pára akkor a hideg falak és a meleg (párás) belső levegő miatti hőfok különbség az ok. Mások a fűtési szokások és technikák mint amihez az a ház a 60 -as években készült, alapvetően az a baj, azért kellene a mai kornak a szintjéhez közelebb hozni azt a házat műszakilag, hőtechnikailag is.

[Plaszlo]

Egy ilyen kütyüvel megállapíthatod, hogy hideg valami és kész, nem tudod az okát. Egy felkészült szakember tudására és tapasztalatára hagyatkozva valószínűsítheti, valójában mi okozza a gondot és javaslatot is ad a megszüntetésére, a szakvéleményére garanciát is vállal.
Azért kell a változásokat, módosításokat keresni, mert lehet, hogy csak nyílászárókat cseréltek és megszüntették a ház természetes szellőzését, ami miatt feldúsult a páratartalom. Mi is csak találgatunk, nem tudjuk valójában mi okozza a gondot.

Most egy pár napig még nézegetem, hogy hogyan alakul a helyzet, ha marad száraz (de még midig azért elég hideg...) akkor lehet veszek egy páramentesítőt még pluszba, így ki tudom húzni még a telet komolyabb károsodás nélkül Amúgy a nyílászárók ki lettek cserélve műanyagra... Hogy régen mi volt a helyzet azt nem tudom mert előttünk 2 évig nem lakott itt senki. A szobába pedig régi parketta volt amire kókány módon volt téve padlószőnyeg, amit mi felszedtünk. Erre jött az esztrich, párazáró 5mm-es szigetelés (mivel nagyobb nem férne el csak ha megemelem az ajtót)
Ma sokat olvastam a témával kapcsolatba... hőhidak, szigetelés stb.... beruházok egy ilyen mérőre is ennyit megér...
Nekem a lábazat terméskőből van, azt olvastam azt nem is érdemes szigetelni, mert az egy elég nedvszívó dolog, és ha leszigetelem akkor nem tudja a szél kiszárítani, és csak befele fog távozni a pára...
Ha viszont csak a falakat szigetelem akkor nem tudom, hogy meg e oldódik a probléma...
De az aljzatbetont sincs kedvem újra felszedni, hogy vastagabban lehessen szigetelni... meg akkor minden helységbe törjem fel, még a járólapozás előtt?
(Mert annál szerintem olcsóbb a külső szigetelés...)
Van még hátra 2 helyiség amit járólapozni kellene, de nem tudom, hogy akkor ott nem e jönne elő a dolog a falnál mint a nappaliba...
A buli vége szerintem egy hőkamerás vizsgálat lesz így legalább látni a tutit,és akkor hátha mondanak valami okosat, hogy mi a legjobb megoldás, men szeretném az ablakon kidobni a sok pénzt

[Plaszlo]

Üdv!
Minden régebbi építésű ház hőhidas a maga módján, ha nem figyeltek erre már az építés alatt. De ez még mindig nem indokolná az ilyen mérvű nedvesedést, ha lenne szellőzése a szobáknak.
Nyílászáró cserénél sajnos nagyon sokan beleesnek ebbe a hibába, az új nyílászáró szinte tökéletesen zár, hogy ne szökjön a meleg, de ezzel együtt a pára távozásának a lehetősége is bezárul. Nagy a valószínűsége, hogy páravezérelt résszellőzők beépítésével kordában lehet tartani a nedvesedést. Ezek a résszellőzők a beállított páratartalom elérésekor nyitnak, és hagyják szellőzni a szobát, lakást, míg le nem csökken normál szintre a páratartalom. Sajnos némi hőveszteséget el kell viselni ahhoz, hogy ne legyenek nedvesedési problémák. Ez olyan, mint nylon esőkabátban álldogálni, hiába nem ereszti át kívülről az esőt, a test kipárolgását sem hagyja távozni, így előbb-utóbb szinte ugyanott tart az ember, mint esőkabát nélkül.
Én ezt tartanám hasznos beruházásnak, nem párátlanító készülékek beállítását. A párátlanító készülékek közül is a kompresszoros készülékek érnek valamit, a tablettás és hasonló készülékek gyakorlatilag csak parasztvakítás kategóriába sorolhatók. Próbáltam a tablettásat, egy hét alatt telt meg a tartálya - kb. 0,5 l. - ezalatt több tízszeres mennyiségű pára keletkezett csak az emberi test kipárolgása folytán. És akkor még nem beszéltünk a főzés, fürdés, ruhaszárítás és növények kipárolgása miatt keletkező páráról.
Csak egy érdekesség: a legutóbbi államilag támogatott nyílászárócsere program kiírásában alapfeltétel volt, az újonnan beszerelt nyílászárókba épített páravezérelt résszellőzők megléte. Azt hiszem ez mond valamit.

A terméskő lábazat nem kis probléma lesz. Hőszigetelni nem lehet, egyetlen ésszerű megoldást látok, a terméskő burkolat eltávolítását (feltéve, hogy tényleg CSAK burkolat. A hőszigetelés után vissza lehet építeni a hőszigetelés elé, ha ragaszkodnak hozzá.

A terméskő szerintem nem csak burkolat... Úgyjogy azzal nem nagyon tudok mit kezdeni.
A páratartamom az 50-55% a nappaliba (egy auriol külső belső hőmérő szerint) ez nem sok szerintem. Mivel megneztem a fürdőbe a mosógép mellett a járólapot ott is nedves (a külső fal mellett van szorosan ) Szerintem, ha lejárólapoznám az új nappalit, ott is ugyan ez lenne a külső fal mentén. De szerintem az sem mormális, hogy ilyen hideg a lenti sarok.
A szoba másik falánál csak az első sarokban volt pára, mert utána a ház mellé utólag lett építve egy kis előétr és ott gondolom nem olyan hideg a fal.
(Amugy csak érdekességképp a szomszédba ugyan olyan terméskő lábazat van és ott nagyon ajánlották a leszigetelését )

[lalibatyo]

Bocs hogy ismét bele kotyogok de a terméskő lábazat is szigetelhető. Csupán le kell vakolni simára aztán mehet is rá az xps lemez. Ha pedig nagyon terméskövet akarsz akkor az xps re ragasztani kell ismét vékony ( 05-1 cm) lapos követ

[Plaszlo]

Üdv!
Az 50-55%-os páratartalom normálisnak, akár ideálisnak mondható, ez önmagában nem indokolja az ilyen mérvű páralecsapódást. Az alap tényleg nagyon hideg lehet, de továbbra is ódzkodom csak a hőszigetelésben gondolkodni. A terméskő szigetelésével rosszabbodhat a helyzet, mert szerintem semmiféle szigetelése nincs a talajnedvesség ellen, és úgy gyanítom a kő lehet annyira nedves, hogy ennyire le tud hűlni az alap. Nedves követ lezárni hőszigetelővel csak további problémát fog okozni. Én erre kezdeném a vizsgálódást.

Régebbi házunk 70-80 éve épült terméskő lábazattal, de ott csak díszítő elem volt, még ha 20-30 cm vastagságban is. Amikor az ablak helyett ajtót vágtunk ki, akkor derült ki, hogy nincs tartószerepe, csak díszítés.

Az biztos, hogy nagyon hideg a sarokba a padlo...
Hogy a terméskő az díszítés e azt nem tudom. Talán majd a hőkamera megmondja a hiba okát.
A szigetelés azért gondolom, hogy megoldaná, mert ahol van az utolagosan odaépített előtér, ott nincs páralescapódás. De persze ez csak találgatás, ezért akarom a hőkamerát.

Tanacsot szeretnek kerni padlo nedvesseg elleni szigetelesevel kapcsolatosan!
Uj epitesu hazmnal a szakemberek el kovettek egy sulyos hibat. Az aljzat beton al nem tettek sem parazaro foliat sem hoszigetelo reteget (hungarocell). A haz 70cm-el emelkedik ki a foldbol, 90-100 cm melyen mar eleg vizes a talaj (szakemberek mereseibol megallapitva, 230 cm-en a talaj viz!) a falak alatt van bitumenes szigetelo. Mivel potolhatom a szigetelest az aljzat beton felett hogy utolag a padlo es a faalak ne legyenek nedvesek?
Koszonom a segitseget!

[lalibatyo]

Ha a nedvesedés téli jelenség akkor az hőhíd és pára lecsapódás miatt van. Attól tartok erről lesz szó. Jól gondolom ?