Üdv!
Nem csoda, ha penészesedik a födém. Ahhoz, hogy száraz legyen a verem, a falakat és az aljzatot is szigetelni kellene víz ellen. A födém (tető) szigetelése kevésnek tűnik a falakéhoz képest, az a leghidegebb felület. Másrészt a rétegrend sem megfelelő, a szigetelés felett van a víz és párazáró réteg, befülleszti a gerendák közti teret. Felteszem nem 5 cm magasak a gerendák, ha még 30 cm-nyi földet elbírnak, így van légrés a szigetelőanyag és a cserepeslemez között, viszont ez nem szellőzik.
Most csak annyit tudsz csinálni, hogy penésztelenítesz valamilyen penészölő szerrel és megvárod a jó időt. Nyáron ki kellene szárítani a vermet teljesen és a födémet átvariálni egy kicsit.
Ami megfelelő lenne belülről kifelé:
- párazáró fólia a gerendák alatt. Ezt lehetne zöld gipszkartonnal, vagy lambériával borítani.
- gerendák közét teljes egészében kitölteni kőzetgyapottal.
- gerendák felett még 10-15 cm lépésálló EPS szigetelést tenni. A cserepeslemez és kátránypapír borítás ide felesleges, le kellene bontani, mert párazáró réteget alkot a szigetelőanyagok között.
- az EPS szigetelést lezárni bitumenes vastaglemezzel. Ez kicsit problémás lesz, mert az EPS miatt nem lehet melegíteni a lemezt, vagy csak nagyon módjával. A nyári nap elvileg annyira felmelegíti, hogy szépen rá lehessen simítani a szigetelésre, esetleg picit rásegíteni malacperzselővel. Igazán jó lenne alá egy vékony OSB lemez borítás és akkor nyugodtan lehet melegíteni.
- földréteg.
Igazán ez sem szerencsés megoldás, mert a szigetelést két párazáró réteg fogja közbe, ami bedunsztol(hat)ja, de alulról mindenképp kell, hogy elzárja a pára útját a szigetelésbe, felülre meg a föld miatt, a csapadék ne tudjon felülről a szigetelésbe folyni. Nagyon fontos az alsó párazáró réteg folytonos kialakítása, hogy lehetőleg semmi pára ne tudjon a födémszerkezetbe jutni. Nem lehet rés, illesztési hézag, hasadás a fólián, különben nem ér semmit. Az átlapolást a fóliák találkozásánál minimum 10-15 cm szélesen kell kivitelezni és a fólia ragasztószalagjával leragasztani. Nem ártana akár két rétegben, a toldásokat eltolva egymástól feltenni, hogy minimalizálva legyen a páraátjutás lehetősége. A vastaglemez borítást úgy kell megoldani, hogy a földrétegen átszivárgó vizet a tetőn kívülre vezesse ki, ne tudjon megállni felette.
Tehát az egész födémszerkezetet porszárazra ki kell szárítani, hogy ne maradjon benne (gerendák, szigetelőanyag) lehetőleg semmi nedvesség. A gerendákat sem ártana lekezelni gombák ellen.
Ezzel a kiegészítéssel valószínűleg nem hűl le majd télen annyira a födémszerkezet, hogy a pára lecsapódjon rajta és akkor nincs penészesedés. A szellőztetők is segítenek a felesleges páratartalom eltávolításában, de azt sem szabad túl intenzívre állítani, mert akkor kihűti a vermet.
A sok dumának az a lényege, hogy a födém ne tudjon harmatponti hőmérséklet alá hűlni, és akkor nincs párakicsapódás, penészesedés, ehhez viszont elengedhetetlen követelmény, hogy a szigetelőanyag elég vastag és száraz maradjon.
Nem csoda, ha penészesedik a födém. Ahhoz, hogy száraz legyen a verem, a falakat és az aljzatot is szigetelni kellene víz ellen. A födém (tető) szigetelése kevésnek tűnik a falakéhoz képest, az a leghidegebb felület. Másrészt a rétegrend sem megfelelő, a szigetelés felett van a víz és párazáró réteg, befülleszti a gerendák közti teret. Felteszem nem 5 cm magasak a gerendák, ha még 30 cm-nyi földet elbírnak, így van légrés a szigetelőanyag és a cserepeslemez között, viszont ez nem szellőzik.
Most csak annyit tudsz csinálni, hogy penésztelenítesz valamilyen penészölő szerrel és megvárod a jó időt. Nyáron ki kellene szárítani a vermet teljesen és a födémet átvariálni egy kicsit.
Ami megfelelő lenne belülről kifelé:
- párazáró fólia a gerendák alatt. Ezt lehetne zöld gipszkartonnal, vagy lambériával borítani.
- gerendák közét teljes egészében kitölteni kőzetgyapottal.
- gerendák felett még 10-15 cm lépésálló EPS szigetelést tenni. A cserepeslemez és kátránypapír borítás ide felesleges, le kellene bontani, mert párazáró réteget alkot a szigetelőanyagok között.
- az EPS szigetelést lezárni bitumenes vastaglemezzel. Ez kicsit problémás lesz, mert az EPS miatt nem lehet melegíteni a lemezt, vagy csak nagyon módjával. A nyári nap elvileg annyira felmelegíti, hogy szépen rá lehessen simítani a szigetelésre, esetleg picit rásegíteni malacperzselővel. Igazán jó lenne alá egy vékony OSB lemez borítás és akkor nyugodtan lehet melegíteni.
- földréteg.
Igazán ez sem szerencsés megoldás, mert a szigetelést két párazáró réteg fogja közbe, ami bedunsztol(hat)ja, de alulról mindenképp kell, hogy elzárja a pára útját a szigetelésbe, felülre meg a föld miatt, a csapadék ne tudjon felülről a szigetelésbe folyni. Nagyon fontos az alsó párazáró réteg folytonos kialakítása, hogy lehetőleg semmi pára ne tudjon a födémszerkezetbe jutni. Nem lehet rés, illesztési hézag, hasadás a fólián, különben nem ér semmit. Az átlapolást a fóliák találkozásánál minimum 10-15 cm szélesen kell kivitelezni és a fólia ragasztószalagjával leragasztani. Nem ártana akár két rétegben, a toldásokat eltolva egymástól feltenni, hogy minimalizálva legyen a páraátjutás lehetősége. A vastaglemez borítást úgy kell megoldani, hogy a földrétegen átszivárgó vizet a tetőn kívülre vezesse ki, ne tudjon megállni felette.
Tehát az egész födémszerkezetet porszárazra ki kell szárítani, hogy ne maradjon benne (gerendák, szigetelőanyag) lehetőleg semmi nedvesség. A gerendákat sem ártana lekezelni gombák ellen.
Ezzel a kiegészítéssel valószínűleg nem hűl le majd télen annyira a födémszerkezet, hogy a pára lecsapódjon rajta és akkor nincs penészesedés. A szellőztetők is segítenek a felesleges páratartalom eltávolításában, de azt sem szabad túl intenzívre állítani, mert akkor kihűti a vermet.
A sok dumának az a lényege, hogy a födém ne tudjon harmatponti hőmérséklet alá hűlni, és akkor nincs párakicsapódás, penészesedés, ehhez viszont elengedhetetlen követelmény, hogy a szigetelőanyag elég vastag és száraz maradjon.
