Plaszlo írta: Ami ilyen időben nem is meglepő? < de Igen Lacikám, nekem meglepő lenne, de alant kibogózom, hogy mit is látunk.
Hetek óta párás, nedves levegő, eső, hó és hideg. Viszont én nem látom a penészesedés nyomát, ami azt jelenti, ki is tud száradni kedvezőbb körülmények között? < sajnos nem. A penészgomba telep ilyen hidegben még "nem él igazán, de ahogy mondani szoktuk, ott van a levegőben", annak is kell jó néhány fok plusz! A fák egészségesnek tűnnek. A fatelepen ennél betegebbet is láttam. < jól látod, még szemre nincs károsodás
Talán foglalkozási ártalom is, de sokszor ellenőriztem, nézegettem a "fizikai folyamatokat" a gyakorlatban, a saját 600m2-es tetőm alatt is, ahol persze puskapor száraz minden
.
Ilyen nedvesedés soha sehol nem keletkezik, csak akkor, ha a födémszerkezeten már át jutó párával telítődik a padlástér és a relatívja a cserép és faszerkezet hőmérsékletén eljut a 100%-ra, ezt látod itt, nem is kevés, sajnos. Itt igen kicsi különbségek mellett is a padlás levegője már oda kerül, ahol a
EZ IS van most, ez törvényszerű.
Erről beszélek folyamatosan, hogy a párafékezés egy végtelen fontos dolog az épület élettartamára nézve.Gondoljuk át, itt mit is látok:1. alap eset : nincs fűtés, nem lakják, nyár óta nem használják
- folyamatosan hűl ki az épület, folyamatos az infiltráció, folyamatos a külső belső légállapot csere-bere a lényeg azon van, hogy nem kap semmi utánpótlást.
ebben az esetben,
ahogy mondani szokták, puskapor száraz a padlás, ilyen vizesedés még véletlen sem fordul elő, mert a külső-belső légállapot közel azonos.
2. jelen eset : van fűtés, ráadásul valószínű szakaszos is!
- ha le lenne zárva már most is padlás felülete
(a pillanatnyi állapotában szerencsére nincs) 
, az előző helyzetben állna a padlás ill. tetőtér szerkezete, hogy szemmel látható tömeges felületű nedvesedés NINCS!
- nincs még párafékezés pillanatnyilag, így a falkoszorúk és fődémsíkok szerkezetén átdiffundáló pára, ami a teljes fűtési szezonra folyamatosan jellemző, csak időkéslekedésben változó, azt csak a szerkezet páraáthatolási tényezője fékezi,
nem mennyiségileg, csak időben- most folyamatos a hőáram és folyamatos a páradiffúzió is ezt ragoztam. A hőáram kicsit megemeli a padlástér hőmérsékletét, így abban a jelenlevő , de még nem a harmatponton lévő valóságos gramm vízgőz/szárazlevegő m3 mennyisége is megnő a kültérhez viszonyítva
- ugye nem vitatható azt hiszem, a tetősík a nagy mérete miatt, a tetősík és alatta lévő szerkezet hőmérséklete viszont közel azonos a külső hőmérséklettel, ami itt is nyomon követhető, már a harmatponti hőmérséklete a padlástéri légállapotnak,
(ugye jól látható, nem csak a cserép vizes, de a faszerkezet is le van hűlve a harmatpontra így azon is kondenzálódik és kondenzálódik, mert jön az utánpótlás percről-percre). Ennek az eredménye az amit látunk. Ebben ici-pici része van, ha van egyáltalán annak amire gondoltál.Ezt a problémát nap-mint nap látom egy még félkész és használaton kívüli 400m2-en. Az egyik vége kb. 3m2-en nyitott. Elvileg ki kellene cserélődnie a külső-belső légállapotnak, hiszen nyitott. A hőm. különbség úgy 1-2 fok lehet.
Még sem teszi.
Mivel egy vékony szerelő betonon/betonból folyamatosan kapja a plusz párát, szemre a beton csont száraz, "
porzik"
(nincs talajpáraelleni szig. még, de lesz), ahelyett, hogy "kiszellőzne", még a nyitott végtől számított 1-1,5m után már kicsapódik a párnafák vonalán, szemmel látható, ahol párna fa van az OSB burkolás felett, egy 25cm vtg. tetőhéjról van szó.
És ennek sajnos, nincs köze ahhoz, hogy a kinti levegő párás-e. Ez ugyan így jelentkezik, ha nem nyomottan párás a külső levegő egészen tavaszig.
Nem tudom, mennyire sikerült rávilágítani, de sajnos ilyen a víz 3-as pontja, a pára viselkedése/hőfokfüggősége, a két tér közötti grammok különbségéből eredő nyomás feszítette cserélődése, aminek a mindenkori mennyisége/megtartóképessége hőfokfüggő, a fizika már csak ilyen, teszi a dolgát a kárunkra
...
Azt viszont nem tudom, hogy mennyire vagyok érthető és részletező?
