Ezermester Fórum

[Plaszlo]

Köszönöm a választ ,de ha valakinek van még ötlete kiváncsian várom .
Nem igazán tudom mit tegyünk ha ez így van ahogy gondolod.......

Üdv!
Sajnos pedig nagyon így fest a dolog. A gravitációs rendszerben nagyon sok víz van, ahhoz teljesítmény kell, hogy gyorsan felfűtse. Egy ekkora szigeteletlen házhoz egy ilyen teljesítményű gázkazán valószínűleg elég lenne a folyamatos üzeme miatt, de vegyestüzelésűvel szerintem kevés. Itt viszonylag rövid idő alatt kell az egész rendszert felmelegíteni amihez sok hő kell, miközben a radiátorok a kazán ellen dolgoznak.
Úgy gondolom, megoldást egy nagyobb teljesítményű kazán jelentene, vagy a folyamatos fűtés.

Sziasztok!

A családi házunkban még a régi vastagcsöves fűtés van Éti+Vegyes kazánnal, és sokba kerül a fűtés akárhogyan próbálok spórolni a (a tavalyi szezon kb. 400-450 ezer HUF volt).
A ház két szintes össz. 100nm-es a felső szinten két helyiséget felújítottam már, ablakcsere + vékonycsöves rendszert tettem és rákötöttem a vastagcsövesre.

A kérdésem az lenne, hogy jelentene e előnyt a régi rendszert teljes egészében vékonycsövesre cserélni, esetleg eljzatot felverni padlófűtést tenni?

Az a dilemma, hogy a vékonycsövessel kevesebb vizet kellene felfűteni, hamarabb melegednének a radiátorok , viszont hamarabb ki is hűlne a rendszer, a vastagcsövesnél nehezebben melegszik és nehezebben is hűl le, viszont ha egyszer felfűtöttem, akkor "mindegy, hogy mennyi víz van a rendszerben" vagy rossz a gondolatmenet?

Szerintem a kazánok is rosszul vannak bekötve, mert egyik a másikat hűti:
A vegyes és ÉTi egyszerűen "párhuzamosan" be van kötve 2 colos csővel és a ház felé az előremenő ágban van a szivattyú.
Tehát, a szivattyú egyszerre keringteti a két kazánban a vizet. Ha a vegyes megy a meleg víz megfordul az Éti-ben is, ha az Éti megy a meleg víz megfordul a vegyesben is. Tudom, mert ha az Étit elindítja a termosztát, (ezt is én építettem ki, mert még az sem volt eredetileg) akkor a vegyes előbb felmelegszik, aztán ha már elég meleg az előremenő, hogy a csőtermosztát (szintén saját kiépítés a szivattyú ment 7/24-ben) elindítsa a szivattyút és ekkor kezdenek a radiátorok teljesen felmelegedni. (Ez -5 fokos kinti hőfoknál kb 1,5-2 óra hossza).
A vegyesben egy adag leég mire a rendszer 40°C előremenőt produkál, tehát fűteni csak a második megrakással lehet igazán.

Az a baj, hogy minden szaki, minden ismerős mást mond.
A kazánokat nem cserélném amíg nem szükséges, de a helyiségeket nyaranta egyet-egyet felújítok, tehát ildomos lenne, most eldöntenem, hogy cserélek e rendszert, vagy nem.

Volt aki azt tanácsolta, hogy mindenhol ablakcsere, és szigetelés és szerinte nem érdemes kicserélni, ha nem zavarnak a vascsövek. (engem nem a vascső zavar, hanem a számla).
Az a baj (gondolom, nem vagyok egyedül ezzel), hogy télen elfűtöm azt a megtakarítást, amiből a házat szigetelni tudnám.

A válaszokat tanácsokat előre is köszönöm!

Ha már Te is észre veszed, hogy a rendszer nem megy megfelelően, és nehezen melegszik, ha kimegy egy szaki állapot felmérésre, biztos talál még jó pár hibát! Én a te helyedben a meglévő rendszerrel már nem foglalkoznék, ha már a "modernizálás" felmerült mint ötlet, egyértelmű, hogy azt kell választani, ha van rá pénz, lebontani ami van és egy hatékony üzemeltetésűt csatasorba állítani!

A következőket kell szem előtt tartani és utána felújítani:

- A jelenlegi hőtermelő eszközöd üzemeltetése mennyire költséghatékony és/vagy mennyire veszélyes az egészségedre családtagjaid életére!

- A megtermelt meleget, mennyire tudom megtartani? hiába fűtesz drágán vagy olcsón, ha az udvart fűtőd, akkor az egyik drága lesz a másik meg még drágább

- Van e értelme fűtési rendszereket kombinálni? /gázos rendszert, vízteres kandallóval./ pénztálca és igény függő.

- Van e értelme a hőtárolónak? Persze, hogy van!

(Ezek persze akkor játszanak, ha van vezetékes gáz az utcában, vagy telekhatáron belül.)

Ha ezeket fejben magadnak össze raktad, akkor keressél a neten egy szimpatikus kivitelezőt!

Szükséged lesz:

- tervezőmérnökre
- kéményesre
- gázszerelőre
- fűtésszerelőre
- vízszerelőre
- villanyszerelőre

és még olyan szakikra akik a fentebb említett szakik bontását, visszajavítják (hornyok, festés, betonozás)

Kb ennyi lenne az észrevétel

Köszönöm az észrevételt, teljesen jogos!

Annyi van, hogy a kivitelezést teljes egészében magam csinálnám, hozzám vállalkozó be nem teheti a lábát, és eddig se tette ez alapelv.

Csak ahhoz hívnék szakit amihez megkerülhetetlen, pl. Gáz, Kémény ilyesmi. A csövezgetést megcsinálom, összeszedem az infókat és neki tudok állni.

Kérdések vannak azért: Pl.: Öntöttvas Lapradiátorok vannak fent jelenleg és semmi bajuk, azokkal meg vagyok elégedve, kérdés, hogy vékonycsöves rendszerben játszik e az öntöttvas radiátor?

Gondolkodtam puffertartályban is, de akkor megint egy csomó vizet kell fűtenem....

Pénz csak módjával van, nyáron a nyílászárókat kicserélem, már le vannak gyártva.

Egy teljesen új fűtési rendszer nem úgy működik, hogy szakmai tudás nélkül megcsinálom és jó lesz!

Vagy is meglehet csinálni, aztán újra itt kötsz ki a fórumon

Ha már raksz mondjuk egy kondenzációs kazánt, hőtárolót, szivattyúkat, termosztátos vezérlést stb stb. Már nem a radiátor cserén kéne spórolni (sem a csövekén, és akkor lehet már osztó-gyűjtős a fűtés a jobb hatásfok miatt), továbbá a meglévő radiátorok már le vannak iszaposodva, vízkövesedve! Soha nem lesz olyan fűtőértéke, mint egy új DK-s lapradiátornak, aminek megnövelt lamellás fűtőfelülete van. De az a régi típusú radiátor teljesítményben, új korában sem közelíti meg az új lapradiátorokét

Akkor a villanyszerelőt sem fogod tudni kihagyni mert a gáz MEO-hoz, kell EPH jegyzőkönyv, amit nem biztos, hogy minden villanyszerelő "szaki" kitud adni!

egy jó hőtárolóval rengeteg energiát tudsz megspórolni! Veszel egy minimum 500 literes tárolót ha elfér, a kazán felfűti, és a szigetelés olyanra rajta, hogy fűtés nélkül, 24 óra alatt esik kb 2-7 fokot a víz hőmérséklete (ha nem használod), és a kazán csak arra kell, hogy temperálja a tárolóban lévő víz hőmérsékletét, ami kevesebb energia, mintha folyamatosan kéne dolgoznia!

és még elég sokat lehetne ezekről írni!

T. kutafaja,
Tulajdonképpen rumosdió jól látja. Egy hasonló rendszerben lakom, vegyes kazán az alagsorban, cirkó a fszt. fürdőszobában. Padlófűtés a fszt.-en, de van radiátor is, az emelet manzardban csak radiátor van.
A következő a tapasztalat, amit talán más is használhat:
- a szabályozás nem működik, vagy nincs. Cirkó a max. vízhőmérséklet kapcsolóval működött, amíg termosztátot nem tetettem rá.
- a vegyes kazánnak semmilyen vésszabályozása nincs, csak túlnyomás lefuvató szelepe. Viszont van egy visszatérő hőfok szabályozója. Kizártam a vegyes kazánt.
- A földszinti hőmérséklet teljesen eltér a manzardétól, és csak a termosztát beállítás emelésével lehet kifűteni a manzardot.
- Az elosztó csövezés az alagsorban van, nagy a veszteség.
Egyetértek azzal, hogy pufferel lehet vegyes kazánt használni, a fűtő kap néhány óra szabadot, amíg arról működik.
Magam részéről túlméretezném a manzardot, és legfeljebb termosztatikus szelepekkel szabályoznám. Ha lecseréli a csövezést, az elosztó vezetékeket érdemes felvinni a fszt.-re. A padlófűtést külön kell szabályozni. Utólag padlófűtést betenni nagy munka, vannak alacsony hőmérsékletű radiátorok.
Ha semmi máshoz nem nyúl, a szabályozást és ha így van, a csövek és alagsor födém szigetelést érdemes megcsinálni.
Különben nagyon jó ötletnek tartom a saját készítést, de megjegyzem, hogy tavaly jelent meg új szabály a hazilagos kivitelezésről, javasolom az epitesitanacsadas c. oldal megnézését.
Üdvözlet

[Plaszlo]

Üdv!
Nem szerencsés a régi és az új rendszer keveredése, teljesen más karakterisztikájú. Meg lehet oldani vegyesen is, de akkor a két rendszert külön kell választani, mondjuk felső színt felújítva vékonycsöves rendszerrel, az alsó maradhat vastagcsöves. De így sem lesz igazán jó, csak megoldható.
A vegyestüzelésű kazánt el kell választani a gázkazántól, vagy motoros szeleppel, vagy egyéb megoldással. Az a baj, ha tényleg jót akarsz, akkor nagyon át kell gondolni és meg kell tervezni, különben csak szívni fogsz vele.
Gondold végig a lehetőségeidet, hogy milyen mélyen tudsz belenyúlni a rendszer korszerűsítésébe és az alapján megtervezni. A legrosszabb módszer az állandó változtatgatás, módosítás.

Igazad van!

És a hozzászólásokból is az látszik, hogy összességében a következő lépés az ablakcsere és szigetelés, illetve megcsinálom a kazánok szétválasztását. A fűtéssel majd utána variálok.
Sajnos csak apró lépésekben tudok haladni.

A radiátorokat, csak azért kérdeztem, mert sajnálnám kidobni a lapos öntöttvas radiátorokat, de ha már nem korszerű, akkor mégis meg teszem majd.

Sajnos olyan ismerősöm nincs aki hasonló cipőben járt és már túl van a felújításon, hogy megkérdezném tőle, mennyit változott a helyzet.

[Plaszlo]

Tudom máshogy nem megy a felújítás ha az embernek nem áll halmokban a pénz.

Csak állíts fel egy fontossági sorrendet a kapacitásod tudatában és aszerint haladj végig.
A sorrended idáig jó, mert hiába van a legkorszerűbb fűtési rendszered, ha a meleg világgá megy. Az ablakok cseréje, majd a homlokzati szigetelés egyenként is érezhető javulást fog hozni. Akkor majd látni fogod, milyen teljesítményű fűtési rendszerre lesz szükséged.
Én nem feltétlen dobnám ki a hibátlan öntöttvas radiátorokat, csak szét kell választani az új radiátoroktól, legyenek külön körön, külön szabályzással. Amikor anyámnál váltani kellett a központi fűtésről egyéni fűtési rendszerre, a szerelő nem dobta ki a használható öntöttvas radiátorokat, csak a rossz teljesítményű lemezradiátorokat cserélte le modernebbre. Tulajdonképpen jól működnek együtt, egy rendszeren, de mégis el vannak választva egymástól, egy légtérben csak egyfajta radiátor van.

Ablakcserénél ne ess bele az általános hibába, hogy nem automata, páratartalomra szabályozó résszellőzőkkel rendeled meg, mert akkor jó eséllyel indulsz a penészesedés felé. Sok kínlódástól és pénzkidobástól kímél meg egy kis pluszköltség az ablakok árában.

Az ablakok már megvannak. Az automata szellőzővel jó tippet adtál, utólag azt fogom bemaratni.

A radiátorok nem keverednek egy helyiségen belül. Az emeleten felujitottam két helyiséget és oda tettem új lemezradiátorokat. A vastagcsöves fő előremenőre és visszatérőre tettem egy 2-es osztó gyülytőt és onnan vittem a hencokat a két radiátorhoz külön külön. Sajnos a szobai radiátor kicsit hosszu vezetéken van és csak akkor megy normálisan ha a szivattyu 3. Fokozaton megy. Igaz így kicsit zajos lehet kavitál?

Van egy kis hőcserêlőm jobb lenne a régi és új rendszert azzal elválasztani és a vékonycsöves résznek akkor saját szivattyúja lenne?

Lényegi különbség van aközt, hogy az uj rendszernêl egy előremenő/visszatérő gerincre felpakolgatják a radiátorokat, vagy osztógyüjtővel öszeszedik őket?

A hőcserélőt nagyobb új rendszer elé lehetett volna tenni, ha már kész a 2-es osztóval, nem érdemes. A régi rendszer szennyezését kellene kivédeni, a vékonyabb lapradiátor és a légtelenítő megérzi. A légtelenítő elé én hasonló esetben kis elzárót tettem, a saját szelep leragadhat. A légtelenítés másik problémája, hogy túlnyomás, vagy szívás van a légtelenítők helyén. Ki kell próbálni. Ha szívás, akkor csak álló szivattyúval lehet légteleníteni, és indulás előtt le kell zárni.

[Plaszlo]

Ilyenkor jön elő az átgondolatlan átalakítás hátránya. Valószínűleg a régi csövön könnyebb a víz áramlása, így azon megy több víz, az osztóba nem jut elég. Ha ebbe így beleraksz egy másik szivattyút, akkor megzavarhatja a régi rendszer áramlását. Ehhez vagy hidraulikus váltót, vagy hőcserélőt tudsz használni, hogy elválassza a két kőrt. Ha lenne puffer, egyszerűbb lenne a helyzet.
Mivel van hőcserélőd, azzal is megoldható, ha elég nagy a teljesítménye a vékonycsöves rendszer ellátásához. Ezt viszont közvetlen a fő vízkörbe kell építeni, nem csak leágaztatni. A szivattyúvezérlést úgy kell megoldanod, hogy leálljon, ha elég meleg van a szobákban (fali termosztát) és ne működjön, ha a másik szivattyú sem működik, amikor nem fűtesz. Ha nem használsz termosztátot az új körhöz, akkor működjön együtt a régi szivattyúval.

Az osztó-gyűjtős modernebb rendszer, bonyolultabb kiépítésű, de sokkal több lehetőséggel bír és sokkal egyszerűbb a körök beállítása az egyes szobák, terek fűtési igényéhez.

A hidraulikus váltóról némi infó, hogy képben legyél:
http://portal.d-eg.hu/divat-e-vagy-hasznos-eszkoz-a-hidraulikus-kuplung-2/

Köszönöm, sokat segítettél!
Valószínűleg, akkor felrakom a hőcserélőt ideiglenesen a felújításig.
A két kazán szétválasztására nekem ajánlottak visszacsapó szelepes megoldást, (mindkét kazánra szivattyú és egy-egy visszacsapó szelep).

Egy másik téma amit egy másik oldalon vetettem fel, de nem jött rá válasz, hátha itt kapok:

Üdvözletem!

A következő problémában kérném a hozzáértők segítségét:

Két szintes családi házban az alsó fördőszobában van a villanybolyler. Mivel az adott helyiséget fel kívánom újítani, tokától bokáig szeretném, ha a boyler eltünne onnan, mert ronda.
Az elgondolásom az lenne, hogy a háztól külön álló kazánházba vinném ki a boylert és kiépítenék egy církulációs vezetéket, visszacsapó szelepet és szivattyút egy termosztáttal, ezzel megszünne a másik probléma is, hogy a konyhában sokára lenne melegvíz.
A církulációs hossz nagyjából 30m lenne.
A cirkulációs vezetékkel a boyler nyomáscsökkentő utáni hideg oldalba keringtetném vissza a csőben lehűlt melegvizet.
Szerintetek ez így működhet-e?
Van még hőcserélőm is azt hiszem 20kW a teljesítménye. ezt felhasználva a vegyes/gáz tüzeléssel megoldhatnám a bolyler fűtését is, szerintetek ez így kivitelezhető, vagy a hűcserélő miatt túl sok szovattyú kéne, és olcsóbb lenne venni egy indirekt tartályt?

Mellékeltem egy Móriczka rajzot is.

HMV elképzelés

HMV.png (97.58 KiB) Megtekintve 5150 alkalommal.

A válaszokat előre is köszönöm.

Remélem itt tud valaki segíteni. Tudom a legjobb egy puffertartály lenne, viszont csak kis lépésekben tudok haladni.

Kedves Mesterek,
apukámnak van egy klasszikus gázkazánja: starktherm Celsius 29. Valakinek van róla információja, hogy ebbe lehet-e szobatermosztátot kötni ? Most távol vagyok tőle és mire hazamegyek hozzá már késő lenne megnézni, nem lenne időm beszerezni.
U.i.: ha nem lehet, akkor a 220-as dugvilla és az aljzat közé be rakok valami RF vezérelt dolgot.
Köszönöm, Attila

[Plaszlo]

Kedves Mesterek,
apukámnak van egy klasszikus gázkazánja: starktherm Celsius 29. Valakinek van róla információja, hogy ebbe lehet-e szobatermosztátot kötni ? Most távol vagyok tőle és mire hazamegyek hozzá már késő lenne megnézni, nem lenne időm beszerezni.
U.i.: ha nem lehet, akkor a 220-as dugvilla és az aljzat közé be rakok valami RF vezérelt dolgot.
Köszönöm, Attila

Idézet a tervezési segédletből:

4.4.2. Termosztát csatlakoztatása
A készülékhez szoba-, külsõhõmérséklet termosztát csatlakoztatását a kapcsolási rajz alapján végezze el. A
bekötéshez legalább 0,50 mm2 keresztmetszetû hajlékony érszerkezetû, mûanyag-szigetelésû háromerû (fázis,
nulla, védõvezetõ) rézkábelt kell alkalmazni (pl. MT 380 V 3 x 0,75 mm2). A rézkábelt át kell dugni a
kábelátvezetõkön és kitépés ellen biztosítani kell!

A bekötési rajzot a dokumentum végén találod:

https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=3&ved=0ahUKEwiA8v7Ap8bRAhUOlxQKHXnRCoYQFgglMAI&url=http%3A%2F%2Fstarktherm.hu%2Ftermekfajl%2Fthermo_gepkonyv.pdf&usg=AFQjCNFWZdyLa4qbXpMy9Qz5zF6KCrTpsw&cad=rja