kolok írta: Kedves László!
Köszönöm, a nád viszonylag épnek és tapintásra száraznak tűnik.
Most még annak is kell lennie, hiszen nemrég még nyár volt, kiszáradhatott.
kolok írta: Ha a nád száraz, és a gerendák sem korhadnak/rohadnak, penész nincs, ez jelentheti azt, hogy eddig nem volt jelentős vízterhelés?
Igen, ez jó jelnek tekinthető, de az is előfordulhat, hogy olyan vékony volt a nádréteg, hogy a födémen kezdődött el a vízkicsapódás, a nádréteg alatt, mivel a gyenge hőszigetelése miatt a födém már elérte a harmatponti hőmérsékletet. Kicsit mélyebbre kellene menni és ott megnézni mi a helyzet.
kolok írta: Az üveggyapot átnedvesedése mennyi idő alatt következik be? Sejtem, hogy ez sok mindentől függ, de mégis kb.? 1 nap, pár nap, 1-2 hét?
Igen, elég sok tényezőtől függ, általában néhány hónap kell a látható vizesedésig.
kolok írta: Hogy mennek fel az egerek a padlásra? De komolyan. Vagy a szalmával együtt érkeznek rossz esetben?
Jól másznak a falon, bármin, amin meg tudnak kapaszkodni, nem csúsznak le róla. Nem feltétlen muszáj, hogy rátaláljanak a padlástérre, de előfordulhat. A szalmába befészkelve magukat gyorsan szaporodni kezdenek.
kolok írta: Egy párral feljebbi hozzászóláshoz hasonlóan én sem értem tisztán (még a kiterjedt magyarázata után sem), hogy mi lesz a födémen átjutó pára sorsa, ha a födém felett párazáró fólia van.
Tulajdonképp semmi, mert a jól kivitelezett párazáró rétegen elvileg nem juthat át. Gyakorlatilag az átszökő mennyiségtől függ, hogy okoz-e nedvesedést, vagy még ki tud időben szellőzni.
Akkor van baj, ha nincs párazáró réteg. Vegyük azt a tényt, hogy a pára igyekszik kifelé a szabad tér felé. Bonyolult fizikai magyarázata van, Fransys69 fórumtársunk épületfizikus végzettségével próbálta már korábban magyarázni nekünk, de halandó embernek (nekem is) eléggé bonyolult. Tulajdonképpen elég, ha a lényegét megértjük és azt, hogyan lehet a páravándorlást mint létező és elkerülhetetlen fizikai folyamatot megakadályozni, vagy gátolni.
Szóval ez a fránya pára a téli időkben elég vehemensen igyekszik a kültér felé kijutni, és nem válogat, átmegy mindenen, ami nem párazáró. Így a födémen és a falakon is igyekszik átjutni. A vastag falak és födém elég jól lelassítja a folyamatot, de nem állítja meg. Egy régebbi deszkaborítású födém nem jelent komoly akadályt a pára útjában, így jóval intenzívebb a folyamat, mint a falakon. Tehát azt el kell fogadnunk, hogy átjut a pára födémen, ha nem akadályozzuk meg. A szálas szigetelőanyagok szintén nem jelentenek komoly fékező ellenállást a párának, így szépen vándorol a födémen lévő szigetelésben is a kültér felé. És még ez sem lenne különösebb probléma, hadd menjen ha mennie kell, de a födémszigetelés hőfoka a padlás felé folyamatosan csökken, mivel felette jóval hidegebb tér van, mint az alján, a födémnél. Ahogy csökken a szigetelőanyag réteghőmérséklete a szabad tér felé, elérkezik ahhoz a hőmérsékleti ponthoz, ahol a pára visszaalakul folyadékká ->> vízzé. Ismerős jelenség, nagy hidegben a gyenge szigetelésű ablakokon kicsapódik a pára, apró, majd nagyobb vízcseppekéé alakul és a végén elkezd folyni lefelé. Ez a pont a harmatpont, ahol a pára vízzé alakul. Jó szigetelésnél a harmatpont viszonylag a szigetelőréteg felső részében alakul ki, még van esélye a kicsapódott nedvességnek melegebb időszakokban (rásüt a nap a háztetőre) kipárologni a szigetelésből, de ha jönnek a keményebb hidegek, akkor marad továbbra is víz halmazállapotban. Mivel a lakásban fűtünk és pára is folyamatosan termelődik (emberi test kipárolgása, lélegzés, mosás, ruhaszárítás, fürdés, mosogatás, növények párolgása), ami igyekszik a szabad tér felé. Ha a szigetelésbe folyamatosan érkező pára folyamatosan kicsapódik, akkor egyre nedvesebb lesz a szigetelés és egyre nagyobb keresztmetszetben. A kicsapódott víz folyamatosan gyűlik, majd egy pont után - amikor a szigetelőanyag rostjai már nem tudják megtartani az egyre nagyobb vízcseppeket - elkezd visszafolyni a födém felé. A nedvesedés mértékét pont a nedvesedés fokozza, mert a nedves szigetelőanyag hőszigetelő képessége a vízmennyiség növekedésével fordított arányban csökken, egyre hidegebb lesz a szigetelőanyag, így egyre gyorsabban és egyre mélyebb rétegekben csapódik ki benne a pára. Gondolom ez érthető, ahogy egyre vizesebb lesz a szigetelés, ennek arányában csökken a hőszigetelőképessége, szökik a hő, mert nem tudja megtartani a sok víz miatt, ami nem jó hőszigetelő.
Az alsó rétegekben a födémen átjutó hő ugyan próbálja elpárologtatni a vizet (ez is hőt von el), de ha ha sikerül is valamelyest, akkor is a felsőbb rétegekben újra lecsapódik, nem tud eltávozni a szigetelőanyagból. Erre leghamarabb a nyár közepén lenne esélye, amikor a folyamatos nyári hőség már el tudja párologtatni a vizet a szigetelőanyagból - ha nincs lezárva az útja a párának a szigetelőanyag tetején -, de korántsem biztos, hogy az átnedvesedett gerendák is ki tudnak száradni még a következő tél előtt. Így folyamatosan nedvesek maradhatnak, penészednek, korhadnak.
Tehát ezért kell a párazáró réteg, hogy a szigetelés száraz maradhasson a tél teljes egészében és tudja tenni a dolgát.
kolok írta: Hová távozik a pára(dús levegő)? Vagy megy vissza a házba, és csak szellőztetéssel lehet tőle megszabadulni végül is?
Ha a födémen keresztül nem tud távozni, mert lezártuk, akkor keres más utat, nyílászárók réseit, nyitott rendszerű fűtőeszközökön keresztül a kéményen, vagy ha semerre sem tud távozni, akkor olyan mértékűre emelkedik a beltér páratartalma, hogy bármilyen hűvösebb tárgy felületen már le fog csapódni, mert magas páratartalom esetén a harmatpont is megemelkedik, elképzelhető, hogy alig 20 C°alatti felületen is képes kondenzálódni. Láttam ismerősnek olyan lakását, hogy télen a beltéri üveges ajtók ablakán is folyamatosan folyt a kicsapódott a víz.
Na de miért nem jelent ez nagyobb gondot az ésszerű mértékű pára a födémszerkezetben, ha felette van a párazáró fólia? Mert a szigetelés száraz (feltéve,hogy jó a párazárás) és ezért jóval melegebb a födémszerkezet hőmérséklete a harmatpontinál, így nincs kondenzáció, a páratartalom nem tud vízzé alakulni!!
Hogyan lehet megszabadulni a felesleges párától? Legegyszerűbb módja, ha szabadon engedjük, de nem ész nélkül, hanem szabályozottan. A szellőztetés csak ideiglenesen csökkenti a beltér levegőjének páratartalmát, mert a szobában minden berendezési tárgy és a falak is több párát nyeltek el, és ezt azonnal ki is adnják magukból, ha csökken a légtér páratartalma, így hamarosan ugyanolyan magas lesz a beltér páratartalma, mint szellőztetés előtt.
Szabályozottan a nyílászárókba szerelhető légnedvesség emelkedésére nyitó szellőzőzsaluk tudják kiengedni a felesleges párát, de csak annyit, vagy olyan mértékben, ami a beállított egészséges és kellemesnek érzett páratartalom felett képződik. Ha nincs szükség a szellőztetésre, bezáródnak, nem engednek több meleget a szabadba.
Nappal, ha nincs senki a lakásban, akkor csökken, vagy megáll a páraképződés, nem kell szellőztetni, de ha hazaér a család, elkezdi szokásos esti tevékenységét - főzés, fürdés, mosogatás, stb. -, akkor hirtelen emelkedni kezd a páratartalom, de a szabályozott szellőzőzsaluk nyitnak és szabadjára engedik a felesleget.
kolok írta: Segítségét továbbra is nagyon köszönöm! Sztem egy jó darabig nem lesz több kérdésem...
Üdv
KS
Remélem így már elég érthetően tudtam leírni a folyamatot a bonyolult fizikai fejtegetés elhagyásával. (nem mintha le tudnám vezetni korrekten ennek a fizikáját...
)
