Ezermester Fórum

Építés, építkezés, lakásfelújítás, belső munkák, fürdőszoba, konyha, WC.
151 hozzászólás Oldal: 4 / 11
Előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 ... 11 Következő
A vakolással nem oldasz meg semmit, hamarosan azon is meg fog jelenni a kátrány, vagy szivárogni a füstgáz. Ha a hőingadozástól repedt meg a kémény, akkor csak egy biztos és bontás nélküli megoldást tudok: szakszerűen, a fűtési módnak megfelelően kibéleltetni a kéményt.
Ragasztással, vakolással nem mész semmire, a biztonságod érdekében csináltasd meg szakszerűen.
Köszi a választ.
A kémény bélelés helyett olvastam a neten a kéményvakolásról, de nem találtam csak egy győri céget. (http://www.kated.hu/index-szolgaltatas.html)
Állításuk szerint beton keménységű gázzáró bevonatot tudnak bontás nélkül a kéménybe varázsolni valamilyen technológiával.
Az a baj, hogy árat és referenciát ezzel kapcsolatosan nem találtam sehol sem.
Írd le a kéményed állapotát, mellékeld a képeket és kérj egy megközelítő árajánlatot rá. Úgy vélem nem lesz sokkal (vagy egyáltalán) olcsóbb a bélelésnél. :( Szűk keresztmetszetű kéményeknél biztos jó megoldás, de a vállalt garanciára is kérdezz rá.
Segítséget szeretnék kérni. Cserépkályhával fűtünk, melynek kéménye a gyerekszobában kiépítve, a napokban kifolyt a falon a kátrány. Nagyon lehet érezni. Azt szeretném megtudni,h. mennyire veszélyes ez a szervezetünkre?! Meg,h. hogyan tudnánk eltüntetni?
Előre is köszönöm.
Üdv
Nem hinném hogy különösebben veszélyes lenne ha nem tapogatja senki. Ugyan csúnya és talán büdös is ezért mielőbb meg akarsz szabadulni tőle. Sajnos rossz hírem van mert le kell verned a vakolatot és csak újra vakolással tüntethető el, a festékeken át fog ütni újra. Esetleg el lehet burkolni valamivel . Túl hideg füstöt engedtél ki a kéménybe és talán a fa is túl nedves volt amivel tüzelni próbáltál. A hideg kéményfalra lecsapódott a vízgőz és átáztatta a falat bemosva a kátrányt sajnos.
Nagy valószínűséggel nagyon vizes fával fűtöttetek, vagy nagyon lefojtottátok a tüzet és ezért a kémény nem tudott rendesen felmelegedni és kiszáradni. Ez nem egyszeri eset, ez egy hosszabb tendencia, amin változtatnotok kell.
A kátrány a helytelen, vagy elégtelen szilárd tüzelés mellékterméke, a rosszul elégett részecskék lerakódása a hideg kéményfalon, ami normális esetben a kémény ideális hőfokra melegedésével leég és nem okoz gondot. A kéményetek már egy ideje nem tud rendesen felmelegedni, ami attól lehet, hogy nagyon hamar lefojtjátok a tüzet mert nincs nagy hideg, vagy nagyon keveset raktok a kályhára, de azt hosszabb ideig, mintegy takaréklángon működtetve a kályhát. A látható kátrányosodás ami átüt a téglán akkor keletkezik, ha a a kéményfalon lerakódott égésterméket a vizes fából távozó és a hideg kéményfalon lecsapódó vízgőz feloldja. Ez a vízzel oldott szennyeződés a kátrány, ami a kémény falába, tégláiba beszívódik. Ez a folyamat idővel olyan mennyiséget ér el, hogy átüt a kémény külső (lakótér felőli)falán is.
Amit tenni tudtok:
- először ki kell tisztíttatni a kéményt alaposan kéményseprővel. Elképzelhető, hogy olyan vastag a kátrányosodás a kéményfalon, ami intenzív tüzelés hatására begyulladhat és kéménytüzet okozhat.
- meg kell szüntetni a kátrányosodást kiváltó okot, a rossz tüzelési módot, vagy vizes tüzelőanyagot.
- néhány alapos felfűtéssel ki kell szárítani a kéményt. minden szilárd tüzelésű eszköznek, kályhának, kazánnak van ideális füstgázhőmérséklete, amivel a az eszköz a maximális hatásfokon üzemel és kémény is tiszta marad, nem lesznek lerakódások.
Sajnos ettől még a szoba felé húzódó kátrányosodás nem fog azonnal megszűnni, de ha nem kap utánpótlást, akkor nem terjed tovább. Az átázott. átkátrányosodott részeket le kell verni a falról és alaposan le kell kaparni a téglákról és a köztes fugákból a kátrányt, amíg el lehet érni. Ha már rendben van belülről a kémény és nem keletkezik további kátrányfolt, akkor vissza lehet vakolni a levert részeket és kijavítani a festést.
Érdemes lenne kibéleltetni a kéményt, hogy a további kátrányosodás ne fordulhasson elő. Tudom nincs nagy hideg, keveset kell fűteni, de inkább kisebb tüzelőmennyiséggel, de intenzívebben fűtsetek be a kályhába, hogy a cserépkályha hosszú füstjáratain túl a kémény is megfelelően át tudjon melegedni.
Sziasztok!Nekem is gondok adodtak a kalyhaimmal,gondoltam hatha tudna valaki itt segiteni.Egy darak kemeyem van es 3 tuzeloeszkoz van beleepitve:az elso az fureszporos kalyha,a masodik az csempekalyha es a harmadik az a konyhai csempekalyha amin lehetne fozni.A fureszporos es a konyhai egymassal szembe,egy szintben van a csempe pedig egy kanyarral fel meterrel a falba.Ha nyotottabb az ido akkkor fustolnek,ha esik fustolnek,a kemeny teteje pedig magasabb par centivel mint a haz,de a szomszedhaz az meg magasabb mint a kemenyem.
Az elso kerdes:Igaz hogy meg kene magasitsam a kemeyemet hogy nagyobb huzasa legyen?es mivel?mert ha badogkemennyel magasitom akkor fog folyni a kondenz,ha jol tudom

A konyhaba,mielott bemegy a falba a cso kb 2,5 meter hosszabitasa van.Es egy hete kb folyik a kondenz a csatolasoknal a konyhaba vagy 3 helyen.Szaraz faval tuzelek,nem tudom hany eves,a fureszpor meg lehet kicsit nedves.Es mindharmat lefolytom mert ahogy kinyitom a kicsi,also ajtajat (a konyhainak,vagy a csempenek)fustol,pedig minden lyukat becsinaltam de csak talal maganak.Mit tehetek hogy ne follyon a kondenz a konyhaba? Jah es beleneztem a kemeybe nincs lerakodva,csak kondenzzel.
Koszi elore is a segitsegeteket!
Szia "wilmelm".

Szinte minden el van követve, hogy így járjál ma is, jövőre is.
A kéményednek egy korábbi előírás szerint is min. 60cm-rel magasabb kellene, hogy legyen, nem a huzat miatt, hanem a szél okozta időnkénti visszatorlódás miatt. Ez sem jelent sokat, mert egyáltalán milyen magas a gerinc? Valójában a megfelelő kémény hossz a huzathoz kellene.
A cső toldat szinte nem növeli a huzatot, mert ott már lehűl, nincs szigetelve. Ez a toldat ott érdekes, ahol meg van ugyan "huzat, de a környezete miatt magasabb kilépési pont szükséges.
Általánosan, csak az egyik "fűtőművedhez is kellene 4,5-5m. Itt három is van...
A becsatlakozások között min. 30cm kellene, itt kettő szemben van (totál kár).
Így sincs huzat, minden vízszintes elhúzás és további könyökök csökkentik az egyébként sem megfelelő huzatot.
Nem derül ki, hogy a kémény járat keresztmetszete mekkora? Egy 14*14-es szinte a fürész-poros agregátodnak is majdnem kevés...
Átmenetileg most megoldás, hogy kísérleti alapon vékonyabbra hasogatod a száraz fád. Intenzívebb lesz az égés, macerásabb is, sürűbben kell kevesebb de vékonyabbal etetgetni, ez beválik, nyáron meg átalakítod tisztességgel.
Sok minden javaslat van, lehetne, de ezt leírni ide egy regény...
Ha van Skype, vagy innen telepíted http://www.extramobilhazak.hu/v-skype.m ... acion.html , néhány percben megbeszélhetjük...
Üdv.: sby f. J. ép.mérn.-, ép.gépész-, vill-, ép.fiz.
Irom az érdeklödönek aki szeretné eltüntetni a falon átütött koromázás nyomát,hogy használjon Glett Alapozót ( alapozó folyadék) majd száradás után Trilak márkájú Folttakaró Diszperszilt. Ezt nem reklámnak szántam,én ezt használtam,sikeresen.
Sziasztok!

Tanácsot szeretnék kérni cserépkályha és kémény ügyben.
2010-ben rakattunk egy cserépkályhát. A kémény régi, de kéményseprő szerint használható. A 2011/2012 fűtési szezonban kicsit füstölt a kályha, aztán nagyon, aztán már nem mertünk vele fűteni. Száraz fával tüzeltünk, textilt, nylont NEM használtunk tüzelésre. Kihívtuk a kéményseprőt, aki azt mondta, hogy a kémény teljesen kátrányos lett és egy tűzrendészeti figyelmeztetés keretében megtiltotta, hogy használjuk. Ezzel egyidőben kátrányos folt kezdett el átütni a falon. Most már szép barna a kémény és a födém körül a fal. Hívtam egy független kályhást, aki azt mondta, hogy szinte biztos, hogy a cserépkályha is kátrányos és le kell bontani, átrakatni, de a csempén kívül semmit nem lehet felhasználni belőle. Még azt is mondta, hogy két ajtó kellett volna a kályhára, és valószínű, hogy a nagyságához képest több járat van benne, mint kéne.
Elhívtam azt, aki a kályhát rakta, hogy tisztítsa ki a kályhát. Az előzményekről nem tájékoztattam. Ő ki is szedte a dugókat belőle, és az is kátrányos volt. Tény, hogy túl sok kátrány nem jött ki a tisztítás során. Mikor rákérdeztem hogy ez mitől kátrányos, azt mondta, hogy vizes fát, textilt, vagy nylont égettünk a kályhába (pedig nem). A falon lévő kátrányfoltra azt mondta, hogy az esővíz eláztatta a kéményt (szerintem nem), és attól ázott át.
Ajánlotta, hogy rakassuk át a kéményt, lehetőség szerint a padlástól szerelt kémény legyen, és akkor kitisztítja a kályhát. Szerinte nem kell a kályhát szétszedni, így is használható lesz.
Szerintetek??
Üdv!
Ezt nagyon nehéz megmondani, hol a probléma, a szakemberek egymás ellen beszélnek.
A kátrányosodásnak több előidézője van, jelentkezhet úgy is, hogy az okoktól egyenként és külön nem kellene kátrányosodnia, de együttesen már kiváltják a hatást. Feltételezzük azt, hogy tényleg száraz és nem csak száraznak tartott fával tüzeltetek.
A cserépkályha bonyolult szerkezet, hosszú füstjárati miatt jól kivonja a hőt az égéstermékekből, de ezáltal le is hűti a kilépő füstgázt. A túlhűtött füstgázból a kéményben meg kicsapódik a kátrány, mert nem tud normális módon kiégni. A kéménynek is van üzemi hőfoka, ami ideális esetben lehetetlenné teszi a kátrányosodást. A kályhának és a kéménynek összhangban kell lennie, hiába jó az egyik, ha a másik nem passzol hozzá.
Cserépkályha dolgában nem tudok mit mondani, ezt a szakembernek kell látnia, de a kéményt hozzá lehet passzítani. Most nem használhatjátok, tehát valamit csinálni kell vele. Javaslom a kémény kibéleltetését amennyiben lehetséges a füstjárat átmérője miatt, rosszabb esetben újra kell rakatni, de akkor korszerű, hőszigetelt rendszerből. A lényeg, a füstgáz által érintett kéményszakasznak fel kell melegednie üzem közben olyan hőfokra, aminél a begyújtás utáni hideg időszakban lerakódott kátrány kiszárad, majd "kiég" (ilyenkor a kiégést nem lánggal kell elképzelni). Ehhez hőszigetelt kéményre lesz szükség, ami a kályhától jövő - vélhetően túlhűtött - füstgáztól is üzemi hőfokra tud melegedni. A kályha kátrányosodása is azt jelzi, vagy nagyon hosszúak a füstjáratok, vagy nincs elégséges huzat, vagy mindkettő egyszerre. A szigetelt-bélelt kéményben már nem tud kátrány lerakódni mert időben fel tud melegedni a megfelelő hőfokra ami már kizárja a kátrányosodást, másrészt a kémény bélelése fizikailag megakadályozza a füstgáz érintkezését a kémény tartószerkezetét képező tégláktól, így gyakorlatilag lehetetlenné teszi a kátránytól átázást még abban az esetben is, ha nagyon vizes fától folyik a víz a kéményben.
Amennyiben van lehetőség a kémény átépítésére, akkor végleg megoldható lenne a probléma. Már több féle közül lehet választani, saválló acél béléscsöves, kerámia béléscsöves kémények széles választékából, csak megfelelően képzett szakember méretezze. Nem csak az átmérője, hanem a kémény hossza is befolyásolja a huzatot, a méretezésnél figyelembe kell venni a környezetet, a szomszédos házak tetőmagasságát, magas fákat, szokásos széljárást, stb. Ezt nem lehet csak hasra ütéssel méretezni, "jó szokott ez lenni" alapon.
Amennyiben nincs mód a kémény átrakatására, akkor több kéménybéleléssel foglalkozó cégtől kérjetek árajánlatot és garanciát a megfelelő működésre. Ebbe valószínűleg a kályha építőjét is bele kell vonni, ő tudja milyen járatokat épített a füstgáznak.
Az átázott kémény vakolatát le kell veretni és kiszáradás után speciális vakolattal (amin nem jut át a téglában maradt kátrány) újravakolni.
kedves Verovira
P Laci sok mindent kielemezett, egy-két dolog a teljes/korrekt válaszhoz kellene.

1. körülbelül milyen magas a kémény felső szegélye? 6 -8 -10 méter? Kb. mennyi?
2. ha tégla falazott a kémény milyen méretű a külső szelvénye? ilyeneket körül fogsz mérni a padláson 38*38cm-, 38*51cm-, 51*51cm-, 51*65cm stb..-
melyik?
ezek az adatok alapvetőek és nem nélkülözhetők. Még az sem ártana, ha megírnád a cserépkályha méretét a csempe méret szerint: pl. 2,5*4,5 és * hány csempe magas.
3. van e kémény járat elhúzás vagy tök függőleges a füstjárat?
A három-négy adat nekem igen sokat mondana és nem kellene feltételezésekbe bocsátkozni...
üdv sby f j
http://www.gyorshazak.extramobilhazak.hu
Üdv.: sby f. J. ép.mérn.-, ép.gépész-, vill-, ép.fiz.
Kedves sby f j!

Köszi a gyors reagálást!
Lemértem a mérnivalókat:
1. a kémény a padlásszinttől 2,3 m. Ez egy kicsi, egyszintes, vályog családi ház.
2. Tégla falazott a kémény 38×38 cm-es.
A cserépkályha 3,5×2,5, és 8 csempe magas.
3. Egy kis elhúzás, illetve a kéményseprő elmondása szerint kanyar van a kéményben.
Tudok küldeni képeket, ide nem fér fel.

Üdv, Verovira
:( Okay Verovina, átgondolom.
A kémény elsőre is érzem, valószínű nem elég magas, de van más gond is.

1.) Az elhúzás egy szűkületet jelent a füstgáz szempontjából, ami az un. hatásos kéménymagasságot tovább csökkenti.
2.) A Valóságost szintén csökkenti, hogy a 8 csempe + talapzat eldöntötte milyen magasan csatlakozik ki a kályha. A födém, úgy gondolom a házikód "fajtáját ismerve (építőmr. is vagyok) , max. 25 cm, ez megmérhető a padlásfeljárónál.
Ezeket összeadva : kb .1,6m a kicsatlakozás + 0,25m födém + mértél 2,3métert, az össz a geometriai magasság 4,15m, a hatásos a fentiek okából műszaki becsléssel közel 0,8-1méterrel kevesebb lehet, úgy 3m körüli.
Ez, számítás nélkül cca. óránkénti 1,3-1,8kg fatüzelésnek felelhet meg a külső hőmérséklet függvényében. Ez is akkor volna igaz, ha a padlás szinttől legalább a kisméretű tégla nem futóra, hanem kötő sorra állna, azaz 51*51cm lenne.
3.) A szellő, a szél okozta kéményre gyakorolt hatása is jelentkezik. Ennek megvan a pontos számítási algoritmusa, de a gerinctől min. 06, de inkább 0,8 méterrel magasabbra kell nyúlnia. (szélcsendben nincs jelentősége vagy alig-alig)

A P. Laci írta fentebb: a huzat hatásossága, a füstgáz (mert az meleg és könnyebb , cca. 150-200°C) és a külső levegő (az hideg kb. -15 és +15°C közötti a fűtési idényben) súlykülönbségéből adódik a "kémény huzata, ha van :) "..., ha közben hűl, lehűl, csökken a kiszállítható füstgáz mennyisége, azaz kevesebb tüzelőanyag tehető rá.
Amennyiben vizes mégis a fád, (ez jól érzékelhető, ha kintről ránézel a kéményre, szinte fehér a távozó füstgáz,) mivel a pára nehezebb a többi alkotónál, az is nagymértékben csökkenti a kéményed hatékonyságát(!). Ugyanígy begyújtás után közvetlen kint ránézel, ha szinte grafit szürkén, feketén "kovályog" ki a füstgáz, vagy vékonyabb és kevesebbel gyújtasz be, vagy be se fűtsél :( ...
Néhány egyszerűbb megoldásról írok majd, addig is kontrolláld, - a kémény magasság számításom helyességét, tényleg jól gondololom-e így láttatlanba -...
Még arról is írj, hogy van-e a családban barkácsadottságú valaki, vagy ez csak külső fizetett munkással oldható meg. Ettől függ majd a javaslatom...
- A kémény bélelése vakvágány. A gáztüzelés miatt azért kell bélelni, mert egy gázszivárgásnál elcsavaroghat a tégla fugákban a gáz és ott jöhet ki, ahol talán nem kéne :wink: .
- Szén és olajtüzelésnél azért szükséges, mert 2-3% ként is tartalmaz és a keletkező kénes sav megeszi a kémény anyagát.
- Fatüzelésnél nincs jelentősége, ha csak az nem, hogy sima falú lesz a járat, kisebb a súrlódás miatti hatásos magasság vesztés, ez 20-40cm-ben mérhető...
Mivel el is van húzva, szinte lehetetlen bélelni, vagy olyan vékony béléscső tehető be, ami meg leszűkíti a most sem "fennhéjézó" keresztmetszetedet.
A pára kondenzálódást nem akadályozza meg a bélelés, az jelentősen 100°C alá hűlést jelent, ilyen "hideg" a kémény belső felülete, azt hőszigeteléssel kell megoldani. Ha bélés van, volna, de lehűl, mert vékonyka (ugye 12cm falú a kémény), akkor nem a téglába szivárog, hanem lecsorog a földszinti tisztítóhoz és ott cementálodik be, de végérvényesen, lehet bontani :( .
Ezt biztos nem fogom javasolni, hacsak nem szénnel vagy olajjal tüzelsz... :)
Majd jövök...
Üdv.: sby f. J. ép.mérn.-, ép.gépész-, vill-, ép.fiz.
Verovina, még annyit, ha fotót akarsz küldeni, a fenti honlapon találsz mél címet, lehúzod a lap aljára és jobbra az első elérhetőség, a @ "kukacos" :) . Az majd ide csorog hozzám...
Üdv.: sby f. J. ép.mérn.-, ép.gépész-, vill-, ép.fiz.
Előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 ... 11 Következő
151 hozzászólás Oldal: 4 / 11

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: Google [Bot] valamint 61 vendég