Ezermester Fórum

[Plaszlo]

Üdv!
Remélhetőleg csak a fólia tetején nedvesedik és nem alatta. A hideg fóliára lecsapódik a levegő nedvességtartama, ha a padlás ki tud szellőzni a a cserepeken, vagy szellőzőkön keresztül, akkor addig nem probléma, amíg nem áll víz a fólián, csak maximum gyöngyözik rajta. A túl sok lecsapódott pára akkor is veszélyes, ha a fólia hanyag illesztéseinél be tud folyni a szigetelőanyagba. A mostani meleg időben már nem lenne szabad nedvesnek lennie, el kell párolognia.
Nem elegáns megoldás, de sajnos gyakran alkalmazzák takarékossági okokból ezt a párakivezetési módot. Lényeg, hogy a szigetelés feletti rész tudjon szellőzni, legyenek szellőzőrések vagy a tetőn, vagy a homlokfalakon, mert a tetőtérbe vezetett párának könnyen ki kell jutnia a szabadba.

Tisztelt Cím!

Nemrégiben vásárolt házunk födémzetének szigetelését szeretném megoldani. A ház betongerendás, hordcsíkfödémes. A gerendaközökben pár cm üveggyapot van, ezen egyszerű fóliaréteg. A padlás terhelhető kellene hogy legyen.
Arra gondoltam, hogy a gerendák magasságáig a közöket kitölteném üveggyapottal, erre OSB lapot fektetnék, majd fóliát raknék rá, erre menne egy kb. 3-4 cm vastag hungarocell réteg, majd erre egy 6-7 cm vastag vasalt járóbeton borítás.
Megfelelő-e ez a megoldás, ha nem, akkor milyen változtatásokat, vagy más konstrukciót javasolnának?
Köszönettel

Fripp

[Plaszlo]

Üdv!
A hordcsíkfödémes mit jelent? Nem hallottam még ezt a kifejezést. Mennyire kell terhelhetőnek lennie a padlásnak, illetve mindenképp kell a járóbeton borítás?
A betongerendák között mi van?

Kedves László!

A hordcsíkfödém (tudtommal nincs más neve, én már régóta így ismerem): betongerendák szabályosan koszorúra rakva, de a közöttük lévő helyet nem kefnivel, vagy egyéb béléstesttel töltik ki. A gerendákat alulról (alsó síkjukban) szorosan bezsaluzzák, amit jól alátámasztanak, föntről téglával rakják ki a deszka által megtartott területeket, de 1-2 centis réseket hagynak közöttük, majd az egészet kiöntik betonnal, ami a téglák közötti helyeket kitölti és a téglákat is befedi pár cm vastagon (de nem a gerenda fölső síkjáig, annál vékonyabban).
A terhelhetőség annyit jelentene, hogy a szokásos, háztartásban és egy ház körül megtalálható dolgokat (amelyek idővel kiszorulnak a lakásból) elbírja, nem akarok pl. padlásteret. A betont inkább az egészet lezárandóan és a tisztántartást megkönnyítendően gondoltam rátenni az alsóbb rétegekre.
A gerendák között jelenleg (az említett beton-tégla elegyet leszámítva) a gerendák fölső pereméig üveggyapot van, ezen nejlon.

Köszönettel


fripp

[Plaszlo]

Üdv Fripp!
Mindig tanul az ember, nem ismertem ezt a technikát, de tényleg így hívják.
Én más irányba mennék el. Inkább hőszigetelő könnyűbetonnal öntetném ki, mint a Hypertherm, és esetleg ennek tetejére egy erősebb koptató betonréteget. Ez megoldaná a hőszigetelést, a kiegyenlítést, a páraáteresztést, a terhelhetőséget és a járhatóságot. Kérdés milyen vastagság engedhető meg a padláson?

Kedves László!

Köszönöm a tanácsot. Nézelődtem az interneten hajnalban vagy másfél órát, de a könnyűbetonokkal kapcsolatban igazából nem okosodtam ki (a hyperterm-ről olvastam a legtöbbet, de nem egyértelműek a leírások). Nem derült ki számomra például:
- hogy mennyire megbízhatóak ezek a technológiák,
- egyes helyeken öntött lapokról volt szó máshol pedig habarcs szerű, zsaluzható folyékony anyagról
- a köbméterenkénti súly is igen változó adatokat mutatott
- nem találtam rá adatot, hogy födémzet esetében milyen vastagságban érdemes felvinni/lerakni jó hatásfok eléréséhez
- és végül de nem utolsó sorban az árakat sem találtam meg egyértelműen, amit pedig találtam, például a hypertermnél az falszigetelésre vonatkozott és igencsak magasnak tűnt
Esetleg ha tudna ajánlani olyan oldalt, ami felvilágosítana, azt nagyon megköszönném.
A padláson egyébként van elég hely bármilyen szigeteléshez.

Üdvözlettel


fripp

[Plaszlo]

Van hasonló anyag még:
http://www.ekostyren.hu/index.html
http://www.liapor.hu/?s=a1ab7bs22s
http://ezermester.hu/cikk-3766/Hoszigetelo_konnyubeton_keszitese_hazilagosan
http://www.proidea.hu/austrotherm-188399/konnyubeton-adalekanyag-260204/konnyubeton_prosi.pdf

Alkalmazás:
http://www.kera.hu/Data/csemegek/K%F6nny%FBbetonok%20a%20padozatokban%20jav.3.pdf
http://www.stabiment.hu/infofuz/013.pdf
http://www.austrotherm.hu/upload/letoltesek/prospektusok/hoszigeteles_konnyubetonnal.pdf

Nem feltétlenül kell ebbe a irányba menned, de az esetedben a szintkiegyenlítés, a födém anyaga, a járhatóság biztosítása miatt érdemes lenne egy kicsit elidőzni ennél a technológiánál. A tégla-beton födémhez szerintem ez passzolna a legjobban. Ha nem érdekel, léphetünk tovább.
Vagy 20 évvel ezelőtt perlit-cement-víz keverékből készítettem hasonló szigetelőbetont, de csak 5 cm-re volt hely, így túl sok javulást nem tapasztaltam.

Sziasztok!
Segítsetek Légyszi.Az a problémám hogy szeretnék szigetelni a plafonon (párnafázással+üveggyapottal)de mivel panelben lakom( 76nm)mire a 20 lukhoz érnék kb
20-an vernék az ajtót hogy mi a ....képzelek magamrol.Na szóval az lenne a kérdésem hogy a párnafázást éppenséggel nem lehetne építési ragasztóval feltenni?ha
lehet akkor valaki ajánljon valami marha jó ragasztót.Előre is köszönöm.

Üdvözlöm!
Mi egy teljesen új házat építettünk, monolit födémre tettünk 10-10 cm gyapotot átfedéssel, még nem lakunk a házban, de a fürdőszoba elkezdett penészedni belülről, ahol külső fal van. Mivel az ács körbe a födémtől 5 cmre tette a szarufákat- talán ácsszék a neve- a szigetelést nem tudtuk teljesen a falig kivinni, mivel a szarufánál megálltunk, mert ott beleütköztünk.Tehát a szarufa és a külső felfalazás között van 2-8 cm...Lehet, hogy ez miatt penészedünk??? Vagy osa kellet volna beledugni szigetelést??
Erre kell valamiféle fólia???

[Plaszlo]

Üdv!
A penészesedés nem csak a hőhíd miatt jelentkezhetett. A penész lételeme a nedvesség, ami épületekben jellemzően a harmatpont alá hűlt részeken lecsapódó pára miatti nedves helyeken jelenik meg.
Kérdéseim:
- van a házon homlokzati hőszigetelés?
- milyen téglából készültek a falak?
- a monolit födém zsaluzásánál alkalmaztak kívülről a koszorú körül hőszigetelést?
- fűtött a ház?
- mostanában volt vakolva és festve?
- milyenek a nyílászárók?
- szokták szellőztetni?
- mikor jelent meg a penész?

Amennyiben nincs homlokzati hőszigetelés, akkor legalább a koszorú köré kellene kívülről hőszigetelő anyagot tenni, vagy hőszigetelő vakolattal levakolni. Annyiban érthető a penészesedés, hogy a födémszigetelés hatására a födém melegebb lett, viszont a koszorú, illetve a födém külső része (pereme) a kinti hűvös levegő hatására hidegebb lett, mint a födém belső része.
De ez csak egy ok a sok közül, lehet a jól záródó nyílászárók miatt nincs semmi légmozgás, természetes szellőzés, ami miatt az átlagosnál magasabb a páratartalom. Érdemes lenne a fürdőszobába valamilyen szellőztető eszközt, vagy páraelszívó ventilátort beszerelni, a pára ne tudjon feldúsulni. Kapható hővisszanyerős szellőztető, ami a párásságot megszünteti, de nem engedi ki a meleget, illetve részben vissza tudja nyerni. Esetleg egy ilyen beépítése is segítene.

T. cím!

Nincs még kívülről hőszigetelés.
Porotherm 44-el építkeztünk.
A koszorú körül van austrotherm.
Most kezdtünk el fűteni.
Vakolás-festésnek már ki kellett, hogy szárdjon, mert tavaly volt...
Nyílászáró műanyag.
A penész akkor jelent meg, amikor a padlásfödémre rátettük a szigetelést, de a fűtés már előtte ment kb. 2 hete.
Szellőztetni szoktunk, mert erre többen felhívták a figyelmet.

[Plaszlo]

Csak a fürdőben jelentkezik a penészesedés? Használják már a fürdőt, annak ellenére, hogy nem laknak ott? Pontosan hol penészedik, a fal tetején körben a plafonnál a külső oldalakon?

Nem igazán értem a kiváltó okot. A 44-es Porotherm téglából épített fal jó hőszigetelő, a monolit födém szegélyén az elmondása szerint van hőszigetelés és ilyen időben (!) úgy, hogy nem laknak ott nem lenne szabad ilyen hőhídnak képződnie. A födém külső fele a többi szerkezeti elemhez képest nagyon lehűl, ezért lehet ott párakicsapódás, de ebben az időben annak a kis résznek amit nem töltöttek ki, ennyire nem lenne szabad kihűtenie a födém peremét.
Ennek ellenére valószínűleg mégis erről lehet szó, a hőszigetelés miatt a födém széle és belsőbb részei között jelentős lett a hőmérsékletkülönbség.
Variációk:
1., Amíg nem melegszik fel az idő, addig kellene gyorsan egy hőkamerás felvételt készíttetni. Ez a felmérés egyértelműen megmutatná a hiba okát, amit a következő télig már nehéz lenne előidézni. Félek a próbálkozásokkal elmenne az idő és a következő problémás időszak a következő télen, már lakottan jelentkezne. Most még könnyebb bármit kijavítani, mint később. Nem akarok találgatásokba kezdeni és húzni az időt, ha már beköszönt a tavasz/nyár, nem lehet kimutatni a hőhidakat. Másrészt azért lenne fontos, mert nem biztos, hogy csak a hőhíd az egyetlen oka a penészesedésnek.
2., Leszigetelik a kimaradt részeket a talpszelemenek és a külső felfalazás között, de nem ártana a szelemeneket is vékonyabban, de beburkolni szigetelőanyaggal. Amennyiben tényleg csak ennyi a probléma (és nem maradt ki a koszsorú körül a szigetelés), akkor a következő télen már nem fog problémát okozni.
El kellene gondolkodni a ház szellőzésén is, a majdnem tökéletesen záródó nyílászárók nem engedik szellőzni a belső teret, ami miatt megnövekedik a páratartalom, és ennek köszönhetően akkor is előfordulhat penészesedés, ha normál páratartalom esetén nem jelentene problémát. Az ablakokba be lehet építtetni páraszabályozású résszellőzőt (az újabbakban gyárilag benne van a helye), ami a páratartalom megnövekedése esetén kiszellőzteti a felesleget. A fürdőbe mindenképp érdemes lenne szellőzőt beépíteni, a hővisszanyerős szellőztetővel még lehűteni sem kellene a levegőt. Érdemes lenne a belső tér páratartalmát is rendszeresen mérni, ez is szolgálhat fontos információval.

A felfalazás a szarufáknál nem teljesen értem, de valami ilyesmit kellene készíteni:

födémszigetelés.jpg (18.37 KiB) Megtekintve 15463 alkalommal.

Ez a kép nagyon jó.... nekünk a talpszelemen és a felfalazás között hiányzik a szigetelés/képen zölddel van jelölve/.
Lehet ez a penészedés oka??? a penészedés csak 2 helyiségbe jelent meg, ahol árnyékos a ház, a fal tetején a plafonnál penészedik.
A párom azt állítja, hogy szerinte az aláfalazást ki kellene bontani és oda tenni szigetelőanyagot, amikor kívülről szigetelünk.
De én ezt nem szeretném, mert az aláfalázás is csomó pénzbe került körbe a házba, ill. talán ha kívülről leszigetelünk/ROcKWOOL/ akkor megszűnik a probléma.
A talpszelemen és a felfalzás között váltakozó a méret2-8 cm között, és most így utólag elég nehéz hozzáférni és 2 cm-be tömködni vmit is, már nagyon nehéz.
Teljesen el vagyunk keseredve, mivel mindenből a legjobbat vettük és ilyen helyzet alakult ki.

[Plaszlo]

Nem mindig az anyag minősége a döntő kérdés, inkább a kivitelezés.
Purhabbal hozzá tudnak férni? Az kitömíti a rést a talpszelemen és a felfalazás között. Ha azon a résen keresztül hűl ki a födém pereme, akkor a purhab is jó megoldás lehet.

Üdvözletem!
Régi típusú családi ház utólagos födém szigetelését tervezem.A födém rétegződése alulról,nádvakolat deszkázat fagerenda deszkázat és a végén 2-3 cm malterborítás.A járhatóság nem elsődleges szempont.Erre szeretnék segítséget, tanácsot kérni.Előre is köszönöm!