Ezermester Fórum

[Plaszlo]

Szia!

Ha a gipszkarton ilyen szempontból nem jó választás, akkor mit lehetne belső borításként alkalmazni, amivel hasonlóan sima, homogén, strapbíró felületet kapok, és a pára sem teszi tönkre?
Az is jó, ha rá lehetne vakolni, de gondom az osb és a ck lapok nem ilyenek!

Szia!

A CK lap vakolható, csak elég merev. Az OSB lap lenne szerintem a legjobb megoldás, ha nem kap közvetlen vizet, akkor elég strapabíró. Tapadóhíddal bármi felvihető rá, de előtte egy próbát megér, mennyire köt rá a vakolat, vagy ragasztó. Ebben Jmedvegy kolléga több hasznos infóval tud szolgálni.

Szia!

Ha a gipszkarton ilyen szempontból nem jó választás, akkor mit lehetne belső borításként alkalmazni, amivel hasonlóan sima, homogén, strapbíró felületet kapok, és a pára sem teszi tönkre?
Az is jó, ha rá lehetne vakolni, de gondom az osb és a ck lapok nem ilyenek!

Szia!

A CK lap vakolható, csak elég merev. Az OSB lap lenne szerintem a legjobb megoldás, ha nem kap közvetlen vizet, akkor elég strapabíró. Tapadóhíddal bármi felvihető rá, de előtte egy próbát megér, mennyire köt rá a vakolat, vagy ragasztó. Ebben Jmedvegy kolléga több hasznos infóval tud szolgálni.

Szia!

Köszönöm szépen!

Üdv!
Én is garázs építésén gondolkodom és ehhez kérném a tanácsotokat. Szeretnék egy 5.5x3.5m alapterületű, 2m magas vasszerkezet vázra tetőt készíteni. 2oldalt 4-4 zártszelvény oszlop (100x60as) lennének a fő tartó gerendák, amiket oldható kötéssel összekötnék vízszintesen kb 60x60as zártszelvénnyel, amire a tető támaszkodna! Most jönne egy kis csavar a tetővel kapcsolatban....azt úgy szeretném meg csinálni, hogy lefele, középről, 2 oldalra nyitható legyen! Mivel közvetlenül a kerítés mellett lenne és az esetleges átjutást a telek hátsó részébe csak így lenne kivitelezhető (évente kb 1-2x). Tehát lenne kb 2m x 5.5m tetőfelületem amit le szeretnék nyitni. Azért 2 méter, mert a kereszt méretem 3.5m annak a fele, plusz kb 80 cm-es lejtés az olyan 2 méternek jönne ki. Az lenne tehát a kérdésem, hogy milyen zártszelvényt javasolnátok a tetőszerkezethez? 40x40x3as szerintetek megfelelő lenne? Ennek még nem akkora a súlya (kb 3.5kg/fm) amit nem lehetne még mozgatni. Fedésnek egyszerű 20as trapézlemezt szeretnék rakni.
Válaszaitokat előre is köszönöm!

Sziasztok!

Nem teljesen 100%-ig vág a témába, de segítségre lenne szükségem.
Kigondoltunk egy 3x5m alapterületű amolyan kerti kiülőt. Nem lesz oldala, fő feladata az árnyékolás lenne, az alja térkő, és lebetonoztunk a két hosszanti oldalon 4-4 betonba való 10x10-es fagerenda-tartót. (A gyári 20 cm-es tüskéjét megtoldottuk 50 cm-re, valamint keresztbe-kasul a tüskékre hegesztettünk betonvas darabokat, így lettek bebetonozva ~60 cm mélyen.)
10x10-es 2m magas lábakon állna, és nyeregtetősre szeretnénk megcsinálni.
Könyökkarok(vagy könyöktámaszok) lesznek, rögzítésüket 5-ös, vagy 6-os hosszú facsavarral gondoltam megoldani(természetesen előfúrva nekik). Lindab lemez menne fedésnek.
A lábak 1,25-m-rre vannak egymástól, a lábakra ráültetek egy szintén 10x10-es gerendákból álló keretet(Ezt úgy gondolom, össze kellene csapolnom), és szeglemezekkel(vagy saroklemezekkel) is megerősítem.
Arra gondoltam, hogy a lábak fölé tennék 5x10-es pallókat élükre állítva(tehát ezek is 1,25 méterre lennének egymástól), és fogópárokkal összekötném őket.
ezekre mennének a bramac lécek, majd rá a lindab lemez.

Az a kérdésem, hogy a tetőnyereg csúcsa alá kell-e tennem gerendát hosszanti irányban, alulról megtámasztva, vagy elegendőek-e a fogópárok önmagukban?
Milyen sliccelést kellene alkalmaznom a pallókon, az alsó részüknél, ami a "keret"hez lenne rögzítve?
Szívesen lerajzolnám a SketchUp-pal, de pár éves 3dsmax tapasztalat után sem találok benne semmit.
Segítségeteket előre is köszönöm!
Laller

[jmedvegy]

Üdv!

Amit szeretne, azt hivatalból taréjszelemen-nek hívják hivatalból, amit általában a kakasülő támaszt alá, de ebben az esetben - ha csak nincs valamilyen esztétikai szempont - szükségtelen. A méretek miatt és Lindab lemezes fedés esetén talán ez szükségtelen, de egy végig futó fogópár is elegendő díszítő és stabilizáló elem lehet.
A sliccelés lehet vízszintes is, a szarufába max 5-6 cm-n belógva, de ha biztosabbra akarunk menni, akkor lehet hegyes szögű kialakítás, ekkor a talpszelemen mindenképpen ennek megfelelő fészket kell kivésni. Kicsit bonyolultabb, de biztosan nem nyílnak szét, míg az előző esetben a szarufán át vert 150-200-as szeg is biztos tartást eredményezhet, függően a szarufa méretétől.
A támaszokat viszont érdemes befaragni a helyükre, mert bár csavarral rögzítve lesznek, azonban a csavar nem az örökkévalóság, idővel korrodál, csapolva az épület stabilitását is jobban szolgálja. Másrészről, ha a vágás pontatlan, a felfekvés is pont- vagy vonalszerű, így aligha tölti be a funkcióját. A szeglemezt viszont elfelejteném. Sokan esküsznek rá, én szerintem amolyan "nesze semmi, fogd erősen" megoldás. Egy pontos csapolás, vagy kötés erősebb 10 lemeznél. Bár van vele munka, de hát ingyen se sok mindent adnak, főleg mostanság.
De azért jöhet a skic 3dmax-al is, abban meg én nem vagyok járatos.

Jó munkát!

Kedves Fórumozók!
Az 50 m3 alatti, nem engedély köteles lehetőséget szeretném hasznosítani, a kertben önálló építményként felállítandó, nagyon hiányzó barkács szoba célú építménnyel. A helyi adottságok miatt egy 6 m x 3,2 m-es, alacsony féltetős, vagy lapos tetős formában gondolkodom, kb 2,30-as belmagassággal.
Elsőre fém valamire gondolkodtam, de ahogy elmagyarázta a forgalmazó, ha nincs állandó fűtés, felejtsem el, mert csorogni fog benne a víz, penészedni fog, stb. A keresgélések kapcsán találtam a fórumra, s ahogy a régi hozzászólásokat is olvasgattam, jelenleg ott tartok, hogy egy fa szerkezetű építményben gondolkodom. Csak áram lenne bevezetve, és alaphelyzetben télen nem lesz fűtve. Nyáron viszont süti a nap….
Ami fő követelmény, hogy a meglévő részben elektromos, részben kézi, főként famegmunkálást szolgáló szerszámok ne menjenek tönkre, ne rozsdásodjanak, s mivel van vezérelt áramunk, így valamilyen elektromos fűtéssel alkalmanként télen is fűthető - használható legyen a helység.
Ahogy én megértettem, ez esetben a túlságosan vastag hőszigetelésnek sincs értelme. Jó lenne kívül OSB, és vakolva, mert már így is elég sok karbantartandó fa felületünk van. De ha jól értem, csak akkor lehet vakolni, ha az OSB-re kívül hőszigetelő lap kerül, erre a dryvit. Mondjuk az OSB belül is jó, mert arra könnyű mindenféléket felszerelni.
Fő szigetelésnek szimpatikus a (fújt?, vagy van máshogy is) cellulóz szigetelés is, nem tudom erre az esetre is jó-e?
A kérdés, hogy szerintetek milyen vastagságú és rétegrendű falazat kell, hogy feleslegesen ne verjem költségekbe magam, de ne is vegyek egy problémát a nyakamba nedvesedés – túlmelegedés miatt. Az is kérdés, ha OSB,hány mm-es kell, kívül és belül.
Előre is köszi.

[Plaszlo]

Üdv!
Ebben igazán Jmedvegy kolléga tudna gyakorlati tanácsot adni, mert neki is van egy könnyűszerkezetes műhelye.
No de....én is fát ajánlok alapanyagnak, a hagyományos könnyűszerkezetes megoldással:
- 10x10 vagy 5x10-es gerendák/pallókból a vázszerkezet, hogy 10 cm szigetelés közéjük férjen. A sarkok legyenek 10x10-es gerendák.
- szigetelés lehet kőzet vagy üveggyapot, esetleg cellulóz szigetelés, de annak szakszerű befújásához szakembert kell hívni akinek van hozzá gépe. Maradnék a gyapotnál, jó hő és hangszigetelő, másrészt tűzálló.
- kívül-belül OSB lap, belülre ha akarsz rá ezt-azt tenni akkor 22-es, kívülre 16-os vastagságban, hogy legyen tartása.
- külső szigetelésként elég 5 cm-es dryvit réteg vakolva. Ez azért fontos, mert a faanyag hőszigetelőképessége jóval alacsonyabb mint a gyapoté, a külső szigetelés kicsit kiegyenlíti a különbséget, ne legyen hőhidas a szerkezet.
- a tetőt is érdemes jó leszigetelni, ugyanez a technológia szerint, csak ott 15 cm-es vastagságban. Itt jön a kérdés, milyen tetőszerkezetet készítesz. Ha lapos/ferde tetőt készítesz a legegyszerűbb a bitumenes lemez borítás, de ha a szépség is számít, akkor cserepeslemezben vagy cserépben is gondolkodhatsz. Az utóbbiaknál érdemes a szokottnál nagyobb (legalább 10 cm) hézagot képezni a héjalás és a szigetelés között, hogy legyen aktív és hatásos kiszellőzés, ami a nyári meleg ellen a legjobb védekezés.
- alapozást úgy készítsd, hogy kiemelkedjen a földből nagyjából 10 cm-nyit, hogy a fa szerkezet védve legyen a nedvességtől és víztől, le tudjon folyni róla, ha rácsap az eső.
Szerintem ezzel télen-nyáron használható kis műhelyt tudsz építeni, amelyben a szerszámaid is biztonságban lesznek. Jut eszembe, a padlót szigeteld a földpára ellen, hogy ne legyen magas a páratartalom a házikóban.

Hahó!

Nagyon köszönöm a gyors, de nagyon hasznos választ. (Én meg közben kicsit elvesztem:))


Az aljzatnál a 10 cm-es kiemelkedés abból a szempontból is fontos, hogy a házikó találkozik egy korábbi terasz célokat szolgáló aljzattal, ami kb, pont 10 cm-re magasabb, mint a jelenleg füves szint, Jó lenne a szintkülönbség keletkezését elkerülni a két rész között. Csatolom képen, Nem tudom, hogy teli betom, sáv alap, vagy talajcsavar, vagy betontuskók s jó megoldás ilyen esetben????

Remélem minden sikerült, kicsit nehezen igazodom el, hogy mit hol-hogyan kell csinálni ebben a rendszerben...........

[Plaszlo]

Üdv!
Amennyiben a terasszal egy szintbe akarod építeni a ház alapját, akkor a telibetont ajánlanám úgy, hogy összevasalod a régi terasz betonjával. Befurkálsz a terasz beton sávjába és beleütsz vastagabb betonvasat amit összekötsz a házikó betonvasalásával. Így jó eséllyel megelőzhető az új alap elmozdulása a terasz betonjától. Mondjuk ez akkor különösen fontos, ha a házikó részben a terasz betonján lesz felépítve.
Amennyiben nem lényeges a folyamatosság, bármelyik megoldást választhatod, csak az a lényeg, hogy a fa szerkezet kiemelkedjen a föld szintjéből, víz ne tudjon megállni rajta, vagy közvetlen mellette.

Plaszlo

Köszi megint a "körültekintő" választ.
A terasz szélét és a kis házikót nem akarom össze csatolni, a ház az arra alkalmas alapra fog támaszkodni teljesen.

Amit nem tudok, hogy tekintettel arra, hogy a házikó szintje a jelenlegi termőföldes szinthez képest 8-10 cm-rel magasabb lesz, és a padozatot mindenképp valami "fa - OSB" dologból képzelem, ami alá hő szigetelés is jó lenne, és nyilván valahogy kell vízszihetelés is. Nem tudom ezt hogyan oldják meg "lábakon álló" házaknál?
Szóval ezért nem tudom, hogy van-e értelme mindezek alá a teli betonozásnak. Gondolom a földmunka miatt megdrágítja, és nem tudom mi az előnye, vagy iiyen körülmények között az elvi lehetőségek közül mi az ami racionális, minőségben és árban is, úgy együtt értelmezve.

Előre is köszi

[Plaszlo]

Önálló padlót gerendákra kell építeni. A gerendák a teherbírás miatt legalább 10 cm vastagságúnak kell lennie, hogy ne hajoljon meg a súly alatt. Felteszem 5x10-es élére állított gerendákra építed a padlót, akkor a gerendák alja a földhöz ér, ami fa esetében nem szerencsés. Vékonyabb gerendákkal nem lesz teherbíró, vagy tovább kell emelni a padlómagasságot, hogy legyen kiszellőzés a föld és a faszerkezet között.
Betontuskóra épített házak esetében is legalább 10 cm tér van a föld és a ház alja között.

Nekem még mindig a betonozás tűnik a legcélravezetőbb megoldásnak. Biztos alap a házikónak és megvalósítható a fa padlószerkezet víz és hőszigeteléssel együtt.

Idevágó olvasnivaló:
http://ezermester.hu/cikk-278/Szerszamtarolok__hetvegi_hazak

[Plaszlo]

Ugyan nem a Te kategóriád, de épp volt egy tuskókon álló faház képe a gépemen.

Carson_Front.jpg (148.07 KiB) Megtekintve 6501 alkalommal.

Jól látható a ház alja és a föld közötti távolság. Sőt továbbmegyek, hogy ne tudja benőni a növényzet és a víz is legalul maradjon, az előrelátóbbak a ház alatti a földet 20 cm vastag nagyméretű kavicságyra cserélik.

Hahó!

Hát okosabb lettem, de még mindig nem tudom....Nagyon jó a régi Ezermester cikk is, valóban kiművelheti az ember magát a témában.
Az biztos, hogy sávos nem, mert fagyhatárig le kell menni. Majd, ha sikerül a szerkezet és a tető kivitelezésére találni egy ácsot, akkor majd csak kitaláljuk, a helyszínen, hogy betonlemez vagy tuskók. Ahogy eddig értem, mindegyiknek van előnye-hátránya. Mondjuk a lemez mellett az is szól, hogy van egy kb 160cm x 300 cm-es sáv, ahol most virágok vannak, de amit le kellene betonozni, hogy a műhely előtti téren jól lehessen barkácsolgatni. És akkor már mindenképp érdemes telepről kocsival betont rendelni, ami nem tudom most mekkora mennyiség, de egy forduló 6 eFt. Ennek majd utána kell nézzek.

Gyönyörű a ház amit küldtél. Ezt biztosan nem sajátkezűleg festegeti a gazdája, amikor eljön az ideje.
Én is küldök egy képet, úgy látom talán most tényleg sikerült feltölteni.
Ez Bfüreden a piacon egy nemrég készült raktárépület. Múlt szombaton kicsit jobban megnézegettem. A maga nemében ez sem rossz, életben jobban látszanak az apróságok.
Ami nagyon megtetszett, hogy a raktár épületnél, a föld felett egy "kis szoknyával" körbe van bádogozva az egész. Ilyet eddig még nem láttam, képen sem. Ha felnagyítod a képet, jobban látszik. Mi a véleményed róla?
Üdv

[jmedvegy]

Üdv!

A "körbeszoknyázás" a lecsepegő és csapódó esővíz okán szokás, így az alsó rész jobban védett.

[Plaszlo]

Igen, tényleg szép házikó, azért mentettem le a képét régebben. Szívesen laknék ilyenben!

Ahogy Jmedvegy kolléga írta, a szoknyázás a vizet tartja távol az aljától, a falakról lefolyó, vagy felverődő esővíz ne tudjon befolyni alá. Ebben az esetben nem emelték meg a házat, így szükséges a kiegészítő védelem.
Szépen kivitelezett szerkezet, bár nem értem miért nem raktak hőszigetelést bele. Akár raktár, akár eladóhely lesz, nyáron nagyon meleg lesz benne. Nagyon sűrűn lécezték, kíváncsi vagyok mivel fogják burkolni, vagy direkt ilyen marad???

Nos, ha még a ház elé is szeretnél barkácsplaccot készíttetni, akkor mindenképp a lemezes megoldást javasolnám. Ha rendesen megvasaltatod a betont, akkor elég lenne sávalap helyett betonoszlopokat önteni a földbe, hogy jól tartson.
Mire gondolok: a betonlemez négy sarkában, és az oldalak közepén leástok 80 cm-re és kirakjátok oszlop zsalukővel. A felszíni részt úgyis zsaluzni kell, így elég a föld színéig felhozni az oszlopzsalukat. Az egészet bevasaltatjátok úgy, hogy a vasalás az oszlopok aljáig leérjenek, a lemez és az oszlopok vasalata egységet képezzen. Utána ezt az egészet egyszerre ki lehet öntetni mixeres betonnal. Ez olyan stabil lesz, hogy nem kell aggódnotok a továbbiakban.
Térfogatszámítást tanultuk még általánosban, ha már tudjátok pontosan mekkora placcot szeretnétek, ki tudjátok számolni, mennyi betonra lesz szükségetek.