Ezermester Fórum

Termeszetesen a regi szigeteloanyagot leszedjuk, tehat csak a gerendak/szarufak es a cserepek maradnak.
Eddig a szaryfak koze 6cm-es uveggyapot szigetelest, majd arra keresztben 20cm-es uveggyapot szigetelest ajanlottak, erre parafogo foliat es gipszkartont.

[Plaszlo]

Az a baj, hogy a kívülről az első fóliának a szarufák felett lenne e helye, így tudja védeni a szerkezetet és a szigetelést a csapadéktól. Amennyiben a szarufa alá rakod a páraáteresztő fóliát és az alá a szigetelést, akkor a rétegrend jó lesz, de a cserepek alá beverő eső, vagy hó az olvadáskor befolyhat a szarufa és a fólia közé, ahonnan nem tud sokáig távozni, így a szarufa alját kezdi ki a víz.
Így is meg lehet oldani a dolgot, de a beltér felé kellene az összes szigetelést felrakni és a szarufák köze lenne a szellőző rés. A szarufa károsodását úgy lehetne kivédeni, hogy a szarufa alá felrögzítesz egy a szarufánál keskenyebb párnafát és arra rögzíted a párazáró fóliát. Így a lefolyó víz nem a szarufát, hanem a távtartó párnafát támadja, de megfelelő előkészítéssel (festéssel, tömítéssel) csökkenthető a víz romboló hatása. Fontos, hogy a fólia feszes legyen és ne a párnafák felé lejtsen, hanem középre. Ez kissé ellentmond egymásnak, de megoldható.

Tehát a rétegrend kívülről befelé:
- szarufa (felette a héjalás)
- párnafa a szarufa alján
- hőtükrös páraÁTERESZTŐ fólia
- szigetelés 2 rétegben, egymásra merőlegesen (függőleges, vízszintes)
- páraZÁRÓ fólia
- belső burkolás

Így ugyan sokat elvesz a belső térből, de megfelelő a szellőzése a szarufák közötti 7 cm + ellenlécezés magasságában és a szarufákat sem támadja a bejutó csapadék, mert nem áll meg rajta a víz és ki tud szellőzni. A kiszellőzés nagyon fontos, remélem a tetőcserepek között vannak szellőző idomok.
A fóliát úgy kellene a párnafákhoz rögzíteni, hogy ne tudjon a víz a párnafa és a fólia közé szivárogni. Ezt egy ellentartó léccel a középre lejtést meg lehet oldani, vagy a párnafa és a fólia találkozását ragasztóval (valamilyen penészálló szilikonnal) kitölteni.

A szarufák közötti szigetelést a gyenge kiszellőzés és a vékony réteg miatt nem javaslom, plusz az előbb felsoroltak miatt. A méretes kiszellőzéssel nyáron többet nyersz, mint 5 cm plusz szigeteléssel, mert a jó levegőáramlás nyáron kiszellőzteti a héjalás és a szigetelés közötti teret. Nem mindegy, hogy a külső - mondjuk - 35 C°vagy a beszorult 60-70 C°ellen kell hőszigetelni.
A másik fontos dolog, a jó minőségű hőszigetelő anyag, ide nem megfelelő a puha tekercses, kis testsűrűségű szigetelőanyag. Ez évek múlva összeeshet a saját súlyától, és így a szigetelés nem lesz folytonos. Ide kifejezetten tetőszigetelő anyagot, mint pl. Rockwool Deltarock való.

Eszembe jutott egy másik, talán egyszerűbb megoldás, a PIR/PUR táblás szigetelés. Kisebb vastagsággal elérhető a szabványoknak megfelelő hőszigetelés. Hátránya a kőzetgyapothoz képest a sokkal gyengébb hangszigetelés.

Hat igen, eleg bonyolult igy, eleg sokat elvesz a terbol ez a megoldas, foleg, h beepitett tetoter es legalabb 20cm-es szigeteles kell egy minimalis hoellenalo kepesseghez. Akkor lehet, hogy egyszerubb es jobb megoldas nem tenni kulso paraatereszto foliat, csak belulrol egy parazaro foliat?

A PIR/PUR tablas szigeteles nalunk lehetetlen, mert vasut mellett lakunk, tehat nemcsak a hoszigeteles de a hangszigeteles is fontos tenyezo.

[Plaszlo]

Nem jobb megoldás a páraáteresztő fólia elhagyása! Így a szálas szigetelőanyag ki van téve csapadéknak, pornak, és a szélnek. A csapadék - akármilyen jó is a tető állapota - bejuthat egy viharos szél segítségével, télen meg a porhó. A szigetelőanyagba jutva rontja a hőszigetelőképességét. A por beleülve a szálak közé elzárja a kiszellőzés útját, valamint felszívja a levegő páratartalmát és nedves marad a szigetelőanyag felülete. A szél meg egyszerűen kifújja a meleget az elemi szálak közül.
Az a baj, belülről nehéz úgy feltenni a párazáró fóliát, hogy minden elvárásnak megfeleljen. Mert ha belülről rögzíted fel a fóliát, a gerendákkal való találkozásnál pont úgy áll, hogy bevezeti a vizet a szarufa és a fólia közé. Ezt mindenképp el kell kerülni. Szigetelés nélkül ha benedvesedik a szarufa, akkor akadály nélkül lefolyik a víz róla és hamar ki tud száradni, a szigeteléssel ez a szellőzése elvész (a felső felületét kivéve).
Ha mindenképp ragaszkodsz az 5 centi szigetelőanyaghoz a szarufák között, akkor ragasztani és belülről rögzíteni kell a fóliát. Ehhez a szarufákat az illesztési helyeken alaposan le kell festeni lazúrral, hogy megakadályozza a fa gyors vízfelvételét és erre már lehetne ragasztani a fóliát, illetve itt inkább csak tömítésről lenne szó. A fóliát belülről léccel támasztanám meg és azzal együtt rögzíteném a szarufákhoz. A léc teljes felületén odaszorítja a fóliát a szarufához, a tömítőanyag meg nem hagyja befolyni a vizet a kettő közé. Macerás munka, de elég drága játék a szigetelés, ne kelljen 10 év múlva újra leszedni, mert berohadt a szigetelőanyag, vagy elkorhadt a szarufa. A vizet nem szabad lebecsülni, mint rontó tényezőt.
A fólia egyik oldalát könnyű felrögzíteni, de a másik oldalon kicsit ügyeskedni kell, hogy a rögzítés után is feszes maradjon és ne gyűrődjön, mert ez a feltétele a héjalás alá bekerülő csapadék gyors és teljes mértékű kivezetésének.

Szép napot

Lehet én nem találom csak, de nekem olyan kérdésem lenne, hogy adott egy tető amin semmilyen szigetelés nincs, ez lesz átcserepelve, de szigetelve nem, a kérdés az lenne: ide hogyan és milyen fólát érdemes rakni, mert fólát akarok rakni.

Kell nekem is szellőzést hagyni vagy sem?

választ előre is köszönöm

[Plaszlo]

Üdv!
Hővisszaverő - tükrös - tetőfóliát ajánlanék és ehhez kell a szellőzőrés. A hőtükör a felforrósodó cserépből sugárzó hő jó részét képes visszaverni, így az alatta lévő tér nem melegszik fel annyira nyáron, viszont a cserépből sugárzó és a fólia által visszavert hőt ki kell vezetni a köztes térből, különben nem ér semmit a hővisszaverő képessége. Tehát érdemes ellenlécezéssel legalább 5-6 centi légrést hagyni a fólia és a cserepek között. A szellőzést alul rovarhálóval lezárt nyílásokkal, felül meg szellőzőcserepekkel vagy a kúpelemeken keresztül lehet biztosítani. Minél akadálytalanabb a légmozgás útja, annál hatékonyabban tud dolgozni a hőtükrös fólia és annál kevésbé melegszik át a tető alatti tér.

Viszont a fólia kiválasztásánál el kell dönteni, lesz-e valaha szigetelve a tetőtér, vagy sem, mert a fólia kiválasztása - páraáteresztő, párazáró - és rétegrend kialakítása - egyszeres, vagy kettős kiszellőzés - miatt nem mindegy. A helyes választással és kialakítással biztosítani lehet egy későbbi tetőtér beépítéshez és tetőszigeteléshez az alapokat átalakítás nélkül.

Üdv!
Hővisszaverő - tükrös - tetőfóliát ajánlanék és ehhez kell a szellőzőrés. A hőtükör a felforrósodó cserépből sugárzó hő jó részét képes visszaverni, így az alatta lévő tér nem melegszik fel annyira nyáron, viszont a cserépből sugárzó és a fólia által visszavert hőt ki kell vezetni a köztes térből, különben nem ér semmit a hővisszaverő képessége. Tehát érdemes ellenlécezéssel legalább 5-6 centi légrést hagyni a fólia és a cserepek között. A szellőzést alul rovarhálóval lezárt nyílásokkal, felül meg szellőzőcserepekkel vagy a kúpelemeken keresztül lehet biztosítani. Minél akadálytalanabb a légmozgás útja, annál hatékonyabban tud dolgozni a hőtükrös fólia és annál kevésbé melegszik át a tető alatti tér.

Viszont a fólia kiválasztásánál el kell dönteni, lesz-e valaha szigetelve a tetőtér, vagy sem, mert a fólia kiválasztása - páraáteresztő, párazáró - és rétegrend kialakítása - egyszeres, vagy kettős kiszellőzés - miatt nem mindegy. A helyes választással és kialakítással biztosítani lehet egy későbbi tetőtér beépítéshez és tetőszigeteléshez az alapokat átalakítás nélkül.

köszönöm szépen a választ.

a szigeteléses dolgon még gondolkodok, ez így is nagy segítség volt köszönöm
valószínűleg úgy lesz kialakítva hogy később lehessen szigetelni is.

[Plaszlo]

a szigeteléses dolgon még gondolkodok, ez így is nagy segítség volt köszönöm
valószínűleg úgy lesz kialakítva hogy később lehessen szigetelni is.

Igen ez a legjobb megoldás, bármikor igény merülhet fel a tetőtérre mint lakható terület.

Tisztelt Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni.

2005-ben építettünk egy családi házat.
A padlásteret nem használjuk azóta, csak tárolásra.
Lassan azonban szükség lenne rá, mert a gyerekek szép lassan növekednek és arra lehetne bővíteni.
A padlástér feltérképezése során fedeztük fel, hogy a szakszerűen felrakott cserép alatti páraáteresztő fólia néhány helyen szabályosan szétporladt.
A fóliát 2005. májusában tették fel és a felszögelése után egy pár napra rá már rá is került a cserép.
Sajnos sok helyen csak a háló maradt meg, így semmilyen funkciót nem lát el.

Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben lehet e valamiféle tetőbontásos technika nélkül a hibás részeket kijavítani. Vannak olyan részek, ahol a fólia tökéletes és semmiféle hibája sincs, de vannak területek, ahol viszont ténylegesen a háló van, vagy láthatóan lyukacsos vagy hiányos.

Esetleg valamiféle jogi lépést tenni a megoldás érdekében, de nyilván ez lenne a legvégső a magyar jogrendszert ismerve.

Köszönöm a segítő ötleteket.

Sziasztok!

A beton födémet közetgyapottal szeretném leszigetelni ami hidrofobizált, tetejére páraáteresztő fóliát. A cserep alatt nincs fólia. Megerősítést kérnék, hogy így a hó nem tesz kárt ebben a gyapotban?
Köszönöm

Udv mindenkinek!

Adott egy régi ház amelynek a tetőterét szeretném(az alatta lévő szint beépítve padló fűtés mindenhol) beépiteni 2 szoba nappali egy kis fürdő wc-vel lenne fent.25*25 gerenda 60centinkent rakva. Az also menyezet vert agyag.A gerendák közé gondoltam szállas szigetelő anyagot felé pedig 22cm-es osb lapot arra pedig hajópadlót.Azt mondták nekem,hogy a gerenda és a szigetelés közé parazaro fóliát kell tennem ,hogy a pára ne menjen a szigetelesbe
Azt mondják meg, hogy ha a szigetelés alá párazáró fóliát teszek , hogy a szigetelésbe ne jusson pára, de így a pára a födémszerkezetben (gerendakba)fog rekedni ami idővel szétrohad.Erre mi a megoldás?

tetoter-szigeteles-belulrol (3).jpg (60.59 KiB) Megtekintve 3993 alkalommal.

02.jpg (1.7 MiB) Megtekintve 4020 alkalommal.

Sziasztok,
Mi purhabbal szigetelünk tetőtereket.
Tudunk tetősíkot szigetelni (közvetlenül cserépre, fóliára, osb-re), kívülről vagy belülről, aszerint, hogy lakott-e a tetőtér.
Kívülről bonyolultabb, hiszen ilyenkor le kell bontani a csepepet, lécezést... Ez a plusz ktg kb 7000 Ft/m2 betoncserépnél.
Belülről egyszerűbb a dolog: ott csak a purhabot kell megvenni: 1600 Ft/m2/cm
8 cm már egy közepesen jó szigetelést ad (kb 15 cm gyapotot vált ki), ez kb 13.000 FT/m2 nettó. Kivitelezve,
Persze födémet is tudunk szigetelni!

https://isopur.hu/aljzat-padlasfodem-szigeteles/
https://isopur.hu/tetoter-hoszigeteles/

Ingyenesen felmérünk, 10 év garanciát adunk.
Tűzvédelmi oszt. E

Sziasztok,
MI tetőtereket szigetelünk purhabbal.
Lakatlan tetőtér esetén, ha nem takarja gipszkarton vagy lambéria a tetősíkot, szarufák között szigetelünk, belülről dolgozva. A zártcellás anyagalkalmazható fóliára, osb lapra, lambériára, de akár közvetkenül cserépre is. Ez utóbbit akkor javasoljuk, ha a tetőt borító cserepek jó állapotúak, nem tervezi cseréjüket.
Amennyiben a tetőtér szigetelés belülről nem lehetséges, mert a padlás már lakott és a tetősík már burkolt, úgy kívülről kell szigetelnünk. Ilyenkor gerendaközönként haladva megbontjuk a tető héjazatát. A cserepek félretermelése után a purhabot a külső héjazat alatti határoló rétegre fújjuk (fólia, gipszkarton, lambéria, OSB-lap). Miután elkészült a tetőtér hőszigetelés, a cserép visszakerülhet a tetőre.

Nem olcsó, de:

sszehasonlítva a hagyományos szigetelőanyagokkal elmondható, hogy ugyanolyan hőszigetelés eléréséhez a zártcellás habból fele olyan vastagság elég. Ez az előny egy tetőtérben kiemelten fontos (alacsony belmagasság, kis szarufavastagság stb). A szigetelés teljesen egybefüggő, légzáró, nincsenek törések, csomópontok. A zártcellás hab vízszigetelést is ad, így az Ön padlása duplán védve lesz a beázások ellen. Sok esetben fontos előny az anyag keménysége is, ill. az a tény, hogy a zártcellás poliuretán statikailag is megerősíti a tetőszerkezetet. A purhab nem csúszik le mint a gyapot, élettartama többszöröse a piacon elérhető hagyományos anyagokénak. A poliuretán szigeteléseket 80 éve alkalmazzák szerte Európában.

https://isopur.hu/tetoter-hoszigeteles/

tetoter-szigeteles-belulrol (1).jpg (57.99 KiB) Megtekintve 4022 alkalommal.