Ezermester Fórum

Építés, építkezés, lakásfelújítás, belső munkák, fürdőszoba, konyha, WC.
151 hozzászólás Oldal: 3 / 11
Előző 1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 11 Következő
Én erről nem hallottam, de az biztos, hogy ha nem szárad ki rendesen, kátrányosodni fog a kályha a fa nedvességtartalma miatt. Hozzáértők szerint 2 évig kell a frissen vágott fát fedett, de szellős helyen tárolni, hogy tüzelésre megfelelő legyen.
köszönöm szépen Plaszlo. üdv
Ha a fa nedvesség tartalma "több a soknál", a víz elpárologtatásához közel 7-szeres önhőt fog elhasználni, mintha ugyanezt forralni akarnánk (un. látens hő).
Ezért értelmes a a nyers fa szárítás (nem a száraz, de megázott fára vonatkozik a megjegyzés, az más téma).
Egy pocsékoló megoldás, de megoldás az is, ha ilyenkor vékonyabb hasábokat hasítunk, figyelve, hogy a láng színe közelítsen a szalmasárgához, az udvaron a füstre nézve, ha az nem szürkés, az is vezethet, hogy jól "hasítottunk".
Üdv.: sby f. J. ép.mérn.-, ép.gépész-, vill-, ép.fiz.
Akármilyen apróra vágod a fát, a benne lévő nedvességet el kell párologtatni, gazdaságosabb nem lesz tőle a tüzelés, maximum a szellősebb elhelyezés miatt több levegővel ég, így jobbnak tűnik az égése, hamarabb kipárolog a nedvességtartalma. A cserépkályhában nem a gyors égés a cél, ezért a kátrányosodás lehetősége továbbra is fenn áll.
Az égés nem lesz gyorsabb, csak tökéletesebb, szabályozhatóbb és nem lesz kátrányosodás sem. Persze ez odafigyelést igényel, így "macerás".
Üdv.: sby f. J. ép.mérn.-, ép.gépész-, vill-, ép.fiz.
Elfeledtem, évekig cserépkályhával is, kandallóval is tüzeltem. A gyakorlat számomra igazolta az elméletet.
Üdv.: sby f. J. ép.mérn.-, ép.gépész-, vill-, ép.fiz.
Fransis, frissen vágott, vizes fával tüzeltél a cserépkályhában? Tudtommal a cserépkályha lényege, hogy a hosszú és bonyolult füstjárataival jobban hasznosítja a hőt, mint az átlagos szilárd tüzelésű kályhák. Ebből adódik, hogy a füstgáz hőmérséklete amire a kéményig jut sokkal alacsonyabb, mint egy kandallónak vagy vaskályhának. Ha most ez a fa még jóval nedvesebb a kelleténél, akkor óhatatlanul beindul a fából elpárolgó víz kondenzációja a kéményben, ami idővel kátrányosodást okoz. A kátrányosodás természetes jelenség egy hideg kéményben, de egy jól méretezett rendszerben a kémény és a füstgáz hőmérséklete is eléri azt a hőfokot, amikor a kéményben lecsapódott vízgőz és kátrány kiszárad, a kiszáradt kátrány pedig idővel lepereg a kémény aljába, nem vastagszik tovább a kémény falán.
Ez az elmélet, ennek ellenére a szomszédom is olyan fával tüzel a cserépkályhájában, amit talál, így az ősszel kivágott fával is, meg amit én vágtam le frissen a fáimról, azt is eltüzelte. Neki is feltettem a kérdést, vajon mennyire kátrányosodik a kéménye, de csak annyit tudott róla mondani, hogy működik és kész. Láthatólag a többi nem érdekelte. Persze cserépkályha és cserépkályha között is van különbség. A fa, a vegyes és a széntüzelésű cserépkályha kéményjáratai sem egyforma hosszúak, így elképzelhető, hogy egy vegyestüzelésű cserépkályhában nem okoz akkora gondot a vizes fa, mint egy tiszta fatüzelésűben.
Gyerekkoromban nálunk is cserépkályha és vaskályha volt, és hát az akkori tüzép sem szárított fát hozott, gyakran még meg is locsolták, hogy nehezebb legyen, mégis működtek a cserépkályhák. Feltételezem a közös kémény is sokat segített a helyzeten, mert mindig tüzelt valaki, esténként meg minden lakó a házban, a kéménynek nagyobb esélye volt kiszáradnia.
Az is gyakorlati tény, hogy az emberek elfelejtettek tüzelni, a gázkazánok elterjedésével, újra kell tanulni az egészet. Nem egy embernek ázott át a kéménye kátránnyal, akár cserépkályhával, akár kandallóval fűtött. Valahol mindig vissza lehetett vezetni a problémák okozóját a nedves fára, a helytelen tüzelési módra, vagy a rosszul megépített kéményre.
Viszont azt is látom, hogy nálunk egy "élelmes" ember ősszel a fűtési rendszerébe közvetlenül bekötött egy szilárd tüzelésű kazánt a háza falához épített kalyibában. Már a tél közepén látszott a kátránykicsapódás a kémény végén, mostanra már folyik a végéből kívül is a kátrány. Mivel közvetlenül a fűtési hálózatába kötötte be, állandóan lefojtva kellett tüzelnie, és meg is lett az eredménye (arról már nem is beszélve, hogy a környékét ezzel folyamatosan füstbe borította).
Mindenki azt csinál amit akar, de én továbbra sem ajánlom a frissen vágott fa felhasználását a következő fűtési szezonban, de ha mégis, rendszeresen ellenőrizni kell a kémény állapotát. Arról meg már minek elmélkedjek, hogy a szükséges mennyiségnek a többszörösét fogja eltüzelni feleslegesen.
Egyetértek. Én is ezt írtam, csak néhány szóba.
Lehet tüzelni, de egy állandó felügyelet, ha nem akarom a cserépkályhát átrakatni 3-5 évente.
Más.
Egy legalább 51*51 kéménynél nem igen van probléma, csak az a baj, hogy a legtöbb csak egy km tégla vastag, vagy az utolsó méter egy eternit cső darab. Totál kár. Azokba tüzelhetsz ahogy akarsz, előbb-utóbb baj lesz mivel időnként még a külső légköri leesett nyomás is rásegít.
Amit írtál, igaz, csak a "szomszédod" effektusa azért mindenhol meg van...
Üdv.: sby f. J. ép.mérn.-, ép.gépész-, vill-, ép.fiz.
Üdv!

Pusztán egy apró megjegyzés.
Ilyentájt érdemes tüzifát venni, mivel felvágva az őszre a kellő szárazságra csökken víztartalma. Másodrészt vizes fát hasítani is könnyebb.
És a lenti problémák gyakorlatilag, eltekintve néhány kivételtől, nem jelentkeznek.
Az igazi férfiak fával dolgoznak...
Üdv !
A kertemben betároltam úgy ahogy az elő van írva, (nem tudom mi ennek a farakási formának a szakszerű kifejezése) a most vásárolt cca.110cm hosszúságú rönköket. A segítségem, augusztus vége körülre igérte a felvágását és egyben a felaprítását is. Az előző hozzászólásokat olvasva gondoltam arra, hogy nem lenne-e érdemesebb a tervezett augusztusi munkálatokat elöbbre hozni és akár már holnap is elkezdeni? Na és ha igen, akkor a tüzelésre "kész" már felaprított fát a zárt fatárolóba behordva rakjam szépen sorba és egymásra, vagy hagyjam a szabadban ömlesztve ahogy azt a tüzelőanyag telepeken is látni, majd ősszel betárolni? A zárt fatároló tulajdonképpen fából épült még tavaly és azóta, az akkor szorosan egymás mellé rakott deszkák között mára már közel centiméteres hézagok vannak, ezáltal szélcsendes időben is komoly huzatrendszer képes kialakulni. Persze ez nem biztos, hogy elegendő lenne a hasábok kellő kiszáradásához, főképpen, hogy több sorban, azaz valahol akarásban lennének egymáshoz képest rakva.
Vélemények? Kösz
Üdv!

Ahány ház, annyi szokás. Vannak illetve akadnak mellette és ellene is. Hogy ki melyiket választja,az már teljesen egyéni. A döntéshez némi adalék.
A vizes anyagok megmunkálása, így vágása is könnyebb, de a kiszáradt, a bélhúrtól elrepedező fa is a repedésben megindítva is aránylag kis munkaráfordítással is feldarabolható. Ebből adódóan a nedves anyaggal való munka kevésbé veszi igénybe a szerszámot. Bár nem kis mértékben jóval nehezebb. A rönk alapvetően a szálirányban képes a legjobban a vízleadásra, ezért a vágás után itt szinte már pár nap múlva apró repedések fedezhetők fel, és így lassan a belső részek is leadják a feles víztartalmukat. Értelemszerűen ha a rönk kugli méretű, akkor adott idő alatt jobban kiszárad, mint az azonos keresztmetszetű, de rönkfa.
Van olyan nézet is ezzel kapcsolatban, hogy a farönköket máglyába rakva, folyamatos esőztetéssel, locsolással kimoshatók azok a "káros" fanedvek, melyek a kémény idő előtti elhasználódását, belső anyagának ronocsolásáért felelősek. (A bővebb értekezést lásd alant.) Ennek van is alapja, meg véleményem szerint nincs is. Erdészetekben általában ez idő tájt történik a tüzelőfa kivágása, ekkor már erősen megindul a fa nedvkeringése, felhígulnak a belső nedvek is, ez nem indokolja. Másodrészt a locsolás a máglyába rakott rönköknek max. a háncs részét képes átitatni, mivel ez alapvetően is a fa védelmét szolgálja, és a belső részekből legfeljebb a végekhez közel mos ki némi anyagot, de azt sem teljesen.
Végtére is a most feldarabolt és hasgatott tüzifa, kihasználva a nyár napjainkban nem is oly szokatlan forróságát, a fűtési szezon kezdetére minden bizonnyal elveszti víztartalmát annyira, hogy az - a vegyes vagy fatüzelésre vonatkozó írott és íratlan szabályok betartása mellett - problémát nem okozhat. A szárításnál fontos, hogy a fa jól szellőző, nem feltétlenül a napnak kitett, de mindenképp fedett helyen legyen tárolva. HA ez ebben a tárolóban megvalósul, és nem egy nedves dohos helyiség, akkor mindenképp alkalmas. Ellenkező esetben elszaporodnak aklf gombák, amelyek spórái akár allergiás panaszokat is okozhatnak. Megjegyzem, kültéren való tárolásnál a felhasogatott darabok - főleg az alsó sorok - lehetőleg kifelé lejtsenek, hogy az esetlegesen beverődő csapadék ne a belső részekbe kerüljön. Érdemes a darabokat szorosan egymáshoz forgatni, lévén a száradás a rostokon keresztül jobban valósul meg, illetve kellemetlen kisállatok - ld patkány vagy egér - sem költözik az ilyen helyre szívesen, ld pl. egymásra dobált kupac. A tüzéptelepeken nem érdemes összerakni, mert aránylag rövid idő alatt eladják, összerakása pusztán csak megnövekedett munka lenne az amúgy is keés dolgozó számára. A daraboláskor leeső háncsot mindenképpen érdemes a fától elkülönítve megszárítani, esetleg többször is átforgatni, mert így nem ér az a meglepetés, hogy beleköltözött valami pl.szijacsbogár, mivel ha nagy kárt nem is vissz végbe a tüzifában, beköltözve a tetőszerkezetbe, már okozhat nem várt problémát.

Összességében most érdemes belefogni, mivel a rönköket nem kis munka árán összerakni, majd szétszedni, felvágni, hasogatni, majd újra összerendezni talán csak akkor érdemes, ha a tárolóhely mint olyan, nem alkalmas hasított anyag tárolására. Kérdés, hogy a segítség mennyire rugalmas?
Elnézését, ha kissé tudományosra sikerült, mindez még meg lehetne tetézni az évek tapasztalataival, de ez már mindenkinek saját magának kell megszereznie, hogy kialakíthassa saját módszerét, amit tutibb, mint a szomszédé. :D
További szép napot!
Az igazi férfiak fával dolgoznak...
Köszönöm a profi tájékoztatást.
Az ilyen részletes írások olvasásakor tűnik ki, hogy az "igazi férfiak fával dolgoznak" aláírás nem véletlenül született meg.
A "megmunkálandó" fa mennyisége amúgy nem jelentős, össz. 17m3. A segítségem amúgy megbízás szerint dolgozik, mivel a munkájának ellenértékét jó magyar forintba méri.
Mégegyszer köszönöm
Üdv
Üdv!

Szívesen, máskor is. :) .
További szép napot!
Az igazi férfiak fával dolgoznak...
Üdv Mindenkinek!
Eljött az idő, levakartam a falat, hogy előkészítsem a festéshez.
Az indító képeket megnézve látható, hogy ahol a kátrányos beázások vannak, ott két betömött füstcső nyílás találhat. A felsőt kibontottam és már bontás közben látszott, hogy a vakolat valószínűleg a hőingadozástól eléggé szétrepedezett állapotban volt. A kémény a földszinten nem téglából, hanem szerintem betonkémény elemekből készült és csak az emeleten van téglából fölfalazva.
A gondom az, hogy ez a beton kéménytest függőlegesen meg van repedve. Ezt nyilvánvaló, hogy kibontani és cserélni nem lehet, de valahogy gázzáróvá kell tenni.
A kérdésem erre irányul, hogyan tudom megoldani további bontás nélkül, hogy a repedés mentén a forró gázok ne repesszék meg újra a felkerülő új vakolatot, illetve a kátrány se jelenjen meg újra.
Elég csak levakolnom, vagy kezeljem a kémény elemen lévő repedést esetleg vízüveggel, vagy valami más anyaggal.
Várom a hozzáértők tanácsait!
Csatolom a képeket.
Üdv! Tancsikusz!

Csatolmányok

Még pár fotó!

Csatolmányok

Előző 1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 11 Következő
151 hozzászólás Oldal: 3 / 11

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 82 vendég