Ezermester Fórum

[Plaszlo]

Üdv!
Elkerülhetetlen, hogy egy ekkora felületet ne melegítsen fel a szoba levegője. A 36 fokos kéznek a 21 fokos csempe hidegnek tűnik, de attól még szobahőmérsékleten van a kályha. Ez a meleg átadódik a beltérnek és a beltér levegője szépen elindul a kémény felé, hisz a meleg levegő felfelé száll. A kéményben ilyen esetben elfér egymás mellett a hideg és meleg levegő áramlás közben, tehát a szobától kapott meleg miatt elindulhat egy lassú áramlás a kéményben, ami hűti a cserépkályhát. Ha nem szelel a kályha, akkor ez nem mérvadó, nem sokat vesz el a szoba hőmérsékletéből.
Szerintem nagy ágyúval lő verébre, először a radiátorok átfolyását kellene beállítani és szinkronizálni a szobák hőmérsékletét, majd ha ez nem segít, csak akkor hívni a mestert. Ennek kellene a legutolsó fázisnak lennie.
A plusz szigetelés általában nem árt, csak kérdés hoz-e annyi eredményt, mint amit rákölt?

Jó napot!
Nemrég nagyon olcsón hozzájutottam elbontott szendvicspanelekhez. Mivel 6 db 1*4 méteres darab van és a többi az már sokkal kissebb, törött elem, nem igazán tudok semmi hasznosat építeni belőle, de arra gondoltam, hogy mivel a ház padlásának csak fele van tömören gerendázva, a másik fele csak 80 cm-ként, így az utóbbi részt leszigetelném az ép panelekkel.(csak simán lefektetném a 80 cm-re található gerendákra keresztben.

A kissebb darabokból középen egy átjárót építenék és kétoldalt a megmaradt részre kőzetgyapotot terítenék.

Jó ötletnek tartjátok a panelek lefektetését födém szigetelésként? Esetleg valami fóliát tegyek alá, vagy csak simán fektessem le?
Alól gipszkarton állmennyezet van, a paneleket is már lefektettem, de gondoltam megkérdek mást is a tél beállta előtt.

Köszönöm,

Sziasztok!

Tanácsot szeretnék kérni ebben a témakörben,azzal kapcsolatban,hogy vásároltunk egy régi parasztházat (kőház) amit teljesen felújítottunk. Viszont a födémet meghagytuk mert nagyon szép fagerendás aminek a teteje teljesen le van deszkázva. A deszka tetején a padlás felöl egy vékony réteg beton volt rajta,teljesen szétrepedezve,amit mi felszedtünk és szépen letakarítottuk.Utána lepermeteztem gombaölövel meg lekezeltem mindenféle rovarölövel. Jelenleg a födém az ennyiből áll: alul vannak ugye a fa gerendák és annak a tetején vannak a deszkák lépcsőzetesen eltolva. És ennyi! Arra gondoltam és igazából el is kezdtem csinálni,hogy leterítem az egészet először egy pára áteresztő fóliával,(hogy ne potyogjon le semmi onnan fenntről be a házba mert azért elég régi ez a födém,közel 100 -éves förösfenyő az egész és vannak azért itt-ott rések),majd arra leterítek 2x10 centi kőzetgyapotot,a két réteget merőlegesen egymásra majd a tetejére szintén egy páraáteresztő fóliát. Szerintetek ez jó lehet így? Vagy mit tanácsoltok? Azt sem szeretném ha a fafödém “befülledne” és elkezdjen “rohadni” vagy ilyesmi..
Előre is köszönöm!
Üdv:Ádám.

[Plaszlo]

Szia!
Az elképzelésed jó, egyetlen változtatással. A gerendára páraZÁRÓ fóliát kell teríteni a teljes felületen a szélekig és ott felhajtva a szigetelőanyag vastagságában. A páraZÁRÓ fóliát legalább 20 cm szélességben átlapolva és az illesztési helyeken végig ragasztva kell lefektetni. Ez megakadályozza, hogy a pára a szigetelőanyagba jusson, viszont ami mégis átjutna, az a felső páraÁTERESZTŐ fólián keresztül távozni tud.
A faszerkezet nem fog befülledni, ha elég vastag a szigetelőréteg felette, mert akkor nem tud semmilyen esetben és külső hőmérsékleti viszonyok között sem harmatponti hőmérséklet alá süllyedni. Javaslom a minimum 2x10 cm-es réteget lefektetni, egymáshoz szorosan illesztve a táblákat, vagy a tekercseket, hogy ne legyen köztük légrés. Lehet vastagabb, akár 25-30 cm is. A kőzetgyapot helyett az olcsóbb üveggyapot is teljes mértékben megfelel.
Amennyiben megfelelő a szigetelés vastagsága és kivitelezése, a fa szerkezetnek nem lehet semmi baja a páraZÁRÓ fólia miatt, mert ha nem hűl harmatponti hőmérsékletre a szigetelőanyag alsó rétege, akkor nem tud kicsapódni a pára, másrészt az egész szerkezet alulról továbbra is szellőzik.

Üdv.

Most már teljesen elbizonytalanodtam, ezért itt szeretnék segítséget kérni:

Szigetelem a házat (homlokzat) és hát az a fránya gázcső...
Hogy az ördögben oldható meg szerintetek, hogy látható is legyen, de azért el is tűnjön (nem vagyok egyszerű...).
Sajnos a gáz rendszeren történt egy átalakítás (több mint 1 éve) és az átadás nem történt meg. Gondolom ezért egyenlőre nem célszerű takarni, de mekkora területet kell kihagyni alatta felette, hogy ne kössenek bele?
Azt, hogy egy 21 nm falat szigetelés nélkül hagyjak, a hőhíd miatt nem igazán volt opció.

[lalibatyo]

Ezt jobb megoldás híján úgy szokták hogy ahol a gázcső fut ott kb. 15 centi széles sávban csak 2-3 centi vastag XPS lap van ragasztva ami még befér a cső alá úgy hogy nem ér neki. Egyébként ha békét akarsz az átadás után sem kellene eltakarni

Köszönöm!

15 cm-t elhagytam, az alá ragasztást az időjárás már valószínű nem valószínű. Érdemes a tetejére vízorros élvédőt felrakni (a vízszintes) felületen?

Kedves Fórumozók!

A szokásos mit rakjak le a födémre szigetelés gyanánt kérdéssel fordulnék hozzátok segítségért!

A kérdésben a nehézség az a födém összetétele. A ház két részletben épült, így a födém is más...
A ház fele stukatúros, alulról felfele:
- gipszkarton
- 5cm közetgyapot (fólia nélkül!!!)
- deszka ( nincs fenn mindenhol a nádszövet)
- gerenda
- deszka
- Kb 5cm beton

A ház másik fele betongerenda, tálca, salakkal. Nincs semmilyen szigetelés, sem álmennyezet.

Viszonylag sokat olvastam már a megfelelő szigetelésről, de minél többet tájékozódom, annál bizonytalanabb vagyok.

A szigetelésre 20cm közetgyapotot terveztem, nem járható felülettel. Szilárd elhatározásom volt, hogy a párazáró, 20cm közetgyapot, páraáteresztő rétegrend mindkét típus fölé jó lesz. Kérdéseim:
- az eltérő födémszerkezet miatt milyen problémaforrásokat láttok? Gondolok itt arra, hogy a harmatpont esetleg máshol lesz a ház két oldalán
- a stukatúr részen a légrés miatt kerülhet a harmatpont a párazáró alá, míg a másik oldalon fölé?

+1 a kivitelezéshez
- a talpszelemenen túl van egy kb 20cm-es betonperem, ami a falon túllóg(eddig ér ki a tető), amit nem tudom hogyan fogok tudni úgy szigetelni, hogy a későbbi falszigeteléssel egybeérjen. Mi a gyakorlati megoldás ilyen esetben? A fődémszigetelés a perem széléig felülről tud kimenni, a falszigetelés pedig alulról. Össze nem ér, mert közte van a perem...Nem lesz ott hőhíd?
A párazáró fóliázást a talpszelemenen folytatólagosan kell lerakni vagy ki kell hagyni?

Előre is tisztelettel köszönöm a válaszokat!

További szép napot!
Gábor

Kedves Fórumozók!

A szokásos mit rakjak le a födémre szigetelés gyanánt kérdéssel fordulnék hozzátok segítségért!

A kérdésben a nehézség az a födém összetétele. A ház két részletben épült, így a födém is más...
A ház fele stukatúros, alulról felfele:
- gipszkarton
- 5cm közetgyapot (fólia nélkül!!!)
- deszka ( nincs fenn mindenhol a nádszövet)
- gerenda
- deszka
- Kb 5cm beton

A ház másik fele betongerenda, tálca, salakkal. Nincs semmilyen szigetelés, sem álmennyezet.

Viszonylag sokat olvastam már a megfelelő szigetelésről, de minél többet tájékozódom, annál bizonytalanabb vagyok.

A szigetelésre 20cm közetgyapotot terveztem, nem járható felülettel. Szilárd elhatározásom volt, hogy a párazáró, 20cm közetgyapot, páraáteresztő rétegrend mindkét típus fölé jó lesz. Kérdéseim:
- az eltérő födémszerkezet miatt milyen problémaforrásokat láttok? Gondolok itt arra, hogy a harmatpont esetleg máshol lesz a ház két oldalán
- a stukatúr részen a légrés miatt kerülhet a harmatpont a párazáró alá, míg a másik oldalon fölé?

+1 a kivitelezéshez
- a talpszelemenen túl van egy kb 20cm-es betonperem, ami a falon túllóg(eddig ér ki a tető), amit nem tudom hogyan fogok tudni úgy szigetelni, hogy a későbbi falszigeteléssel egybeérjen. Mi a gyakorlati megoldás ilyen esetben? A fődémszigetelés a perem széléig felülről tud kimenni, a falszigetelés pedig alulról. Össze nem ér, mert közte van a perem...Nem lesz ott hőhíd?
A párazáró fóliázást a talpszelemenen folytatólagosan kell lerakni vagy ki kell hagyni?

Előre is tisztelettel köszönöm a válaszokat!

További szép napot!
Gábor[/quote]Sziasztok,

A napokban végig olvastam a fórumot, illetve már 2 éve tervezem a szigetelését a háznak, viszont mindig akad valami, ami miatt elbizonytalanodok. Röviden vázolom a házat és, hogy mit is szeretnék.

A ház vályog, vegyes falazat, L alakú, a négyzet alapú rész a vályog, ami 60cm vastag. A rövidebb részt utólag építették hozzá, ez tágla, illetve egy része már ytong. A ház alapja szigetelt szerencsére és a falak nem vizesednek. A felújítás során lentről felfelé a következők történtek:
- A belső aljzat kilett szedve, vízzáró lemezt kapott, azon hőszigetelés, fólia, beton.
- A belső falak gipszkartonnal lettek kialakítva, oldalt távtartókkal a szellőzés miatt, az álmennyezet kb 60cm-rel lentebb jött, így ott is van légrés. A gipszkarton latex festékkel lett kenve.
- A nyílászárók új műanyag, viszont a szellőzésre figyelünk, egyébként is mániám a szellőztetés.
- Került a mellékhelyiségbe szagelszívó ami a tetőtérbe fut ki. Illetve a konyhában a páraelszívó szintén oda fut ki.
- A födém fagerendás, alul-felül lécezett, alulról (eredeti mennyezet) vakolva, felül sártapasztás (porszáraz)
- A tetőszerkezet cserélve, tetőfólia, lécezés és cserép. Egyelőre a ragalja (ereszalja) nincs fával borítva, viszont fóliával borítottam, hogy a padlást ne fújja át a szél.
- Kívülről egyelőre a műkőlábazatot leszedtem, mert az nem tett jót a falnak, láthatóan a lábazat felett jött ki a pára. A fal kívül kőpor vakolatú jelenleg.

Tehát kívülről nincs szigetelve, a fődém nincs szigetelve.
Nyáron a ház baromi jól tartja a hűvöset, a legnagyobb melegekben is max 25-26fok volt eddig.
Télen viszont a cirkó sűrűn megy, mármint szerintem szigeteléssel lehetne csökkenteni a ház hőveszteségét, itt főleg a födémre gondolok.

Amire eddig jutottam, hogy a fődémet érdemes lenne szigetelni, a padlástér nem lesz beépítve, tehát max szervíz utat kell kialakítani. Így gondolom elegendő a:
- párazárófólia,
- 5x10-s fa sávok, közte gyapotszigetelés 10cm
- felette újabb 10cm keresztben a fa és illesztési hőhidak elkerülése végett.
- az egészet geotextillel borítani...

Csak, hogy ha a fődémet szigetelem, akkor gondolom a födém szélénél a homlokzatot is kellene, mert ha nem, akkor ott hőhíd lesz.
1. Így akkor a teljes homlokzatot kellene szigetelni? Vagy csak a koszorút körbe?
2. Ha a teljes homlokzatot (akkor vakolhatókőzetgyapot), akkor már lábazatot is (XPS)? Gondolom igen, sőt ez volt az eredeti terv.
3. Ha ideálisabb, vagy érdemesebb, akkor az is megoldható, hogy a tetőteret a szarufák között szigetelem a székállásig és a szákállás tetejét. Így bár nagyobb a szigetelt felület és lesz jópár légköbméter a födémig, viszont a párazárásos kérdés és a koszorú-homlokzat szigetelés is megoldódna nem?

Viszont nem akarok offolni, egyelőre maradjunk a födémszigetelésnél.
A födémnél azt értem, hogy párazára lentre, arra gyapot, és ha minden oké, akkor a harmatpont nem jut el a párazáróig és mindenki boldog. Csak azt nem értem, ha a pára megy fel, oda ér a párazáró réteghez, onnan hova megy, ha ki nem is csapódik? A párazáró réteg végeinél, ami a szigetelés magasságáig fel lenne húzva (tető-szarufa-födém találkozásnál pl.) távozik? Vagy úgy is lesz annyi rés, a legnagyobb igyekezet ellenére is, hogy majd a szigetelőrétegen és a geotextilen át kipárolog?
Tenger kérdésem lenne még , de lehet már túlgondolom.



Előre is nagyon köszönöm, ha valaki végig olvassa és főleg ha válaszol is!
Nagyon sok infót kaptam az előző 36 oldalon, szóval köszönöm!

[Plaszlo]

Üdv!

Sok kérdés, de ez jó, mert látszik gondolkodsz rajta. A két írásod ugyanaz a ház?
Este megpróbálom megválaszolni, de ha tudsz néhány fényképet felrakni a tetőről, akkor könnyebb lesz.

Üdv!

Sok kérdés, de ez jó, mert látszik gondolkodsz rajta. A két írásod ugyanaz a ház?
Este megpróbálom megválaszolni, de ha tudsz néhány fényképet felrakni a tetőről, akkor könnyebb lesz.

Üdv

Ha az itteni és a privát üzenetben küldöttre gondolsz, akkor igen, teljesen ugyan az a két írás..ugyan az a ház.
Teszek fel képet a tetőről, bár most csak belül tudtam készíteni, mert kint már sötét volt, vakuval meg alig látszik valami.

https://photos.app.goo.gl/LiptaoPbEsEPfxUG9

Jelenleg a tetőfólia, ami a szarufáknál van a födémen, arra szolgál, hogy az ereszalját lezárja valamennyire, mert az még nincs fával borítva, fólia nélkül meg átfújná a teljes tetőt a szél.

[Plaszlo]

Üdv!

Kezdjük az alapokkal, úgy könnyebb megérteni mit, miért.
A rétegrend födém szigetelésnél alulról felfelé:
- födém
- párazáró(!) fólia. Teljes felületen egységesen terítve, illesztéseknél min. 20 cm átfedéssel és az illesztéseknél lehetőleg saját ragasztószalagjával ragasztani
- hőszigetelés. Ajánlott két rétegben, hogy az illesztések átfedéssel legyenek. A szigetelőlapokat, vagy tekercseket szorosan kell egymás mellé lerakni, ne legyen légrés köztük. A szigetelőanyagtól és a használat módjától függően lehet csak leteríteni egymásra, de célszerűbb párnafák közbeiktatásával, hiszen így a lerakás közben is lehet közlekedni rajta a párnafákon. Mint írtad is, a párnafák egymással 90°-ot zárjanak be, így csak pontszerű, gyenge hőhidak keletkeznek, amik nem veszélyeztetik a rendszert, mert a fa is hőszigetelő valamelyest. lehet ezt kicsit jobbítani, a párnafák találkozási közé, a találkozási ponton lépésálló hőszigetelőanyagot berakni. Itt számolni kell az egész rendszer magasságával, mennyit jelent a plusz szigetelőanyag. Nem nagyon szoktak ilyet alkalmazni, de lehet.
A párnafarendszer lehetőséget teremt a szigetelés terhelhetőségére, ha a padlást tárolásra is akarják használni, vagy deszka közlekedő utak kiépítéséhez.
- páraáteresztő(!) fólia. Hagyja szellőzni a szigetelést, a pontatlanságok miatt a födém felől érkező pára ki tud szellőzni, és a port vagy porhavat sem engedi a szigetelőanyag rostjai közé.
- terhelhető, vagy járófelület. A megfelelő szilárdságot a megfelelő anyagválasztással, és a párnafák egymástól mért távolságának változtatásával lehet biztosítani. Fontos, olyan anyagot válasszunk, ami nem akadályozza a szigetelőanyag kiszellőzését. Ha teljesen zárt felületet kell létrehozni, akkor légrést kell létrehozni a párazáró fólia és a járófelület között, ami szellőzőréseken keresztül kapcsolódik a padlástérrel. Értelemszerűen több szellőzőrést kell létrehozni elosztva a teljes felületen.

A párazáró réteg légmentes zárása azért fontos, mert a födémen keresztül a legintenzívebb a páravándorlás. Minél nagyobb a hőmérsékletkülönbség a kül és beltér között, annál intenzívebb a páravándorlás. Beltérben a födém közelében a legmagasabb a hőmérséklet és ezzel szemben áll a padlás külvilággal hasonló hőmérséklete szigetelés nélküli tetőszerkezetnél. Tehát a páravándorlás feltétele adott és a pára megy is ahol tud. Ezt kell nekünk a lehetőség szerint 100%-osan lezárni, hogy ne tudjon a szigetelőanyagba kerülni.
Már sokszor leírtam én is, ezért csak kivonatosan ismétlem, ha pára jut a szigetelőanyagba, akkor azon áthaladva elér egy olyan pontot - harmatponti hőmérsékletet -, ahol kicsapódik, vízzé válik. Minél több nedvességet tartalmaz a szigetelőanyag, annál rosszabb a hőszigetelése, és annál lejjebb kerül benne a harmatponti hőmérséklet. Volt már nem egy példa a rossz zárásra és hőszigetelésre, ahol tocsogott a víz, a szigetelőanyag konkrétan vízben állt. Az ilyen szigetelésnek gyakorlatilag haszna nincs, és ha fa szerkezet is van benne, akkor csak kárt okoz. Ezért nagyon fontos a precíz fóliázás, hogy a lehető legjobban lezárjuk a pára útját.
Ennek ellenére a szigetelőanyagba csak bejut a pára, ami ha nagyon kis mennyiségű és ki tud szellőzni, akkor ki tud szellőzni a páraáteresztő fólián keresztül, nem növeli a szigetelőanyag nedvességtartalmát. Télen is vannak olyan időszakok, amikor süt a nap és a hideg ellenére megemelkedik a padlástér hőmérséklete és a kiszellőzés felgyorsul.
A szigetelőanyag vastagságával és hőszigetelő képességével megelőzhetjük, hogy bármilyen hidegben si a szigetelőanyag alsó szintjéig le tudjon hűlni, hiszen a födém fűti alulról. Ha nem érheti el soha a párazáró fólia szintjét a harmatponti hőmérséklet, akkor ott nincs párakicsapódás sem a fólia felett, sem alatta, így nem képződhet kondenzvíz a fólia alatti rétegekben. Ez magyarázza, hogy a fólia alatti részek nem károsodnak, mert nem jöhet létre a harmatponti hőmérséklet, így nincs vízkiválás, a pára a levegőben oldott állapotban marad. Másrészt a födém alulról továbbra is szellőzik, ha nem zárják le még alatta is párazáró réteggel, festékkel. A párazárásnak a födém és a szigetelőanyag között a helye!!
A födémek szerkezeti tulajdonságai nem sokban befolyásolják a szigetelés kialakítását, hiszen a szigetelés feletti hőmérséklet a mérvadó és hogy az ne tudjon az alsó rétegekben harmatponti hőmérsékletre hűlni. Egy jobb hőszigetelésű födémhez kevesebb szigetelőanyag szükséges, mert kisebb a hőkülönbség a födém felső része és a külső hőmérséklet között. Vegyes kiépítésű födémnél mindig a gyengébb hőszigetelésűhöz kell számítani a rendszer hőszigetelőképességét. Itt is a leggyengébb láncszem a mérvadó. A ház egyik felén lévő salakos feltöltésű födém jobb hőszigetelőképességgel rendelkezik, mint a másik oldali levegős, stukatúros rendszer, ezért ez lesz a mérvadó.

Remélem ez használható támpontot ad a gyakorlati megvalósításhoz.

Tisztelt Plaszlo! Tetőtér beépítésünk van folyamatban. A cserép alatti rétegrend világos. A cserép alatti szigetelés ki lenne vezetve az ereszig a deszkázatba. Jövőre kapna az épület egy külső szigetelést és csatlakozna kívülről a fal és a cserép alatti szigetelés egymáshoz. Gipszkarton mennyezet és falak lesznek. A kérdésem a térdfalra vonatkozna, ami elé szintén karton megy. A kivitelező szeretne oda is 5 cm üveggyapot szigetelést tenni, elé párazáró fóliát. Szerintem a későbbiekben ez penészedéshez vezetne. Még a tüzfal elé is menne karton, abba is tenné szigetelést belülről. Ön szerint ez így megfelelő lenne? Köszönöm. mancs.

[Plaszlo]

Üdv!
Szerintem felesleges belülről is szigetelni a térdfalat, ha kap külső szigetelést is. A téglafal nagy előnye a hő és páratartalom szabályozás, pufferként működik bizonyos intervallumban. Ha ezt szigetelőanyaggal lefedik, akkor ezt a tulajdonságát csökkentik, vagy megszüntetik. Én nem javaslom, csakúgy mint a felesleges gipszkartonozást vakolás helyett.
A tetőszigetelést elég a külső szigetelés legszéléig, vagy azon kicsivel túl vinni, az ereszcsatornáig nem látom értelmét.

Tiszteletem,
Visszaolvasgattam a korábbi hozzászólásokat és tanácsokat, hogy "tapasztalatokat gyűjtsek".

Szeretném én is leszigetelni a padlásunkat ami betongerendás és salak borítja. Több fórum hozzászólásból összegezve akkor a tervem a következő:

0. Padlás megtisztítása a salaktól
1. térdfalak körbeszigetelése 5cm nikecellel
2. Párazáró fólia leterítése, ezek egymás fedéseinek a kialakítása.
3. A szigetelést üveggyapottal gondoltam.. Ezt a betongerenda magasságáig feltöltöm.
(Szeretnék a padláson tárolni dolgokat majd esetleg később beépíteni a padlást)
4. pallókat élreállítva lerakva és megint üveggyapot a pallók szintjéig.
5. páraáteresztő fólia ráterítése
6. ??? ha ezt mind OSB lappal telibe terítem azzal elzárom a levegőt és a szellőzést????

A tető egy évre rá lenne cserélve lemeztetőre, ez későbbiekben mennyire zavarhat be?

Köszönöm a segítséget előre is!