Ezermester Fórum

Sziasztok!

Igaz már régi az utolsó bejegyzés a fórumra, de remélem még olvassa valaki.
Olyanban kérném a segítségetek, hogy miként lehet utólag nikecellel (10-es) hőszigetelt falra lápát felszerelni, úgy hogy az ott is maradjon és ne nyomja be sehol a nikecelet.

Válaszaitokat előre is köszönöm!

Üdv: Laci

[Plaszlo]

Üdv.
Ezt tudnám ajánlani, ha elég erős a szigetelés:

EJOT® Spiraldübel

spiraldubel.jpg (6.96 KiB) Megtekintve 14691 alkalommal.

Egyszerű rögzítési lehetőség az elkészült polisztirol (EPS) hőszigetelő rendszerre.

Gyors és megbízható megoldás, a rendszer teljes átfúrása nélkül
Bármilyen kisebb tárgyat (kültéri lámpákat, postaládát, házszámtáblát, térfigyelő kamerát, stb.) rögzíthetünk vele
5 kg teherbírás dűbelenként
Bármilyen forgácslapcsavarral kombinálható 4-5 mm átmérőig

http://www.ejot.hu/content/homlokzatihoszigeteles/kiegeszitok.html

Köszöntem a gyors választ. Kipróbálom egy teszt felületen.

Üdv: L.

Üdvözlet!

Nemsokára nekilátunk a házunk szigetelésének (hungarocell) a teraszunk háromszög oldalfalát felül a gerendákig egy OSB lappal takartuk le, lényegesen kevesebb csapadék és por hull azóta a teraszra. Csupán esztétikai okokból szeretném, ha kerülne erre is szigetelés nem is olyan vastag, mint a falakon, csak hogy egységesebb arculata legyen a háznak. Milyen ragasztóval lehetne ezeket a lapokat rögzíteni az OSB-hez? Jól gondolom, hogy bőven elég oda ha két cm-es lapokat veszünk? (a ház 8 cm-essel lesz szigetelve, és a terasz teljesen nyitott)

Köszönöm szépen előre is, üdvözlettel: Zsuzsi

[Plaszlo]

Üdv.

Fix Foam polisztirol ragasztóhabbal ragasszátok fel. Ebből többféle gyártmányút lehet kapni. Rugalmas, gyors, tiszta.
Csak egy példa, elkötelezettség nélkül:
http://www.zebracolor.hu/termekek/ragasztok/polisztirol-ragaszto/116-revco-fix-foam-polisztirol-ragasztohab-%28--csak-ragasztashoz%29

A szélénél érdemes csavaros dűbellel rögzíteni, hogy a szél ne tudja lekapni a szigetelőanyagot. A többi munkamenet azonos, hálózás, vakolás.
Teljesen nyitott terasznál olyan vastagságot válasszatok, amivel passzol a ház síkjához.

Tanácsot szeretnék kérni az utólagos hőszigetelés felrakásának módját illetően. Házunk 2003-ban épült, 38-as porotherm téglából. Jelenleg vakolva, és színezve van (nem páraáteresztő). 14 cm-es kőzetgyapotot szeretnénk felrakni, a kivitelező azt mondja, hogy elég csak a felső, nem páraáteresztő réteget leverni, a vakolat maradjon. (Egyébként semmi baja.)

A kőzetgyapotot a lélegző tulajdonsága miatt választottuk. Házunk most több helyen is penészedik, sok a hőhíd. Jó ötlet-e meghagyni a vakolatot, vagy a szigetelés a téglára kerüljön, ha már ennyit költünk rá?

Hány cm-es szigetelést célszerű feltenni homlokzatra, és lábazatra? (Ablakot is cserélünk, az új ablak Uw=0,88 lesz.)

Nagyon köszönöm!

Sziasztok!

Szeretném ha segítenétek hogy orvosoljam a nedves falat otthon. A ház régebbi építésű vályog de ez a rész hozzá toldották vegyes falazattal.
Fényképet mellékelek, gondoltam, hogy a csatornától de a víz kifelé folyik bár attól még lehet?

Köszönöm.

[Plaszlo]

Tanácsot szeretnék kérni az utólagos hőszigetelés felrakásának módját illetően. Házunk 2003-ban épült, 38-as porotherm téglából. Jelenleg vakolva, és színezve van (nem páraáteresztő). 14 cm-es kőzetgyapotot szeretnénk felrakni, a kivitelező azt mondja, hogy elég csak a felső, nem páraáteresztő réteget leverni, a vakolat maradjon. (Egyébként semmi baja.)

A kőzetgyapotot a lélegző tulajdonsága miatt választottuk. Házunk most több helyen is penészedik, sok a hőhíd. Jó ötlet-e meghagyni a vakolatot, vagy a szigetelés a téglára kerüljön, ha már ennyit költünk rá?

Hány cm-es szigetelést célszerű feltenni homlokzatra, és lábazatra? (Ablakot is cserélünk, az új ablak Uw=0,88 lesz.)

Nagyon köszönöm!

Nem tudom mennyire tudják leverni a mostani vakolatot az alatta lévő réteg sérülése nélkül. A hőszigetelés felrakásához nem jó a pergő, porló felület, mert a ragasztó nem fogja fel a szigetelőanyagot és aránytalanul sok dűbellel kell rögzíteni.
A falon a belső páratartalom 1-3%-a vándorol át, így ebből a szempontból felesleges kőzetgyapotra költeni, ha nincs egyéb ok rá (hangszigetelés, tűzbiztonság, stb.). Nem ettől fog megszűnni a penészesedés, hanem a hőhidak eltűnésétől a jól kivitelezett szigetelés miatt. A kőzetgyapot páraáteresztő képessége is erősen lecsökken (rossz esetben megszűnik) ha nem megfelelő ragasztót és külső vakolóanyagot használnak hozzá.
Tehát ha nem csupa lyuk és rés a fal - rendesen levakolt mindkét oldalról, akkor a jóval olcsóbb grafitos nikecellel is megfelelően lehet szigetelni a házat, nem kell vastagabb réteg. Ha a szigetelés alatt nem hűl le a fal harmatpontra, vagy az alá, akkor nem lesz párakicsapódás a szigetelés alatt. A fal csak igen kis részben vesz részt a benti páratartalom elvezetésében.
A szigetelés kivitelezéskor inkább a minőségre kellene a hangsúlyt fektetni, hogy mindenhol egységesen legyen szigetelve, különös fontossággal a betonkoszorúknál, a födémnél és ezek találkozásánál, ne legyen rés, ne legyenek kihagyott részek, amik továbbra is le tudnak hűlni. Ha egységes és zárt a hőszigetelés, akkor a fal belső felületén is nagyjából azonos a hőmérséklet, bőven a harmatpont felett.

Másik buktató a nyílászárók cseréje.
Vegyük alapul, hogy kőzetgyapottal leszigetelteted a házat, majd kicseréled az ablakokat a legkorszerűbb ablakokra szinte tökéletes záródással. Máris előállt a következő probléma, megszünteted a ház természetes szellőzését, lezárod a légcsere útját - ergo megmarad a hajlam a penészesedésre. Ezt csupán szellőztetéssel nem lehet kiváltani, ezt mesterségesen kell megoldani. Erre találták ki a levegő páratartalma alapján működő résszellőzőket, amik a páratartalom növekedésével nyílnak és kivezetik a felesleges páratartalmat a szabadba, így biztosítva a ház kontrollált szellőzését.

Tanácsot szeretnék kérni az utólagos hőszigetelés felrakásának módját illetően. Házunk 2003-ban épült, 38-as porotherm téglából. Jelenleg vakolva, és színezve van (nem páraáteresztő). 14 cm-es kőzetgyapotot szeretnénk felrakni, a kivitelező azt mondja, hogy elég csak a felső, nem páraáteresztő réteget leverni, a vakolat maradjon. (Egyébként semmi baja.)

A kőzetgyapotot a lélegző tulajdonsága miatt választottuk. Házunk most több helyen is penészedik, sok a hőhíd. Jó ötlet-e meghagyni a vakolatot, vagy a szigetelés a téglára kerüljön, ha már ennyit költünk rá?

Hány cm-es szigetelést célszerű feltenni homlokzatra, és lábazatra? (Ablakot is cserélünk, az új ablak Uw=0,88 lesz.)

Nagyon köszönöm!

Nem tudom mennyire tudják leverni a mostani vakolatot az alatta lévő réteg sérülése nélkül. A hőszigetelés felrakásához nem jó a pergő, porló felület, mert a ragasztó nem fogja fel a szigetelőanyagot és aránytalanul sok dűbellel kell rögzíteni.
A falon a belső páratartalom 1-3%-a vándorol át, így ebből a szempontból felesleges kőzetgyapotra költeni, ha nincs egyéb ok rá (hangszigetelés, tűzbiztonság, stb.). Nem ettől fog megszűnni a penészesedés, hanem a hőhidak eltűnésétől a jól kivitelezett szigetelés miatt. A kőzetgyapot páraáteresztő képessége is erősen lecsökken (rossz esetben megszűnik) ha nem megfelelő ragasztót és külső vakolóanyagot használnak hozzá.
Tehát ha nem csupa lyuk és rés a fal - rendesen levakolt mindkét oldalról, akkor a jóval olcsóbb grafitos nikecellel is megfelelően lehet szigetelni a házat, nem kell vastagabb réteg. Ha a szigetelés alatt nem hűl le a fal harmatpontra, vagy az alá, akkor nem lesz párakicsapódás a szigetelés alatt. A fal csak igen kis részben vesz részt a benti páratartalom elvezetésében.
A szigetelés kivitelezéskor inkább a minőségre kellene a hangsúlyt fektetni, hogy mindenhol egységesen legyen szigetelve, különös fontossággal a betonkoszorúknál, a födémnél és ezek találkozásánál, ne legyen rés, ne legyenek kihagyott részek, amik továbbra is le tudnak hűlni. Ha egységes és zárt a hőszigetelés, akkor a fal belső felületén is nagyjából azonos a hőmérséklet, bőven a harmatpont felett.

Másik buktató a nyílászárók cseréje.
Vegyük alapul, hogy kőzetgyapottal leszigetelteted a házat, majd kicseréled az ablakokat a legkorszerűbb ablakokra szinte tökéletes záródással. Máris előállt a következő probléma, megszünteted a ház természetes szellőzését, lezárod a légcsere útját - ergo megmarad a hajlam a penészesedésre. Ezt csupán szellőztetéssel nem lehet kiváltani, ezt mesterségesen kell megoldani. Erre találták ki a levegő páratartalma alapján működő résszellőzőket, amik a páratartalom növekedésével nyílnak és kivezetik a felesleges páratartalmat a szabadba, így biztosítva a ház kontrollált szellőzését.

Kedves László!
Köszönjük a tanácsát, megfogadjuk. Nem verjük le a vakolat, és nem kőzetgyapottal szigetelünk, hanem grafitos nikecellel.
Az egységes szigetelés kivitelezése kérdés számunkra. Nem látjuk, hogy a betonkoszorúknál hogy van / le van-e egyáltalán szigetelve a ház..... Mint laikus csak láttam már, hogy ezekre a részekre más szigetelőanyag kerül, azzal együtt lesz a betonelem a tégla síkjában, és arra jön még az a fajta szigetelés, amit a homlokzatra szántak.
Egységes lesz-e úgy a mi szigetelésünk, hogy mindenhová 14 cm vastag szigetelőanyag kerül, és adott esetben a betonkoszorúk nincsenek leszigetelve? (eladásra építették a házat) Milyen lehetőségeink vannak?

Az ablakokon lesz résszellőztető, de nem automata, páratartalomra nyíló. Ezeket tavasztól őszig tudjuk majd használni, télen meg gyakran szellőztetünk. Ódzkodunk attól, hogy az ablak farészének egységességét megbontsuk.

Köszönöm még egyszer!

[Plaszlo]

Üdv!
Nem akarom lebeszélni a kőzetgyapot szigetelésről, de ha csak a falon átmenő pára miatt aggódik, akkor CSAK ezért nem érdemes a drágábbat választani. Amennyiben tényleg párazáró a vakolat, akkor már gondot kellett volna okoznia pár év alatt a vakolat alatt kikondenzálódó és megfagyó vízpára. Vastag szigetelésnél nem fordulhat elő, hogy a fal külső része harmatponti hőmérséklet alá hűl, így nem kell félni a párától. A fagyzóna kiköltözik a hőszigetelésbe, itt még jól is jön, ha a mostani vakolat nem engedi a szigetelésbe a beltérből vándorló párát.

Koszorúnál normális esetben fagyapot táblákat raknak kívülre, ami egyrészt zsaluként szolgál másrészt nem engedi a koszorút közvetlenül érintkezni a külvilággal, így valamennyire hőszigeteltnek tekinthető, de korántsem eléggé. Ha nem ismerik milyen megoldást alkalmaztak, akkor érdemes egy kevésbé látszó helyen kibontani a vakolatot és megnézni, mi van alatta. Ezt vissza lehet javítani egy kis darab nikecellel a hőszigetelés előtt, ne legyen hiányos. Érdemes olyan kivitelezőt keresni, aki tényleg érti az egységes hőszigetelés lényegét és nem csak gyorsan feldobálja a táblákat a falra. Ha rosszul kivitelezik, több gondot fog okozni a hőszigetelés, mint előtte volt. A hiányos helyeken még intenzívebb lesz a páralecsapódás és penészesedés.

Nem lesz egységes sohasem, a koszorúhoz jobb hőszigetelőt (PIR/PUR táblákat) kellene rakni, hogy a fal teljes felülete egységes hőmérsékletű legyen. DE, ha a 14 cm vastagságú hőszigeteléssel elérhető, hogy a koszorú sem legyen sokkal hűvösebb a fal többi részénél, és nem dúsul fel a páratartalom nagyon a beltérben (szellőzés), akkor elvileg nem lesz gond vele. A koszorú szigetelésénél az is gond, hogy oldalról még könnyű leszigetelni, ha a tetőszerkezet is engedi, de a felső részét - talpszelemennél - már ki szokták felejteni és akkor felülről még mindig tud hűlni a koszorú, a probléma nem lett megszüntetve. Nagyon fontos, hogy a homlokzati hőszigetelés kapcsolódjon a födém, vagy tetőszigeteléshez, csak akkor tölti be maradéktalanul a szerepét. Ez olyan, mint a téli öltözködés: meleg kabát, meleg sapka, de ha a nyaknál befúj a hideg szél, akkor nem érezzük magunkat melegben. Ugyanilyen fontos a meleg csizma, ami a háznál a lábazati szigetelést jelenti. Ezt sem szabad kihagyni, rengeteg hőt lehet ezzel elpocsékolni, és állandóan hideg lesz télen a padló, megint csak nincs komfortérzet. A hőszigetelést rendszerben kell értelmezni, ha minden a helyén van, akkor lehet igazán hasznos és problémamentes. Sokan ezzel nem törődnek, csak a látványos falszigeteléssel.

A résszellőzőket télen sem szabad teljesen elzárni, a napi két szellőztetés kevés lesz az egyensúly fenntartásához. A téli időszak sokkal kritikusabb ebből a szempontból, sokkal nagyobb a különbség a két oldal között és a fűtési energia spórolása miatt keveset szellőztetnek, a pára sokkal hamarabb feldúsul a beltérben. A jó belső klíma megteremtéséhez sajnos némi energiaveszteséget bele kell kalkulálni, ennél sokkal nagyobb megtakarítást hoz a külső hőszigetelés.

Passzívházaknál követelmény a légtömörség, viszont ott hővisszanyerős mesterséges szellőztetéssel oldják meg a friss és megfelelő páratartalmú levegő biztosítását.

Fransys69 nagyon sok hasznos dolgot írt ebben a témában és próbálta az érdeklődők szemléletét a helyes irányba terelni. Épületfizikus lévén összefüggéseiben látja egy épület tulajdonságait, a tulajdonságok egymásra hatásait, így a problémáit is, amik mindig összefüggnek egymással. Kicsit visszaolvas, írásaiban és a honlapján is rengeteg olyan információt oszt meg, ami az érdeklődök segítségére lehet. Sajnos a legtöbb szakember csak a saját szakmáját látja, csak azzal törődik.

[Plaszlo]

Sziasztok!

Szeretném ha segítenétek hogy orvosoljam a nedves falat otthon. A ház régebbi építésű vályog de ez a rész hozzá toldották vegyes falazattal.
Fényképet mellékelek, gondoltam, hogy a csatornától de a víz kifelé folyik bár attól még lehet?

Köszönöm.

Üdv.

Nagyon úgy tűnik, hogy rossz az alap vízszigetelése, és onnan "támad" a víz. Többféle megoldás lehetséges ennek az orvoslására, de szerintem a leghatásosabb, ha a rossz, hiányos szigetelést pótolják megfelelővel. Itt gondolok arra a megoldásra, amikor rozsdamentes vékony fémlemezt sajtolnak az alap és a fal közé, vagy a fűrészeléses módszer, amikor a fal egy kis részén kifűrészelik a habarcsot, majd új szigetelőanyagot tolnak a helyére és kijavítják a rést, utána haladnak tovább a teljes felületen.

Sziasztok!

Polisztirollal hőszigeteljük a házunkat, és parapetes gázkonvektoraink vannak! A kérdésem az lenne, hogy a parapet körül hogyan kell szigetelni, nem tűzveszélyes a polisztirol? A kőműves a parapet körül körbe rakta vele, nem vonta be semmivel, de félünk, hogy télen nehogy valami baj legyen. A gázszerelő még nem jött, hogy visszategye a konvektorokat, de úgy tudom, ez a kőműves feladata, nem a gázszerelőé! Kérem aki tud, adjon tanácsot, mert nem merjük így hagyni!

[Plaszlo]

Szia.
A parapetnél a külső cső a beszívott levegőé és a belső a "kémény", a forró rész. Tehát nem fogja bántai a hőszigetelést, nem érintkezik forró résszel. De ha nagyon aggaszt, akkor a parapet köré rakass be egy kőzetgyapot táblát.
Gázkészüléket csak gázszerelő rakhat vissza, kőműves ne nyúljon hozzá, maximum a parapethez.

Szia.
A parapetnél a külső cső a beszívott levegőé és a belső a "kémény", a forró rész. Tehát nem fogja bántai a hőszigetelést, nem érintkezik forró résszel. De ha nagyon aggaszt, akkor a parapet köré rakass be egy kőzetgyapot táblát.
Gázkészüléket csak gázszerelő rakhat vissza, kőműves ne nyúljon hozzá, maximum a parapethez.

Köszönöm a segítségedet, mi is a kőzetgyapotra gondoltunk! Már csak azt nem tudom, hogy ahhoz van külön ragasztó és azzal kell alul-felül ragasztani? És nem bántja egymást a két szigetelés, vagy a kétfajta ragasztó?

[Plaszlo]

Szerintem ekkora felületre nem kell külön ragasztó, jó lesz az EPS-é. Érdemes néhány dűbellel is megerősíteni és összehálózva a kétféle szigetelést nem lesz probléma. Az illesztésekre figyelni kell az átmenetnél, a kőzetgyapot feszüljön neki az EPS-nek, ne maradjon semmi hézag közöttük.