Ezermester Fórum

Üdv!
Miért kell a hőcserélő a padlófűtés körbe?
Szerintem hidraulikus váltóval kellene megoldani az elválasztást és a padlófűtés körbe vezérelt szivattyút rakni. Akkor nem zavarja meg a kazán szivattyújának működését.

http://www.vgfszaklap.hu/lapszamok/2012/marcius/mire-is-jo-a-hidraulikus-valto

Köszönöm a tanácsot, hosszas noszogatással sikerült rávenni a gépész kivitelezőt, hogy cserélje ki a hőcserélőt hidraulikus váltóra. Így jelentősen jobb a helyzet, olyan 57°C víz a kazán körön (a hidraulikus váltó bemenetén mérve) eredményez egy 43°C vizet a padlófűtés körben. Még így is viszonylag lassú a felmelegedés, olyan körülbelül 2-3 óra alatt megy fel 1 fokot a hőmérséklet (kint 0°C), de nem is tudom mi számít jó dinamikának egy padlófűtésnél.

Üdvözlettel
Géza

Sziasztok!

Új építésű házunkba a fűtést szeretnénk magunk kivitelezni. Apósom lesz benne a fő segítség aki nem profi fűtésszerelő, de otthonosan mozog a témában. Főképp HMV és HHV szerelésével foglalkozik, de nem fő állásban, fűtést is csak rézcsővel szerelt eddig, újabban PP-R csövekkel. Ha már a szerelési költségen úgy is tudunk spórolni, ezért megterveztettem a rendszert egy épületgépésszel.

GF-01.jpg (1.47 MiB) Megtekintve 5086 alkalommal.

GF-02.jpg (1.52 MiB) Megtekintve 4974 alkalommal.

Kíváncsi vagyok a véleményetekre, hogy a rendszer megfelelő e, minden a helyén, a méretek stimmelnek, stb.?
Továbbá a mérnök javasolta az 5 rétegű műanyag csövek használatát, amit az aljzatban helyezünk el, természetesen osztó-gyűjtő használatával. Mivel ezek a csövek be lesznek betonozva szerettem volna tudni, hogy mekkora élettartamra lehet számítani, nem szeretném még 10-20 év múlva sem feltörni a betont, hogy új csöveket rakjunk le. Ezért próbáltam keresgélni a témában. A fórumot is végi olvastam mind a 40 oldalt. Többnyire azt találtam a fórumon, hogy a csövek élettartama "egy örök élet +két nap". Majd találtam ezt a cikket is http://portal.d-eg.hu/veszjelzes-a-beton-alol/ Ebben azt írják, hogy az 5 rétegű csőben a 2mm alumínium nem elég, szükséges a 4mm alumínium. Természetesen a cég 4mm alumínium vastagságú csöveket forgalmaz, tehát érthető, hogy el akarják adni a terméküket. Érdekelne, hogy van e benne valami érdemesebb a 4mm-et venni, vagy bőven elég a 2mm. Továbbá azt szeretném kérdezni hogy PEX/Al/PEX vagy inkább PE-RT/Al/PE-RT cső a jobb. Lehet, hogy ezek lényegtelen kérdések, de természetes, hogy a legjobbat szeretném (a legjobb áron), hogy később ne adódjon probléma.
Esetleg ha van valami érvetek az 5 rétegű cső mellet, a rézzel szemben. Apósom mivel eddig azt szerelt inkább a rezet tartja jobb megoldásnak. Nem akarom megsérteni azzal, hogy szembe megyek a szakmai véleményével, de azt sem akarom, hogy nem hallgatok rá pedig igaza van. (Amit az eddigi 40 oldal alapján leszűrtem az az, hogy az osztó-gyűjtőhöz 5 rétegű cső dukál és osztó-gyűjtővel jobban lehet szabályozni a radiátorokba kerülő vízmenyiséget.)

Előre is köszönöm!
Üdv ngyrpd!

Talán elírás az AL réteg? Van 0,2 mm-es, 0,4 mm-es stb. A PE-RT a PEx-el kb. azonos minőségű, a hőálló rétegek között található. Az élettartam a nyomás-hőmérséklet szintek és időtartamokból adódik, pl. Rehau-nál: u.n. magas hőmérsékletű radiátorbekötésre:
Hőmérséklet [°C] Nyomás [bar] Élettartam [év]
20 8 14
60 8 + 25
80 8 + 10
90 8 + 1
Összeg 50 év
9-1. táblázat Hőmérséklet-nyomás kombináció 50 éves nyári/téli üzemre vonatkoztatva
(osztályozása az ÖNORM ISO 10508 szerint)

A fenti adatokkal az élettartam 50 év.

Talán elírás az AL réteg? Van 0,2 mm-es, 0,4 mm-es stb. A PE-RT a PEx-el kb. azonos minőségű, a hőálló rétegek között található. Az élettartam a nyomás-hőmérséklet szintek és időtartamokból adódik, pl. Rehau-nál: u.n. magas hőmérsékletű radiátorbekötésre:
Hőmérséklet [°C] Nyomás [bar] Élettartam [év]
20 8 14
60 8 + 25
80 8 + 10
90 8 + 1
Összeg 50 év
9-1. táblázat Hőmérséklet-nyomás kombináció 50 éves nyári/téli üzemre vonatkoztatva
(osztályozása az ÖNORM ISO 10508 szerint)

A fenti adatokkal az élettartam 50 év.

Köszönöm a választ!

Nem hiszem, hogy elírás az AL, gondolom az alumíniumot jelöli a rétegek között. Tudom, hogy van 0,2mm és 0,4mm alumínium réteg, csak az érdekelne, hogy megéri e 0,4mm-est venni inkább, vagy elég a 0,2mm. Mint mondtam nem akarnék túl korán csövet foltozni. A PE-RT fokozott hőálló képességű míg a PE-X térhálósított polietilén, gondolom csak kell legyen köztük valami különbség amiért a PE-X-et kifejlesztették a PE-RT után. Esetleg egyik vagy másik bizonyos területeken jobb tulajdonságokkal bír.
Esetleg a tervről valakinek véleménye?

Üdvözlök mindenkit! Segitséget szeretnék kérni, régi parasztház,vegyes kazán,6radiátor,4db 60×1000,és a két szobába 2db 60×1600as lapradiatorom van, osztóval csinálnám.elgondolásom:két radiator egy körön lenne 20as henco cső T idom utána 16ossal mennék tovább a két radiátorhoz.szóval 6db radiator három kör.kérdésem lenne,hogy ez igy jó??és a két nagyos kössem egykörre? Vagy egynagy egykicsi? Válaszotokat előre is köszönöm?

[Plaszlo]

Üdv!
Osztós rendszernek a szabályozhatóság a lényege, így minden radiátor külön körön van. Könnyebb szabályozni, probléma esetén csak az a radiátor esik ki, amelyik a hibás körön van, vagy éppen csak azt a kört kell lezárni, amelyiken a radiátor hibás, vagy valamiért le kell szerelni, zárni.

Szóval akkor ezt felejcsem el? És ha minden radiátort egy körre kötök,akkor hol kell szabályozni?radiator torlo szelepnél vagy az osztónál? Vagy akkor igy már nemkell szabályozni? Es mért nemkó ha egy körön kettő van ,habajvan ugyanugy kitudom zárni.

[Plaszlo]

Szerintem igen. Kicsit több cső, meg munka, de sokkal könnyebben szabályozhatók a tömegáramok az osztónál, mintha a radiátor torlószelepivel játszanál. Nézd meg néhány hozzászólással előbb Ngyrpd rajzát, az egy klasszikus osztós fűtési rendszer.
Persze megcsinálhatod ahogy elgondoltad, úgy is működhet.

[Plaszlo]

Sziasztok!

Új építésű házunkba a fűtést szeretnénk magunk kivitelezni. Apósom lesz benne a fő segítség aki nem profi fűtésszerelő, de otthonosan mozog a témában. Főképp HMV és HHV szerelésével foglalkozik, de nem fő állásban, fűtést is csak rézcsővel szerelt eddig, újabban PP-R csövekkel. Ha már a szerelési költségen úgy is tudunk spórolni, ezért megterveztettem a rendszert egy épületgépésszel.

GF-01.jpg

GF-02.jpg

Kíváncsi vagyok a véleményetekre, hogy a rendszer megfelelő e, minden a helyén, a méretek stimmelnek, stb.?
Továbbá a mérnök javasolta az 5 rétegű műanyag csövek használatát, amit az aljzatban helyezünk el, természetesen osztó-gyűjtő használatával. Mivel ezek a csövek be lesznek betonozva szerettem volna tudni, hogy mekkora élettartamra lehet számítani, nem szeretném még 10-20 év múlva sem feltörni a betont, hogy új csöveket rakjunk le. Ezért próbáltam keresgélni a témában. A fórumot is végi olvastam mind a 40 oldalt. Többnyire azt találtam a fórumon, hogy a csövek élettartama "egy örök élet +két nap". Majd találtam ezt a cikket is http://portal.d-eg.hu/veszjelzes-a-beton-alol/ Ebben azt írják, hogy az 5 rétegű csőben a 2mm alumínium nem elég, szükséges a 4mm alumínium. Természetesen a cég 4mm alumínium vastagságú csöveket forgalmaz, tehát érthető, hogy el akarják adni a terméküket. Érdekelne, hogy van e benne valami érdemesebb a 4mm-et venni, vagy bőven elég a 2mm. Továbbá azt szeretném kérdezni hogy PEX/Al/PEX vagy inkább PE-RT/Al/PE-RT cső a jobb. Lehet, hogy ezek lényegtelen kérdések, de természetes, hogy a legjobbat szeretném (a legjobb áron), hogy később ne adódjon probléma.
Esetleg ha van valami érvetek az 5 rétegű cső mellet, a rézzel szemben. Apósom mivel eddig azt szerelt inkább a rezet tartja jobb megoldásnak. Nem akarom megsérteni azzal, hogy szembe megyek a szakmai véleményével, de azt sem akarom, hogy nem hallgatok rá pedig igaza van. (Amit az eddigi 40 oldal alapján leszűrtem az az, hogy az osztó-gyűjtőhöz 5 rétegű cső dukál és osztó-gyűjtővel jobban lehet szabályozni a radiátorokba kerülő vízmenyiséget.)

Előre is köszönöm!
Üdv ngyrpd!

Üdv!
Bízzunk az épületgépész tudásában, csak vállaljon felelősséget a munkájáért.
Betonozás előtt úgyis csinálsz nyomáspróbát, akkor kiderül problémás-e a csőhálózat. Sajnos tökéletességet semelyik gyártó nem tud garantálni, mindenhol előfordulhat gyártási hiba, a különböző márkák közt maximum a valószínűsége kisebb a meghibásodásnak.
Elolvasva a cikket, kövezzetek meg, de én biztos a 4 mm-est építeném be, hogy ne kelljen aggódnom. Lehet marketing az egész, de a nyugodt alvás sem utolsó dolog.
Az osztó-gyűjtős rendszernek elég sok előnye van. Nagyon jó a rézcsöves rendszer, de szabályozhatóságban biztos jobb az osztós rendszer. Bármilyen hiba előfordul, csak azt a kört kell kizárni, bár a rezest könnyebb javítani, ha falon kívül van. Itt a másik lényeges dolog, hogy jó tervezés esetén szinte nyomtalanul eltüntethető, csak a felállásnál látszik cső, sehol máshol. A rezesnél minden falon kívül. Ezt beépíteni a falba.......nem tudom.
Az osztós rendszernek igazán új építésű háznál van nagy jelentősége az elrejthetősége miatt, ma már ez szinte követelmény. Tudom aki a rezes rendszert csinálta hosszú ideig, ragaszkodik hozzá, hisz ismeri, míg az osztós rendszer ismeretlen, nincs benne rutinja. De ez a jövő, lassan eltűnnek a régi rendszerek.

Köszönöm a választ Plaszlo!

Természetes, hogy a mérnök garanciát vállal a munkájára, de ettől még érdekelne más véleménye. Lehet, hogy egy kontár, vagy csak benézet valamit, vagy épp (remélem ez van) tökéletes a rajz! Vagy valamit túlbonyolított, amit egyszerűbben meg lehetne oldani stb.
Abban kaphatnék esetleg segítséget, hogy milyen szerszámokra lehet szükségünk a szerelésnél. Illetve azt szeretném megkérdezni, a csöveket hogyan és mennyire lehet hajtani?

[Plaszlo]

Üdv!

Nem látok benne hibát, de nem is vagyok gépészmérnök. Már majdnem belekötöttem, hogy szerintem kicsi a puffer, de ott van a HMV tartály, ami kiegészíti a hiányt. Önmagában a fűtéshez ökölszabály szerint 1250 l-es puffer kellene, de a 300 literes HMV tartály a 750 l-es pufferrel együtt a kazán szempontjából megfelelő. Egyetlen dolog, a puffer csak a fűtésrendszert látja el tartalék melegvizzel, így kisebb idejű lesz az áthidalás, amíg nem kell begyújtani a kazánt.

Ahol megveszed majd a csöveket, ott tudnak adni tanácsot, a cső szereléséhez specifikusan milyen szerszámok kellenek. Érdemes kölcsönzőben is megnézni, ne kelljen megvásárolnod mindet.
A rézcsöves rendszert is te készítenéd el?

Kedves Plaszlo!

Igazából gondolkodom rajta, hogy inkább 1000L puffert teszek, mert az még ép befér az ajtón.
A rézcsöves részt is mi készítjük el apósommal, + egy kollégájával, aki inkább jártasabb a vizes dolgokban. Mint mondtam, a rézzel jól bánnak, eddig is azzal szereltek. (Igaz inkább HMV/HHV szerelők mint fűtés.)

[Plaszlo]

Üdv!

Ha növeled a puffert, akkor a fűtésoldalon jobban jársz, mert nagyobb áthidalási idővel számolhatsz, de a HMV tartály ellátását szabályozni kellene.
A puffer kimenetnél a háromjáratú szelep működését nem látom tisztán. Ez válassza szét a fűtési és HMV rendszer ellátását és thermoszelep, de milyen logikával osztja szét a pufferből jövő melegvizet? Csak a beállított hőmérséklet felett enged a HMV tartályba vizet?
A másik, a fűtési körben mi célt szolgál a motoros szelep, pontosabban mi fogja vezérelni, vagy hogyan?
Lehet szétválasztanám a két kört, mindegyiknek legyen meg a maga szabályozórendszere, mindkettő közvetlen a pufferből induljon, szerintem úgy pontosabban lehet szabályozni.

[Plaszlo]

Még egy dolog eszembe jutott. Vegyestüzelésű kazánnál mindig fel kell készülni arra az esetre, hogy áramszünet lesz fűtés közben. Ezt meg lehet oldani szünetmentes táppal is, de egyszerűbb gravitációs keringésre készíteni a csövezést a kazán és a puffer között. Ehhez megfelelően vastag csövek és lehető legegyszerűbb csővezetés szüksége, lehetőleg minimális kanyargással.
A rajzot elnézve 35 mm-es csövet számolt a tervező a kazán és a puffer között, de én legalább eggyel nagyobb méretűt tennék be, hogy szükséghelyzetben a szivattyú leállásakor elinduljon a gravitációs áramlás.
A tervezett 35-ös rézcső 5/4-es vascsőnek felel meg, míg a 40-es már 6/4-esnek, az 50-es meg 2"-osnak.
Csak a kazán és puffer közötti két csőről beszélek, a kazánvédő körhöz elég a 35-ös, ott nem lesz gravitációs keringés.

Kedves Plaszlo!

Köszönöm az észrevételeket! Természetesen nem tudom a válaszokat, de beszélek majd a mérnökkel, hogy megbeszéljük ezeket a kérdéseket. Amint lesznek válaszaim ide is megírom, hátha más is okulhat belőlük.