Üdv!
Sajnos ez megint olyan eset, amikor ha jó fej akarnék lenni, akkor mondhatnám: igen, igen vannak problémák, de nem olyan vészesek, jó lesz ez így is. Sajnos a fizika ezt nem akceptálja - konkrétan tesz rá - és így csak rontanék a helyzetén, ami majd csak évek múlva jelentkezne láthatóan, érezhetően.
Szóval mi is a gond az elképzeléssel és a meglévő szigeteléssel?
Bár már sokszor le lett írva, a lényeg továbbra is az, hogy mint fizikai jelenség létezik a páravándorlás, ha tetszik, ha nem. Ezt lehet csökkenteni, lehet megállítani, csak figyelmen kívül hagyni nem szabad. A pára törekszik a hűvösebb oldal felé vándorolni, ami télen a kültér. A fal, a födém, a burkolatok csökkenthetik a páravándorlás volumenét, de önmagukban megállítani nem tudják. A páravándorlás nem lenne olyan nagy probléma, ha a fal és födémszerkezet, illetve szigetelés külső - szabad tér felőli -, harmatponti hőmérséklet alá süllyedt rétegében ki nem csapódna és nem "áztatná" el ezeket. A nedves fal, födémszerkezet és szigetelőanyag hővezetése ezáltal megnő, hőszigetelése csökken. Ez egy dolog - hőveszteséget okoz -, de ha ez a nedves falrész a külső rétegeiben egy keményebb tél alkalmából meg is fagy, akkor a szerkezetében is károsodik. Tehát törekedni kell a páravándorlás minimalizálására és a falakat, födémet olyan vastagságú, egybefüggő hőszigetelő réteggel ellátni, hogy a teljes keresztmetszetében semmilyen esetben se tudjon fagyponti hőmérséklet alá hűlnie. A páravándorlás fékezésével, megállításával szárazak maradnak a szerkezeti elemek, a hőszigeteléssel meg a fagyponti hőmérséklet kialakulását előzzük meg. Ez látszólag két különböző dolog, de egybefügg, mert tökéletes párazárást utólag létrehozni szinte lehetetlen.
Az már elfogadott ténnyé válik lassanként, hogy a födémre teszünk párazárat, de a falakat szoktuk párazárral ellátni? Eddig csak a könnyűszerkezetes házaknál volt jellemző. Szerencsére a falszerkezetekben viszonylag kis volumenű a páravándorlás, viszont a födém sokkal kiszolgáltatottabb, ott a legmelegebb a levegő és ezért ezek külső és belső felülete között a legnagyobb a hőmérsékletkülönbség, így a páravándorlás is ott a legkritikusabb.
Egy épület hőszigetelését is holisztikus szemlélettel kell* megtervezni, kivitelezni, nem elég a hőszigetelőréteget felragasztani, az egészet egy egységben kell elképzelni és megtervezni, hogy ne maradjanak hőhidak, ne legyen kifelejtett, vagy gyengébb hőszigetelésű része, ne legyen páravándorlás és ne tudjon a beltérben a pára túlzottan feldúsulni, ami növeli a páravándorlás volumenét.
A hosszú bevezető után egész rövid lesz a magyarázat az elképzelésére: a pára át fog jutni a Latex festéken így a födémszerkezeten és a fölé rakott szigetelésen is. Nézegettem a különböző latex festéket, de egyik sem párazáró, maximum fékező, de az esetében ez kevés. Ezek után nem mondhatom, hogy tegyen jó vastag szigetelést és majd Isten is megsegíti szorgalmas alattvalóit.
Akkor mit lehetne tenni? Sajnos csak akkor lehet belevágni a szigetelés folytatásába, ha megoldja a plafonon a párazárást. Ezt jelenleg két módon látom megoldhatónak:
- a meglévő gipszkartont alulról lefóliázni a teljes felületén és még egy réteg gipszkartonnal letakarni.
- fürdőszobák vízszigetelésénél használt, a csempe alá kenhető vízszigetelő anyaggal lekenni a plafont két rétegben a teljes felületén. Ennek még utána kellene nézni, hogy festhető-e.
Amennyiben sikerül a párazárást megoldani, akkor folytatható a padláson a hőszigetelés. Ez után nem lesz szükséges még egy párazáró fóliát fektetni, sőt nem is szabad. Tökéletes párazárás - főleg utólag - nincs, mert a falak mentén (a vakolatban, téglában) kikerülve a párazárást azért fel tud szivárogni a pára. Természetesen jóval kevesebb, mintha egyáltalán nem lenne párazárás, de ezt a kevesebb párát nem szabad megrekeszteni még egy párazáró fóliával. Ami átmegy a párazáron, azt hagyni kell kiszellőzni a szigetelésen keresztül. Ha minimális ez a páravándorlás, akkor nem okoz komolyabb gondot, de hagyni kell akadálytalanul távozni. Ezért nem szabad egy szigetelést kívülről párazáró fóliával lezárni, mert szép lassan kritikus mértékben felgyülemlik a pára a szigetelésben, és a hűvösebb részeken vízzé kondenzálódik. A többit már tudjuk.
A felső hőtükrös páraáteresztő fóliának csak akkor van értelme, ha marad légrés a hőszigetelés és a hőtükör között. Ha rajta fekszik a szigetelésen, akkor nem érvényesül a hőtükör, felesleges pénzkidobás.
Most jól eldumáltam magam, de ezek alapján gondold végig, hogy mit tudsz megvalósítani a párazárásból és akkor lehet folytatni konkrétabb dolgokkal is.
Majdnem kifelejtettem, a szellőztetőrendszer segít a páravándorlás mérséklésében, de megakadályozni nem tudja.
*
Sajnos ez megint olyan eset, amikor ha jó fej akarnék lenni, akkor mondhatnám: igen, igen vannak problémák, de nem olyan vészesek, jó lesz ez így is. Sajnos a fizika ezt nem akceptálja - konkrétan tesz rá - és így csak rontanék a helyzetén, ami majd csak évek múlva jelentkezne láthatóan, érezhetően.
Szóval mi is a gond az elképzeléssel és a meglévő szigeteléssel?
Bár már sokszor le lett írva, a lényeg továbbra is az, hogy mint fizikai jelenség létezik a páravándorlás, ha tetszik, ha nem. Ezt lehet csökkenteni, lehet megállítani, csak figyelmen kívül hagyni nem szabad. A pára törekszik a hűvösebb oldal felé vándorolni, ami télen a kültér. A fal, a födém, a burkolatok csökkenthetik a páravándorlás volumenét, de önmagukban megállítani nem tudják. A páravándorlás nem lenne olyan nagy probléma, ha a fal és födémszerkezet, illetve szigetelés külső - szabad tér felőli -, harmatponti hőmérséklet alá süllyedt rétegében ki nem csapódna és nem "áztatná" el ezeket. A nedves fal, födémszerkezet és szigetelőanyag hővezetése ezáltal megnő, hőszigetelése csökken. Ez egy dolog - hőveszteséget okoz -, de ha ez a nedves falrész a külső rétegeiben egy keményebb tél alkalmából meg is fagy, akkor a szerkezetében is károsodik. Tehát törekedni kell a páravándorlás minimalizálására és a falakat, födémet olyan vastagságú, egybefüggő hőszigetelő réteggel ellátni, hogy a teljes keresztmetszetében semmilyen esetben se tudjon fagyponti hőmérséklet alá hűlnie. A páravándorlás fékezésével, megállításával szárazak maradnak a szerkezeti elemek, a hőszigeteléssel meg a fagyponti hőmérséklet kialakulását előzzük meg. Ez látszólag két különböző dolog, de egybefügg, mert tökéletes párazárást utólag létrehozni szinte lehetetlen.
Az már elfogadott ténnyé válik lassanként, hogy a födémre teszünk párazárat, de a falakat szoktuk párazárral ellátni? Eddig csak a könnyűszerkezetes házaknál volt jellemző. Szerencsére a falszerkezetekben viszonylag kis volumenű a páravándorlás, viszont a födém sokkal kiszolgáltatottabb, ott a legmelegebb a levegő és ezért ezek külső és belső felülete között a legnagyobb a hőmérsékletkülönbség, így a páravándorlás is ott a legkritikusabb.
Egy épület hőszigetelését is holisztikus szemlélettel kell* megtervezni, kivitelezni, nem elég a hőszigetelőréteget felragasztani, az egészet egy egységben kell elképzelni és megtervezni, hogy ne maradjanak hőhidak, ne legyen kifelejtett, vagy gyengébb hőszigetelésű része, ne legyen páravándorlás és ne tudjon a beltérben a pára túlzottan feldúsulni, ami növeli a páravándorlás volumenét.
A hosszú bevezető után egész rövid lesz a magyarázat az elképzelésére: a pára át fog jutni a Latex festéken így a födémszerkezeten és a fölé rakott szigetelésen is. Nézegettem a különböző latex festéket, de egyik sem párazáró, maximum fékező, de az esetében ez kevés. Ezek után nem mondhatom, hogy tegyen jó vastag szigetelést és majd Isten is megsegíti szorgalmas alattvalóit.
Akkor mit lehetne tenni? Sajnos csak akkor lehet belevágni a szigetelés folytatásába, ha megoldja a plafonon a párazárást. Ezt jelenleg két módon látom megoldhatónak:
- a meglévő gipszkartont alulról lefóliázni a teljes felületén és még egy réteg gipszkartonnal letakarni.
- fürdőszobák vízszigetelésénél használt, a csempe alá kenhető vízszigetelő anyaggal lekenni a plafont két rétegben a teljes felületén. Ennek még utána kellene nézni, hogy festhető-e.
Amennyiben sikerül a párazárást megoldani, akkor folytatható a padláson a hőszigetelés. Ez után nem lesz szükséges még egy párazáró fóliát fektetni, sőt nem is szabad. Tökéletes párazárás - főleg utólag - nincs, mert a falak mentén (a vakolatban, téglában) kikerülve a párazárást azért fel tud szivárogni a pára. Természetesen jóval kevesebb, mintha egyáltalán nem lenne párazárás, de ezt a kevesebb párát nem szabad megrekeszteni még egy párazáró fóliával. Ami átmegy a párazáron, azt hagyni kell kiszellőzni a szigetelésen keresztül. Ha minimális ez a páravándorlás, akkor nem okoz komolyabb gondot, de hagyni kell akadálytalanul távozni. Ezért nem szabad egy szigetelést kívülről párazáró fóliával lezárni, mert szép lassan kritikus mértékben felgyülemlik a pára a szigetelésben, és a hűvösebb részeken vízzé kondenzálódik. A többit már tudjuk.
A felső hőtükrös páraáteresztő fóliának csak akkor van értelme, ha marad légrés a hőszigetelés és a hőtükör között. Ha rajta fekszik a szigetelésen, akkor nem érvényesül a hőtükör, felesleges pénzkidobás.
Most jól eldumáltam magam, de ezek alapján gondold végig, hogy mit tudsz megvalósítani a párazárásból és akkor lehet folytatni konkrétabb dolgokkal is.
Majdnem kifelejtettem, a szellőztetőrendszer segít a páravándorlás mérséklésében, de megakadályozni nem tudja.
*
Holisztikus-szemlelet:
Minden mindennel összefügg
(Megjegyzés: Az alábbiakban Szabó György parapsychológus kiváló és tömör összefoglalóját teszem közzé a témáról – onismeretegyeniutakon.hu)
A holo szócska görög eredetű, jelentése: teljes, egész. A holisztika a világot teljes egésznek, annak különféle dolgait egymással összefüggésben lévőnek, dinamikusan együtt változónak, különválaszthatatlannak érzékeli és magyarázza. A holisztikus szemlélet szerint az egyes dolgokat, jelenségeket egymástól elválasztani, elkülöníteni nem lehet. Ha csak egyes dolgokat, részeket vizsgálunk, akkor óhatatlanul is téves következtetésre juthatunk.
– egy kb 25m2-es hozzátoldás talán 30-as blokk téglából.
)
A beltérben van hely, azzal nincs gond, bár, ha meg kell bontani kívülről a tetőt, akkor már újragondolnám a szigetelést is... 