Ezermester Fórum

[Plaszlo]

Üdv!
A tágulási tartályt a primer kazánkörbe (kazán-puffer) kell bekötni, a visszatérő ágba, lehetőleg a puffer után, a szivattyú elé. A nyitott kiegyenlítő tartálynak a fűtési rendszer legmagasabb pontja felett kell lennie. Nem lenne gond, ha a puffer nem lenne közvetlen kapcsolatban a szekunder (puffer-fűtőtestek) körrel, tehát a primer és a szekunder vízkör hidraulikusan külön rendszert alkotnak, egymástól elkülönítve. Ehhez a pufferben egy hőcserélő beépítése lenne szükséges, de ez semmiképp sem szerencsés megoldás. Így viszont marad a fűtési rendszer legmagasabb pontja feletti elhelyezés, ami gyakorlatban a padláson van. Érthető, mert ha egy nyitott tágulási tartályt a fűtési rendszer legmagasabb pontja alatt helyezel el, akkor a felette lévő vízmennyiség kifolyik rajta keresztül.
Ebben az esetben annyit tehetsz, hogy a kiegyenlítő tartályhoz menő csöveket is átviszed a házba és felvezeted a padlástérbe, vagy átalakítod a rendszert zárttá.
A nyitott rendszer tágulási tartályának nem csak a hőtágulás miatti vízszintmozgás kiegyenlítésében van szerepe, hanem megforrás esetén a gőz szabadba jutását és a gőz által felhozott vízmennyiség felfogását és visszavezetését a rendszerbe is biztosítania kell. Ezt a szekunder körben nem tudja ellátni.

Nyitott tágulási tartály bekötése:

Biztonsági felszálló vezeték, mérete legalább 1”-os, elzáró nélkül kell a
fűtőberendezés előremenő vezetékéhez csatlakoztatni.
Biztonsági leszálló vezeték, mérete legalább 3/4”-os, szintén elzáró
nélkül kell a fűtőberendezés visszatérő vezetékéhez csatlakoztatni.
Túlfolyó vezeték, mérete legalább 1”-os, elzáró nélkül kell szabadba
vezetni, vagy csatornába kötni.
Jelző, vagy töltő vezeték, mérete legalább 1/2”-os, ezen keresztül kell
feltölteni a tartályt. Ezen a vezetéken viszont kell elzáró (golyóscsap).

Köszönöm a választ!

Ennyi csövet nem terveztem felvinni a házba.
Eszerint a legkézenfekvőbb a zárt rendszer kialakítása, igaz, hogy nem tartom a legbiztonságosabbnak, de még mindig biztonságosabb, mint egy rossz, nyitott rendszer.

A földszint és az emelet mindenképpen külön gerincvezetéket kapna a kazánházból. Annyit tudok, hogy amíg nem lesz végleges a rendszer (nem lesz puffer tartály) addig csak a gázkazánt üzemeltetnem. Kb 2 héten belül elkezdik a ház külső szigetelését, addigra ki akarom építeni a leendő új fűtési vezetékeket, hogy később a szigetelést ne kelljen szétbarmolnom a csövek miatt.

A lényeg, hogy mindkét szinthez (földszint és emelet) vinnék egy-egy előremenő visszatérő párost én 26-os vagy 32-es ötrétegű csőben gondolkodom, remélem ez elég lesz. Az emeleten 3 radiátor +1 törölközőszárító van a földszinten 6 radiátor van ebbőll 3 db 600x600-as 2 db 1200x600-as és 1 db 2000x600-as.

Amiben még bizonytalan vagyok:
-hogy vigyem a gerincet végig a radiátorokhoz és mindhez álljak fel 16-os csővel, torló és folytószeleppel? (1. verzió).
-Vagy építsek mind a két szintre elosztódobozt szabályozható osztógyűjtőkkel és álljak ki minden radiátorhoz 16-os csővel? (2-es verzió).
Az elv szerintem mindkét esetben ugyanaz, ha folytok egy radiátort a maradék tömegáramon osztozik a többi fűtőtest. Az első verzió egyszerűbb kevesebb rombolással jár, mert a régi vastag cső helyén el tudom vinni a gerincet falon kívül. A másodiknál az aljzatban kell elvinnem minden csövet a radiátorokhoz (nyílván ez szebb, de az ésszerű beruházások keretein belül szeretnék maradni)
Mindkét esetben zárt rendszer lenne, a kazánházban lenne egy megfelelő tágulási tartály, osztó-gyűjtő és szintenként egy-egy szivattyú, esetleg egy hidrováltó egy kazánköri szivattyúval. Később ehhez jönne egy 1500-as puffer tertály, de egy-két telet biztosan a puffer nélküli verzióval, gázkazánnal kellene kifűtenem. (sajnos vagy szigetelek, vagy fűtést építek, de a szigetelés az elsődleges, hogy ne szökjön a hő).

A termotéka 25 alkalmas -e a fent vázolt rendszer működtetésére?

T. kutafaja jun. 20-i beírásához:
Kételkedem a régi előremenő-visszatérő nyomvonal követésének hasznában. A fűtött térben és külső térben vezetett csövek, készülékek között nagy különbség van. Régi német előírás szerint a fagyveszélyes térben vezetett csőre 8-10 cm szigetelés kell (és még így is átfagyhat, ha nincs áramlás, és pl. téli szabadságra magára hagyom). Tehát a külső szigetelés a csőátmérő+8 v. 10 cm volna, de nehézséget okoz a külső szigetelésben, a befaragott táblák miatt. A legújabb szigetelési gyakorlat szerint ugyan akár 20-25 cm külső szigetelés is lehet, de nem volna jobb a csövet belül vinni, és a veszteségből nyereséget csinálni? Vannak padlószegély burkolatok, szegélylécek, amik esztétikusak a lakásban.

Üdv!

Köszönöm az észrevételt.
Csak a kazánház és a lakóépület közötti kb 4m szakasz lenne kívül.
Illetve külón kört alkotna az emelet és a földszint. A radiátorokhoz menő csövek természetesen a lakótérben mennek.

Viszont a soros kialakítás olcsöbbnak tűnik, mint az osztódobozos csillagpontos.

Legalábbis kérdés, hogy jobb e az osztós radiátor megtáplálás annyival, mint amennyivel drágább a kialakítása egy meglévő épületben. ( minden padlóburkolat felszedés,beton végigvágása, csövek szigetelt elhelyezése, nyomvonal betobozása, új burkolat kialakítása).

[Plaszlo]

Üdv!
Az osztós rendszer igazán új házak építésénél előnyös, amikor még szabadon lehet vezetni a csöveket. Fő előnye a jó szabályozhatóság, egyenként állítható be minden fűtőtest tömegárama, és ha egyen változtatsz valamit, az utánalevőkben nem borul meg a beállított érték. Utólagos kivitelezésnél nem rejthető el csak sok munkával (és kosszal), ezért ha a látvány is fontos, jobb a hagyományos kivitelezés.

Köszönöm a választ.

A lakásba már beálltam a 32-es ötrétegű csövekkel, és mostmár biztos, hogy falon afalon kívül a raqdiátorok alatt szépen körbeviszem a csöveket. A bejövőnél teszek egy T idomot és szépen két irányba el tudok indulni a csövezéssel. Ez a leggazdaságosabb nekem.

Viszont a kazánházba, mostmár 4 db 32-es henco érkezik a házból (földszint előremenő/visszatérő és emelet előremenő/visszatérő) és ugye ezek alulról jönnek.
- Kérdés, hogy az gond-e hogy a szivattyúk lefelé nyomnak majd? (gondolom mnidegy nekik)
- Az elosztást mivel célszerű csinálni? (gondolom egy osztó/gyűjtő páros és egy hidrováltó) ilyesmire gondoltam: http://www.poly-mix.com/aruhaz/index.php?inf_cszam=13082004-01&inc=egytermek&tcs_id=70&cnev=LUFLO%20Oszt%F3blokk%20%20%20%20%20%20%20%203%20k%F6r%20%20LM03 de nem tudom lehet e még kapni. Esetleg van más ötlet?

Sziasztok!

Én nem teljesen házilag tervezem a dolgot, de azért néhány kérdésben kérném szépen a véleményeteket.
Jelenleg van egy 82-ben B30 téglából épült 75m2 alapterületű ház. Fagerendás födém gerébtokos nyílászárók. 3 méter magas belül, de ezt levisszük gipszkartonnal 2,8-ra. Üzemel egy nyitott vegyestüzeléses, gravitációs rendszer totya kazánnal. A csővek 1", 1 1/2" méretűek és tagos lemezradiátorok vannak. A keringető szivattyú új. A melegvíz átfolyós PB vízmelegítővel készül. Mivel "ingyen" behozzák gázt jó lenne valahogy egy gázkazánt még beleszerkeszteni. Elvileg október 31-ig a kertben lesz a mérő, gáztervezővel is beszéltem már. A régi rendszer jó tehát azt megtartanánk ameddig lehet, meg tartaléknak sem rossz. Az új kazánt hőcserélővel hoznánk össze régi rendszerrel és menne alá egy 120 literes indirekt tároló. A radiátorokat föleg esztétikai okokból cserélnénk. A régi rendszer maradna nyitott. A füst mehet a ház mögé, mert a szomszéd ház kb 15 méterre van, ezért ezt 1-2 méter csővel megúsznánk. Ami érdekelne az az hogy jól tud-e úgy működni a gázkazán, hogy csak a 120 literes tárolóra és a hőcserélőre dolgozik? A gáztervező 24 kW-os kazánt fog betervezni nem nagy ez ide egy kicsit? Lesz majd külső hőszigetelés is de az még csak terv. Gondolom a hőcserélő és a 1/2"-os új radiátorok miatt vegyes fűtéskor a keringetőszivattyúnak mennie kell folyamatosan.

Köszönöm előre is!

[Plaszlo]

Üdv!
Sajnos, ha lecsökkented egy gravitációs rendszerben a csőméreteket, akkor kétségessé válik az öncirkuláció, így bele kell tervezni egy szivattyút.
A gázkazánhoz nem kell indirekt tároló, kivéve ha a használati melegvízellátást kívánod vele biztosítani. A 24 KW nem olyan sok, talán majd akkor lesz, ha leszigeteled a házat és cseréled az ablakokat. Viszont a korszerű gázkazánok a névleges teljesítményük töredékén is tudnak működni, így később sem lesz baj vele. A gravitációs rendszer nagy víztömegét legalább hamar fel tudja fűteni, utána szépen visszavesz a teljesítményéből.
Arra ügyelj a szivattyú vezérlésnél, hogy ha megy a gázkazán, menjen a régi rendszer szivattyúja is,

Köszönöm a választ!

sziasztok,
orommel lattam, hogy itt egyutt megtalalhato a szakertelem es a segitokeszseg is, szoval, ha lehet, segitseget kernek kozponti futes osszeallitasahoz. kronikus csorosag miatt sajat kezuleg kellene kiviteleznem, illetve amibol lehet, kerestem bontottat, hasznaltat. ami mar megvan hozza: 500 literes puffertartaly, totya s18 kazan, illetve 4 db radiator. viszont rengeteg kerdesem lenne, koszonettel vennem, ha megvalaszolnatok, illetve adnatok tanacsokat, otleteket.
eloljaroban annyi, h eleg fazosak vagyunk sajna, a cel inkabb 25 fok lenne, mint 20...
a haziko amit be kellene futeni ilyen:

es a kerdeseim:
mennyivel meretezhetem felul a radiatorokat a gyorsabb felfutes, illetve a kesobbiekben a pufferbol a kevesbe forro viz felhasznalasa erdekeben?
otretego cso birja a vegyestuzelest a csavaros idomokkal? vagy hasznaljak acel preselheto idomokat? cel lenne a minel olcsobb kivitelezes, jo lenne ha egyedul is meg tudnam csinalni.
milyen atmeroju csoveket kell hasznalnom?
ez a csoelvezetes jo lehet? szukseges lenne tobb korre bontanom?

es amirol vegkepp lovesem sincs, hogy tudnam megoldani a vezerleset ennek az egesznek?
hogy a puffert akkor kezdje el futeni, mikor a haz mar bemelegszik, meg a kazant ne hutse tul a hidegviz, de a kazan se hutse a melegvizet, ha mar nem eg a tuz?
illetve milyen vedoberendezeseket kell mindenkeppen beepiteni?

atolvastam az egesz eddigi beszelgetest szinte, de nem tudom mi az amiket en is alkalmazhatnek.
latom, h a regulus olcsobb mint az esbe, de nem tudom, ugyanolyan az alkalmazhatosaga is?

bocsi a sok kerdesert es elore is koszonom, ha valaki veszi a faradtsagot es ad tanacsokat

Kedves fórumozók! Tanácsot szeretnék kérni.
Egy 90 nm alapterületű + 65 nm tetőterű családi házunk van. A fűtés jelenleg gravitációs, szivattyú nélkül egy régi típusú ÉTI-25-ös gázkazánnal ás egy vegyes-tüzelésűvel. A tetőtérben új típusú lemezradiátorok vannak, de a földszinten a régi tagos lemezradiátorok. Felújítanánk az egész alsó szintet, és szeretnék egy modernebb fűtést (pl. aljzatban futó alpex csövest) új radiátorokkal, de egyelőre a tetőtéri rendszer és a kazánok maradnának. Hogyan lehetne ezt kivitelezni, hogy mindenhol megfelelő legyen a fűtés?

Sziasztok!
Nemrég a fűtés teljes felújításon esett át, zárt rendszer, osztó gyűjtő, puffer. A kazánház a lakószint alatt van. Az a problémám hogy akkor is feljön a lakásba a melegvíz ha nem mennek a szivattyúk. Radiátor teteje forró, alja hideg. Rendes üzemben tökéletesen működik. Próbálkoztam a torló szelepek állításával, nem vált be. Mi lehetne a megoldás? Egy visszacsapó szelep megfoghatná? Vagy más a gond?
Köszönöm.

Kedves fórumozók! Tégla építésű társasházi lakás fűtésének átalakításába vágtam bele.

A lakás ~40 éves, ~15 éve volt egy felújítás, amivel kapcsolatban hiányosak az ismereteim. Ami biztos, hogy felkerült egy Junkers kombi kazán, a kazántól induló acél csőrendszer első szakasza rézre lett cserélve, illetve az induló szakaszon bekerült egy addig nem létező kis radiátor. A lakásban levő többi radiátor, illetve a csőrendszer kazántól távolabbi szakaszai maradtak a régiek.

A napokban azért kezdtem el beleásni magam a témába, mert mindenhol hideg volt, és a legtávolabbi helyiségben még a többihez képest is elégtelenül működött a fűtés. Egyébként is túlságosan ráértem, veszélyes kombináció ez!

Először a lakás legmelegebb kis helyiségében elhelyezett termosztátot szabadítottam ki, ettől szinte minden probléma megoldódott, kivéve a legtávolabbi helyiség fűtését, ami ekkor sem működött rendesen. A levegőt kizártam, mert légtelenítő szelepek fel vannak szerelve, a csőrendszer emelkedése szemmel látható és állandónak tűnik a kazán felé, illetve a kérdéses helyiségben az előremenő cső és a radiátor felső része tűz forró. Később jöttem rá, hogy a radiátor szelepek nem termosztatikusak, illetve a visszatérő csöveken torlószelepek sincsenek felszerelve. Ekkor mindenhova beszereltem állítható átfolyási kapacitású termosztatikus szelepeket, majd megpróbáltam beszabályozni a rendszert, de a jól működő radiátorok vízmennyiségeinek drasztikus csökkentésével sem sikerült elérnem, hogy a hideg helyiségben levő radiátor megfelelően meleg legyen. Arra gondoltam, hogy az ottani radiátor az évek alatt eliszaposodhatott, illetve lehet, hogy a rendszerben levő összes szennyezés ott gyűlt fel a gyengébb áramlás miatt (átmosva tudtommal soha nem volt). Kitaláltam, hogy kitisztíttatom az egész rendszert, hátha megoldja a problémát. Később arra jutottam, hogy előbb rendbe kellene tenni az egész rendszert (régi csöveket és radiátorokat kicserélni), és utána megcsinálni a tisztítást.

Tegnap megcsináltam a radiátor méretezést, és megpróbáltam kiszámolni a cső átmérőket. 5 db radiátor van, teljesítményben 550 - 3000 W közötti értékeket kaptam radiátoronként. Szükséges cső belső átmérőkre 4 - 18 mm közötti nyers értékek jöttek ki, szakasztól függően. Ezért arra jutottam, hogy (pl. réz alkalmazása esetén) 22-es csővel indulnék, ez később 18-ra csökkenne, a radiátorokhoz pedig 15-ös csövek mennének. Itt tartok most, és a következő kérdésekkel kapcsolatban szeretnék tanácsokat kérni tőletek:

A kapott értékek között láttok olyat, ami messziről nézve is irreálisnak tűnik (tudom, hogy még mindig sok az ismeretlen)?

Réznél maradva, érdemes a 18 mm-es szakaszon is 22 mm-es csöveket alkalmazni (kevesebb szerszám, kevesebb féle idom)?

Érdemes lehet szerintetek esetleg ötrétegű műanyag csővel nekiállnom a kivitelezésnek? Főleg az induló szakaszon nem tudom elkerülni a plafon alatti nyomvonalat, mert mindenhol ajtók, járólap, parketta és csempe van, amit nem akarok megbontani. A szobák többségében megoldhatónak tűnik a padló fölötti (falon történő) elvezetés. Takarás nélkül szokás ötrétegű csövet használni, hozhat ez szerintetek esztétikus eredményt? Vagy maradjak a réznél? Régen láttam, hogy csinálják, illetve néhány kötést én is forrasztottam.

A kazán jelenleg rézcsővel van bekötve, ehhez nem is szeretnék nyúlni, mert a két cső egyből bemegy a falba, és 1 méterrel feljebb kerülnek csak elő, a fal pedig le van csempézve. Ha az ötrétegű cső mellett döntök, a kazántól milyen távolságban kezdhetem használni?

A csövek falra történő rögzítéséhez milyen kialakítású bilincset javasoltok?

A bilincseket egymástól milyen távolságban érdemes elhelyezni ötrétegű-, illetve rézcső esetén?

Csempézett felületre szokás, érdemes bilincseket rögzíteni?

A rögzítésre szolgáló falfelület és a cső felülete között mekkora távolságot érdemes tartani? Réznél (műanyag rögzítővel) 1 cm-t láttam, a régi acél csőnél meg akár 3-4-5 cm-t is. Ne foglalkozzak vele ennyit, majd a bilincs eldönti, és ennyi?

Az előremenő és a visszatérő csövek felületei között mekkora legyen szerintetek a távolság párhuzamos futás esetén?

Mekkora legyen a cső lejtése a kazántól távolodva? Korábban pár fokot olvastam, de még 1 foknál is 26 cm az esés 15 méteren. Vagy lehet szakaszosan csinálni? Egyszer emelkedik, egyszer süllyed, és a “csúcsoknál” vannak a radiátorok légtelenítési lehetőséggel?

A lágy forrasztott réz kötés leengedett rendszer és száraz csövek esetén oldható roncsolás mentesen? Pl. gázlámpával fel lehet melegíteni, és szét lehet húzni a forrasztott elemeket? Nem puszta kézzel gondoltam. Vagy ilyenkor csak a vágás marad, mint opció?

A csőrendszer különböző elemeit érdemes folyamatában felszerelni, vagy jobb törekedni önállóan még éppen mozgatható szakaszok folyamatos ellenőrzés melletti összeszerelésére, és utána ezek felrakására (hőveszteség szempontjából jobbnak gondolnám a második lehetőséget)?

Van arra bármi ajánlás vagy jó gyakorlat, hogy a fent (plafon alatt) futó csöveket a plafontól milyen távolságban érdemes vezetni?

Van arra bármi ajánlás vagy jó gyakorlat, hogy a lent (padló fölött) futó csöveket a padlótól milyen távolságban érdemes vezetni?

A radiátorokat a padlótól milyen távolságban érdemes felszerelni? 10 cm-t (padló és a radiátor alja között) olvastam sok helyen, egyetértetek ezzel?

A radiátort bármelyik irányba dönthetem, ha a döntés irányával ellenkező irányban található felső csatlakozási pontnál van légtelenítési lehetőség? Szokás pl. a csőrendszer emelkedésével ellenkező irányban dönteni, és a radiátoron kialakítani egy helyi légtelenítési lehetőséget, ha a rendszerben van már automata légtelenítő szelep pl. a kazánnál?

Mit javasoltok, a radiátor termosztát - extrém eseteket leszámítva, amikor külső hőmérő kellhet - milyen távolságba kerüljön a radiátortól? Érdemes a szelep és a radiátor között plusz bekötőcsövet használni, vagy a szelephez adott csavarzat csatlakozhat egyből a radiátorba?

A radiátor termosztát orientációját hogyan érdemes megválasztani? A tengelye legyen párhuzamos a radiátor csatlakozó nyílásának tengelyével, vagy inkább legyen rá merőleges?

Egyelőre ezek jutottak eszembe. Sajnálom, ha terjengős lett, és előre is köszönöm a tanácsokat.

T. hgs! Az új kazánhoz jó volna egy szűrő. Kondenzációshoz méginkább, kifejezetten védeni kellene. Az átmosás a megfelelő, ha a tapasztalat szerint van egy pont, ahol összegyűlik a szennyezés, oda egy leürítő szelepet lehetne tenni.

[Plaszlo]

Üdv!
Amire végigolvasom a kérdéseket, elfelejtem az elejét.

Ha az egész rendszert újragondolod, a radiátorok visszafolyó csatlakozásánál mindenképp legyen torlószelep, azokkal lehet igazán beállítani a vízáramot, a felső szeleppel csak finom szabályzás legyen. Az arányokat a torlószelepekkel állítod, a kézi vagy thermosztatikus szelepekkel csak az eltéréseket. Kivéve, ah kombinált szelepeket használsz.

Lehet ötrétegű csővel is kiépíteni a rendszert, hajlékonysága miatt sűrűbben kell tartókat alkalmazni. A rézcsöves megoldás jóval drágább, de ha falon kívül megy, szerintem szebben lehet kivitelezni.
A faltól való távolságot alapvetően a tartók határozzák meg, de azért be lehessen nyúlni alá. A régi vascsöveket hegesztették, muszáj volt olyan távolságot tartani, hogy körbe lehessen hegeszteni. A forrasztás egyszerűbb, nem kell akkor távolságot tartani.
A plafontól való minimális távolság a szerelhetőségi távolság, ha bármi javítás lenne szükséges, hozzá lehessen férni. Egyébként a lehetőség és az esztétika határozza meg.
A padlótól olyan távolságra legyen, hogy lehessen takarítani tőle, tehát porszívófej, partvis, felmosó elférjen alatta, és a szerelhetőség itt is fontos. A radiátorok minimális távolsága is ezek szerint, valamint az alkalmazott szerelvények adta lehetőségek szerint. Az esztétika itt is beleszólhat, szerintem nem szép, ha nagyon a földön űl a radiátor, de mindenki maga igényei szerint helyezze el.
A réz csövek szétbonthatók hevítéssel és újra összeforraszthatók, ezért praktikusak, míg egy fix préselt ötrétegű csővel már nem ilyen egyszerű a helyzet.
Az emelkedés sose a kazán felé legyen, mert az áramló víz ellene dolgozik. Ha hosszúak a csővezetékek, legyenek olyan "magaspontok", ahol légteleníteni lehet, másrészt a fűtőtestek a bevezetési pont felé lejtsenek és az ellenkező oldalán, a legmagasabb pontján legyen légtelenítőszelep.
Termosztát és termoszelep ne legyen egy helyen, tehát abban a szobában ahol a termosztát van elhelyezve, nem szabad a radiátorokra termoszelepet rakni, különben megbolondítja a vezérlést.
Gyakorlatban a csövezést a vége felé szűkítik, hisz egyre kevesebb radiátort kell kiszolgálnia, kevesebb vízre van szükség, de az áramlás sebessége nem szabad, hogy nagyon lecsökkenjen az utolsó radiátorok felé, mert nagyon lassan fognak felmelegedni, lusták lesznek.

Ha valami kimaradt volna, akkor szóljál.