Ezermester Fórum

Heló.
Érdeklődnék hogy 5 rétegű csövet fűtéshez padláson lehet vinni lefogoatva gumis bilincsel radiátorokhoz?
Osztó-Gyűjtő lenne rajta a csőnek adnék egy minimális leejtést.
Keringető szivattyú mind a 2 ágra kell vagy elég csak az egyikre és ha csak egyre akkor melyikre?
Az osztót felszerelhetem a padláson is így kevesebb 5 rétegű cső kéne.
Ti milyen 5 rétegű csövet ajánlanátok és hozzá milyen kulcsos ropantót.
Köszönöm válaszotokat.

Padlás alatt egy fűtetlen helyiséget értsünk? Fagyveszély lenne. Napkollektor vezetéket fagyállóval még el tudnék képzelni, de 6-8 cm szigeteléssel. Ha fűtetlen padlás van, akkor inkább valahogy a lenti fűtött térben gondolnám.

Üdv!

Az a baj a hogy az összes helyiség la van burkolva,parkettázva.
Lenne pár kérdés.
1 Fűtőkábellal meg lehetne oldani a fagyveszély elleni védelmet?
2 osztót tehetem padlásra?
3 Memnyi keringető szivattyú kell?
4 ha csak 1 db lell melyik ágra?
5 600*900radiátorhoz milyen méretű ötrétegű cső kell?

Üdv!

Az a baj a hogy az összes helyiség la van burkolva,parkettázva.
Lenne pár kérdés.
1 Fűtőkábellal meg lehetne oldani a fagyveszély elleni védelmet?
2 osztót tehetem padlásra?
3 Memnyi keringető szivattyú kell?
4 ha csak 1 db lell melyik ágra?
5 600*900radiátorhoz milyen méretű ötrétegű cső kell?

Falon kívüli elvezetésre használtam már (mert muszáj volt! nem lehetett vésni semmit) úgy,hogy kábelcsatornába vittük el.
Illetve olyan esetünk is volt ahol szintén nem lehetett padlót bontani, hogy fal aljába (falba vésve, horonymaró) vittük. Nálad ezek kombója is mehet. Fürdőbe ugye végig csempe kábelsínbe, mihelyst lehet fal aljába.

1. Nem fér el sehogy sem odalent az osztó- gyűjtő?
2. Padlásra vizet nem raknék.
3. rendszer függő
4. visszatérőbe szokás az előremenő meleg miatt.
5. ismét függ a teljes rendszertől. Ha osztó-gyűjtősre tervezed csinálni, osztótól radiátorokig elég a 16 os. Hisz a kazán osztó lesz vasrag.

http://www.megatherm.hu/osztok

Sziasztok, barkácsolók!
Tavasszal szeretném kiépíteni a központi fűtésemet. Jelenleg a tervezés/anyagbeszerzés fázisában tartok. Hálás szívvel olvastam végig a 30 oldalt, nagyon sok hasznos dolgot találtam benne, Mindazonáltal maradtak még kérdéseim. Némi adalék a kérdéseimhez: 120nm-es L alakú vályogház, két cserépkályhával. Ezek egyelőre maradnak, és csak ha beválik a központi fűtés, akkor kerülnek bontásra. Saját tervezésű (rakéta) kazán lesz a hőforrás, 200 literes hőcserélős puffertartállyal. (Tudom, hogy ez nagyon karcsú, de egyelőre ez van kéznél.) Azt szeretném tudni, hogy ha a puffertartály után közvetlenül beteszek egy 2-es osztót, majd az egyik ágára három radiátort kötök, a másikra meg csak egyet, az mennyire lesz működőképes? A padozati burkolatot nem szeretném megbontani, és itt azt olvastam, hogy légzsák kialakulásának veszélye miatt nem szerencsés az ajtó felül történő megkerülése. Ezért lenne szükség erre a barbatrükkre. Szintén innét merített ötlet alapján úgy gondolom, hogy a három radiátorból az első kettőt 20-as gerincvezetékkel közelítem meg, míg az utolsót 16-ossal. A másik körben, az egyedülálló radiátorhoz talán elég a 16-os vezeték is. (?)
Második kérdésem az lenne, hogy a falba bevésett ötrétegű csövet kell-e valamivel rögzíteni vakolás előtt? És azt is szeretném tudni, milyen hátránnyal jár egy túlméretezett radiátor?

Szia!

1, Hőcserélős pufferen mit értesz? A hőcserélőn keresztül akarod kivenni a vizet? Vagy a hőcserélőnek mi szerepet szánsz?
2, a puffer méret miatt el se kezd a zárt rendszert kiépíteni! Nem fogsz tudni mit csinálni azzal a plusz hővel, illetve nagyon szabályozatlan lesz az egész így, és csak meg fogod unni a szenvedést. Este kimenni pakolgatni nem jó dolog.
3, az osztó működőképes majd a radiátor alsó torló szelepen állítasz, finomítasz.
4, ismerni kellene a radiátor, kazán, hőigényedet. Így aki rámondja hogy jó az nem túl sokat csinált még.
5, Falba vésettet minden esetben hilti szalaggal rögzítünk.

De még egyszer. Zárt rendszert ne építs csak úgy!!!! komoly plussz szerelvények kellenek amik a Te biztonságodat védik.

Míg a nyitott rendszeren ha felforraltad a vizet bumm bele, kipufogott felül, addig zártnál komoly gondok lehetnek.

Tapasztalat szerint alul, falhoronyban, vagy padlóban, szigetelve célszerű vezetni. Ha van egy osztó-gyűjtő, attól a radiátorig a szálakat egyben érdemes lerakni, ne legyen a padlóban toldás. Hideg helyiség (éléskamra) alatt plusz szigetelés kell, nehogy padlófűtéssé alakuljon a vezeték. Kétvezetékes rendszer szerintem jobb. A régi falakat, vízes helyiségekben, különösen, ha kövek is vannak benne, szerelőfallal lehet burkolni, az alá kerülne a cső. Szivattyú általában benne van a kazánban. Ha külön vegyes tüzelésű a kazán, érdemes a rendszert szakemberrel megbeszélni, ma már vannak jobb biztonsági berendezések.

[Plaszlo]

1 m3-es puffer alatt szerintem is kár nekilátni, nem fog segíteni semmit.

Értem, és köszönöm az építő jellegű hozzászólásokat. Természetesen elfelejtettem leírni egy csomó dolgot, többek között azt is, hogy feltétlenül nyitott rendszerben gondolkodom. Viszont úgy látszik, fogalomzavarban szenvedek.. Én abban a hitben voltam, hogy úgy jó, ha belekergetem a forróvizet a hőcserélőbe, az átadja a hőt a tartályban pihenő víznek, amit aztán ha elérte a kívánt hőfokot, elküldök a radiátorokhoz. De ezek szerint a hőcserélő csak akkor kell, ha + hőforrás, mint pl napkollektor is befigyel.
Ám ha nem kell a hőcserélő, akkor csak beküldöm a kazán vizét a tartályba alul, felül pedig kicsalogatom azt? Ebben az esetben nem egészen értem, miért van szükség külön tágulási tartályra?

És kérlek, meséljétek el nekem, milyen hátránnyal jár egy túlméretezett radiátor? Az történt ugyanis, hogy asszony pajtás későn közölte, hogy törölközőszárítót is kap az egyik barátnőjétől, úgyhogy azt is be kell majd kötnöm a rendszerbe.

[Plaszlo]

Értem, és köszönöm az építő jellegű hozzászólásokat. Természetesen elfelejtettem leírni egy csomó dolgot, többek között azt is, hogy feltétlenül nyitott rendszerben gondolkodom. Viszont úgy látszik, fogalomzavarban szenvedek.. Én abban a hitben voltam, hogy úgy jó, ha belekergetem a forróvizet a hőcserélőbe, az átadja a hőt a tartályban pihenő víznek, amit aztán ha elérte a kívánt hőfokot, elküldök a radiátorokhoz. De ezek szerint a hőcserélő csak akkor kell, ha + hőforrás, mint pl napkollektor is befigyel.
Ám ha nem kell a hőcserélő, akkor csak beküldöm a kazán vizét a tartályba alul, felül pedig kicsalogatom azt? Ebben az esetben nem egészen értem, miért van szükség külön tágulási tartályra?

Hőcserélő akkor (is) kell a pufferbe, ha melegvizet is készítesz a kazán hőjével. A fűtési rendszert és a használati melegvizet el kell különíteni egymástól.
Csak fűtési rendszernél a kazán, puffer és radiátorok vize közös, nem kell szétválasztani. A napkollektornál is csak azért, mert fagyállót szoktak belerakni, ne kelljen télen leengedni.
A túlméretezett radiátor feleslegesen túlfűti az adott teret. Kivédhető egy termosztatikus radiátorszeleppel, ami lezárja a radiátort amikor a fürdő eléri a beállított hőmérsékletét. Annyiban jó, hogy hamarabb felfűti a fürdőt, ami néha jól jön.

Megint fényt loptál az elmémbe, kedves Plaszlo. Köszönöm. Annyit szeretnék még kérdezni, hogy
1. Milyen mélyen célszerű a falba vésni az ötrétegű csövet?
2. Ha arra vetemedek, hogy a kamra falában vezetem el, akkor csőhéjjal szigetelt csőben kell ezt tennem? Azt hogy a bánatba vésem be a falba?
3. A csőnek minimális lejtést kell adni. Merrefelé?
4. Úgy tudtam, a radiátort vízszintbe állítva kell felszerelni. Itt nemrég azt olvastam, hogy vízoldal felé lejtsen egy kicsit. (Légtelenítő felé emelkedjen.) Most akkor mihez tartsam magam?
5. A tágulási tartályt (nyílt rendszer) a rendszer legmagasabb pontja fölé kell elhelyezni. Van arra vonatkozó szabály, hogy mennyivel följebb? (Eddig akárhány helyen olvastam erről, mindenki a padlást említi, ami szerintem fából vaskarika.)
6. Ha puffer van a rendszerben, miért nem a kazán füsthőjéből nyerünk vissza annyit, amennyi a kazán hőntartásához kell? Ha amúgy is csúcsra van járatva, nincs lefojtva, szerintem bőven ki lehetne kapni belőle azt a pár fokot, ami a visszatérő ági víz és a 60 fok különbözete, és máris közel 100ezres tétellel csökken a beruházás.

[Plaszlo]

1., Elég annyira, hogy vakolattal, gipsszel el lehessen takarni.
2., Annyival szélesebb, mélyebb hornyot kell vésni, hogy szigeteléssel együtt elférjen. Esetleg takarólemezzel fedd el, vagy műanyag csatornában vezesd a csöveket.
3., Amerre a levegő el tud távozni, vagy amerre légtelenítő van. Emelkedhet a radiátorok felé, csak legyen a végén légtelenítőszelep. Lényeg, a cső hajlásából, emelkedéséből ne képződhessen a csőben légzsák.
4., Egy pici emelkedése legyen a radiátornak a légtelenítőszelep felé. Pár fokos elég, a levegő megtalálja az útját és még nem feltűnő.
5., A legmagasabb pont lehet a lakásban is (fürdőben, wc-ben), ha ténylegesen a csövek felett van. Régebben fent vezették a fűtéscsöveket, ez behatárolta a helyzetét, az esetek többségében a padlásra került. Viszont ha lent vezeted a csöveket, akkor a plafon közelében biztosan jó helye lesz. A vízelvezetésről gondoskodni kell.
6., A kémény neuralgikus pontja a kazánoknak. A hideg kémény nem vezeti ki időben a füstgázokat, lecsapódik a füstgázban lévő pára és korom a kémény falára ami kátrányosodáshoz vezethet. Az indulás mindig nehéz folyamat, de ha a kémény átmelegítéséhez szükséges hőt is kiveszed a füstgázból, akkor fokozottabban jelentkezhet a kátrányosodás. A kazán minimális hőjét biztosító thermoszelep a kémény gyorsabb átmelegítését is segíti, mivel nem engedi el a begyújtáskor még kevés hőt a vízkörbe vezetni, így a füstgázok is melegebbek.
A kazán és a kémény élettartamát növelő eszköz ez a berendezés.

Köszönöm, és igazad van, Plaszlo. A felfűtést kihagytam a számításból. Viszont lenne még kérdésem. Majd 50 év távlatából nem igazán emlékszem a vas és a réz reakciójára, Valami rémlik, hogy vas iont ad át a réznek, vagy ilyesmi. Azt szeretném kérdezni ezzel kapcsolatban, hogy ha a réz cső a kazán közvetlen közelében van, a vaslemez radiátor meg 15 méterrel arrébb, akkor is lejátszódik ez a kémiai folyamat?

Ivóvíznél tudok erről hogy réz után nem jöhet acél. Fűtésnél nem tudok megkötésről.