Ezermester Fórum

[Plaszlo]

Bizonyára mindent félreértelmezek, de egy olyan kályhában ami tele van fűtéssegítő légcsövekkel, nem lehet takarékosan, visszafogva az égés intenzitását fűteni, mert akkor a hőcsövek által lehűtött füstgázokból hőcsövek felületén kondenzáció lép fel, ami később kátrányosodáshoz vezet. Ez szép lassan eltömíti a légjáratokat, ami tovább csökkenti a légjáratok keresztmetszetét, lelassul a gázáramlás, csökken az égés hatásfoka, ami további lerakódásokat eredményez. Valaminek el kellett indítania a kátrányosodást, ami egyrészt a hulladékfából adódhatott, másrészt a visszafogott tüzelés módnak.
Megint rosszul gondolom?

Jól látható a labirint a füstgáz oldalról nézve. Ez lehet tele pernyével, mindenféle lerakódással. Ezt teljesen kitisztítani, hááát, nem is tudom
- ha nézed a metszetet, jól látható az is, hogy a hőcső samott ágyban van, az nem érintkezik közvetlen a füstgázzal.

zephir1-kalyha-8legcsoves2.jpg (44.5 KiB) Megtekintve 11661 alkalommal.

112-es füstcsőátmérő kimenettel. Ebbe csatlakozik be az egyedi gyártású saválló acél 115-ös füstcső, két könyökkel a 130-as fali hüvelybe.
"fransis69 írta
A fa fajtája:
Mindegy, csak lehetőleg száraz legyen. Ami a tisztítás folyamatát illeti, nagyon fontos, hogy szinte gyújtós méretre hasogatott fával tüzelj (pl. 3*3... 3*4 cm-es "pálcikák" . Mindig csak annyit szabad egyszerre rátenni, ami heves égést ad, ez is fontos!
3. A kéményednek, de együtt a most nem optimális kályha együttessel, nemhogy túl nagy a huzata, éppen ellenkezőleg, nincs meg a szükségese... Ezt valószínű a kályhajárat elkormolódása okozza, ha egyébként a kéményen kilátsz a "szabad égre".

5. a tisztítási ciklusban a kályhádnak lágyan, de dübörögnie kell, de mindig, ez is fontos, hogy a lerakódott pernye és az adalékok hatására elégetett "akármit" kihordja a rendszerből a huzat.
6. az adalékos tisztítási ciklus után amit csak lehet ismét ki kell takarítani, ez is fontos, nézz ki a kéményen is...

Nincs eltérés PLászló közöttünk. Én is arról írtam, amiről te is értekezel csak felszaladt a szemöldököd és nem láttad a fától az erdőt.
A kandalló, kontra cserépkályha összehasonlítás ellen tiltakoztam, ezt értékelted negatívan, értetted félre.
A tárgyi kályhák 100-200kg-ok, egy hasonló tudású cserépkályha meg tonna körüli. A falazott kandallók a kettő között foglalnak helyet. A cserépkályha kontra tárgyi kályha csak annyiban hasonlít a cserépkályhára, hogy kisebb kéményszelvény is megfelel. Ha az átfűtendő tömegeket nézem, már nem, nincsenek köszönő viszonyba egymással. Ha kandallót nézem, annak a kémény igénye az előzőknek minimum a duplája. Más-más fűtéstechnika és fahasáb méret kell.

Alapvetően a rossz tüzelési módszer hibáit abban látom, hogy az első "megrakást" követően később beállítja mindenki a huzatszabályozót és úgy tekinti, hogy az "örök".
Ezt követően csak pakol és pakol rá a "tűzmester" és nem szabályozza ismét és ismét a huzatot. Nem lát bele, mert nincs kémlelő ablak.
A magam részérül nem engednék semmilyen kályhát, cserépkályhát egyéb kályhát kémlelő ablak nélkül kereskedelmi forgalomba hozni. Nincs egy rátekintéses kontrol, hogy valami nem jó, mert a lángnyelvekről kormos részecskék kóvályognak le ami szép lassan (gyorsan?) eltömiti lerakódással a kályha járatokat és a kéményt.
Én úgy gondolom, a tárgyi kályhában nincs jelentős kokszos korom, inkább csomó pernye az ami a bánatot okozza azt kell onnan "kifújatni/kihordatni" a heves égéssel és adalékokkal, de hetekig.

A hatásfokról, mert ide tartozik...
Anno úgy az 5. szemeszter első előadásán megkérdezte a fűtéstechnika tanszék vezető, a "Sándor", nos urak mit gondoltok milyen hatásfok vesztést szenved egy 100kW-os kazán, ha a tűztérben néhány tized (0,5) kormos pernyés lerakódás van?
Mondtak az évfolyam társaim ezt is azt is, a legrosszab elhangzott hatásfok érték 60% volt.
Hozzám érve, engem is megkérdezett a Sándor:...
Elgondolkodva mondtam, hogy legfeljebb 30-35% maradhat! A Sándor elhúzta a száját mosolyogva/kacsintva és hozzátette, NO, majd meglátjuk. Hatalmas derültség/kuncogás keletkezett az előadóteremben a számaim kapcsán.
Úgy 35-40 perces kéttáblányi számolás után döbbent csend uralkodott.
Az eredmény mindenkit megdöbbentett!
A 100kW névleges teljesítményből mindössze >
16%, azaz 16kW maradt!!!
Mindezt 5tizednyi, néhány füzetlap vastagságnyi 0,5 mm lerakódás okozza.
Ezt csak azért "meséltem" , ugyan milyen hatásfok vesztés lehet a "ZEFIR" kályhában, ha ki sem talál belőle vagy alig a füstgáz?

Az esetleges cserét ennek az ismeretanyagnak hátterében merészeltem felvetni (nem győzöm eleget mondogatni, a dolgok sohasem feketék vagy fehérek, mindig sokszínűek)

Köszönöm ismételten a válaszokat.

Ezt a tisztítási ciklust végezhetem kint az udvaron, értelemszerűen kémény nélkül?
Nem füstöli össze a házat, viszont nincs akkora huzat...

Ezt a tisztítási ciklust végezhetem kint az udvaron, értelemszerűen kémény nélkül?
Nem füstöli össze a házat, viszont nincs akkora huzat...

Igen, jól látod. Ha kint akarnád tisztítani kémény nélkül az nem igen megy. A másik, hogy írtam, ez hetek vacakolása lesz.
Ha meg tudnád oldani, egy sűrített levegős vagy semleges gázpalackos udvari kifújatgatás sokat segíthetne, de nem oldaná meg a hetek dübörögtetését, csak segítene, a nagyon laza papír pernyét és egyéb, de könnyű hordalék egy részét valószínű kivinné, nem tudom.
Sokat segítene az is, ha a kályha csonktól már felbővülne a füstcső, és nem a fali hüvelynél. A szűkítő/bővítő lekerülne a kályhához, persze ehhez kellenek új könyökök és egyenes tagok a füstcsőből. Én korábban tettem ilyet, nagyot változott minden.
A kéményt már meg nézted?
Nincs belepusztulva pl. egy galamb tetetem?

Még egyszer köszönöm a hasznos és kisegítő információkat.
Csak, hogy elvarrjuk a szálakat, a történet végét is leírom.

Végül mégiscsak az udvaron oldottam meg a kiégetés nagy részét.
A kályhát a füstcsővel együtt kivittem. Apróra vágott, száraz fenyővel tüzeltem benne, nyitott ajtóval, folyamatosan egy nagy tálcával fújtatva. Olyan erejű izzást sikerült produkálnom, hogy a saválló füstcső elszineződött. A korom kiégett 3-4 ilyen alkalom után.

Azóta a kályha immáron másfél hónapja rendesen dolgozik.
Az általatok ismertetett módon tüzelek benne.
Lassan kiismerem minden csínját-bínját.
Olykor a kéményen elszálló füstöt is ellenőrzöm.
A friss fákat elraktam jövőre.

Mindenkinek jó és balesetmentes tüzelést.

Még egyszer köszönöm a hasznos és kisegítő információkat.
Csak, hogy elvarrjuk a szálakat, a történet végét is leírom.

Kedves keve.
Köszönöm a beszámolód, örülök, ha bevált a segítség.
Amit azért megjegyeznék, a módszer elég drasztikus volt. A lerakódásra nézve előnyös, de gondold át:
a kályhád tűzterében és a járataiban minimum 3 féle anyag van és a hőtágulásuk nem azonos,
- egyszer a fémköpeny
- a samott tégla
- a samottlisztből előállított vízüveges tömítő ragacs.
Mellékesen megjegyzem, az acél metallográfia átkristályosodása már 200 foktól elindul. A színváltozás viszont a hőfokkal együtt jár, ezt figyeli a kovács is, amikor hőkezel, én is (konyhanyelven edzés).
Arra kérlek, a családod érdekében is, hogy figyeld továbbra is a szénmonoxid esetleges lehetőségét. Bár elég nehéz, mert szagtalan. Apró fejfájás vagy nyomás, kis hányinger azért jelzi, ha ébren vagytok még, ha nem, az tragédia (napi hír a TV-ben).
Lefekvés előtt semmiképpen nem javasolom, hogy még lánggal égő anyag legyen a tűztérben, akárcsak egyetlen egyszer is!
A hőcsövek sem hegesztettek a kályha köpenybe, peremes kötéssel illesztette a gyártó. Az a kötés csak "véletlen" lesz/lett légtömör. A többit a samott és kikenése biztosította eddig.
Remélhetőleg ez után is.
Pont úgy, mint a cserépkályháknál, csak ott a samott helyett agyag a kikenés.
_____________________________________________________________________
Kellemes ünnepeket...

Szénmonoxid érzékelőnek van értelme?
Ha igen, milyet javasolsz és hova érdemes elhelyezni?

[Plaszlo]

Amennyiben lakott térben van nyílt égésterű kazán, kályha, stb, akkor igen.
Ebben nem érdemes spórolni, veszélyes lehet a hamis biztonságérzet, ezért minőségit ajánlok, mint pl. Honeywell:
http://www.zselesakkumulator.hu/product/webaruhaz/159/Szenmonoxid-erzekelo-Honeywell-H450EN/Honeywell-H450EN-szenmonoxid-erzekelo-6-ev-garanciaval.html

Szénmonoxid érzékelőnek van értelme?
Ha igen, milyet javasolsz és hova érdemes elhelyezni?

Egyet értek a Lászlóval!

"hova érdemes elhelyezni?"
engem mindig meglepnek a TV hírek képei. Mindig a gáz vagy egyéb tüzelőber. mellett, de szemmagasságba teszik a "úgy mond szakemberek?".
Nem nekem kell látni a kütyüt, neki kell "látni, érzékelni" a CO-ot!
A szénmonoxid a levegőnél lényegesen nehezebb. Az először a padló felett kezd gyülekezni laposan, egyenletes rétegben, kiterítve. Ha egyszer ráadom a fejem, hogy "kell ez nekem", mivel a franciaágyam magassága, így az alvó fejmagasságom is kb. 40cm, biztos, hogy alá tenném a 40cm-nek, talán 25-30cm-re. Az én "fizikám" nekem ezt súgná...
Amennyiben a védett helyiségbe motoszkálok, kicsit biztos felkevergetem a "mocskot", valószínű ezt már érzéklik a szerkentyűk, de mi van, ha csak beosonok aludni, vagy egyszerűen "bekúszok"a kandallóm elé a medvebőrre egy "elázott Ferenc nap után"?
Semmi felkeverés, csak úgy óvatosan, négykézláb, mert a barátnőm már alszik?
Nahhh, akkor mi van a szemmagassággal?

Sziasztok!

Örülök, hogy megtaláltam ezt a fórumot, sok hasznos információt olvastam, és bízom benne, hogy tud valaki tanácsot adni a következő problémával kapcsolatban.

Nyáron telepítettem egy mobil kandallót (Baumax-os, 7.5 kW teljesítményű), amit októbertől napi rendszerességgel használunk. Hétköznap csak 2-3 órát tüzelem munka után, hétvégén egész nap használjuk a kandallót.
A kémény kb. 10 méter magas (2 szintes magánház), 15 éve épült, korábban soha nem használták. Az anyaga betonra hasonlít, rendkívül kemény, kb. 1 cm vastag cső, egy kb. 40 cm-es tartófal belsejében. A cső pontos átmérőjét nem tudom, de kb. 20 cm lehet. A kályha 150-es csővel van bekötve, melyből kb. 1,3 méter függőlegesen és 60 cm vízszintesen halad a szobában.

Pár napja vettem észre, hogy az egyik emeleti szobában, ahol a kémény halad a falban, a fal festése elkezdett felhólyagosodni kb. 40 cm szélességben, padlótól a plafonig. Egy kép is lóg azon a falszakaszon, a hátoldala nedves.

A kémény huzata nagy, nem tudom eléggé elvenni a levegőt a kandallótól. Néha süvít is a levegő a szelepnél. Úgy gondoltam, hogy a huzatot csökkenteni kell, ezért kb. 1 hónapja egy pillangószelepet is beépítettem, továbbá igyekszem a lángot alacsonyan tartani, kevés fával tüzelni. A pillangószelep beépítésekor a kandalló földszinti bekötőnyílásánál belefotóztam a kéménybe, esetleges akadályok kiszűrése végett, erről mellékelek 2 fotót (zoom-os kép, ezért tűnik olyan közelinek a kémény vége).

IMG_1383.JPG (96.9 KiB) Megtekintve 11464 alkalommal.

IMG_1384.JPG (81.2 KiB) Megtekintve 11363 alkalommal.

Visszaolvasva a fórumban eddig elhangzottakat, valószínűsítem, hogy a tüzelési módszeremmel van a baj.
- Elegendő-e ha csak a módszeremen változtatok (több fával, levegőt nem elvenni rögtön az elején), vagy szükséges lehet komolyabb beavatkozás (pl. kémény bélelés).
- Várjak-e amíg a kémény kiszárad, vagy nem baj, ha tüzelek a következő napokban is (az ünnepek miatt egész nap tudok tüzelni, jól fel tud melegedni a kémény).
- Mennyire szabad tüzelni egy mobilkandallóban? Néha előfordult, hogy a láng a samott fölé a kályha tetejébe is felért, és nem tudom, hogy ez károsíthatja-e a készüléket, vagy nyugodtan tüzelhetek ilyen intenzíven.

Előre is köszönöm a segítő válaszokat!

[lalibatyo]

Szia

Szerintem eternit cső lesz az a kémény anyag. Ezt körbe szokták vonni hőszigetelővel hogy még kevésbé tudjon hűlni. Valóban a tüzelési módszerrel is lesz baj és a fával amit használsz. A nem intenzív fűtés miattt a kémény hideg nem tud átmelegedni. A fa pedig nedves így sok víznek kell elpárologni ami le is csapódik a kéményben, onnan pedig átszivárog a kémény anyagán vagy annak a toldásainál. Én tizen éve fával fűtök egyszerű lemezkazánban, a kémény béleletlen 12 méter kb 12x12 cm de a seprésen kívül más gondunk sosem volt. Ugyan a fa amivel fűtök az csak nálam szárad még 2 évet mire tűzre kerül. Úgy gondolom ez a nyitja a problémamentes fűtésnek. Esetedben egy saválló csöves átbélelés lenne megoldás.
Remélhetőleg mások hasznosabb konkrét tanáccsal is tudnak szolgálni.

Sziasztok!
Nyáron telepítettem egy mobil kandallót (Baumax-os, 7.5 kW teljesítményű), amit októbertől napi rendszerességgel használunk.
Pár napja vettem észre, a fal festése elkezdett felhólyagosodni kb. 40 cm szélességben, padlótól a plafonig. Egy kép is lóg azon a falszakaszon, a hátoldala nedves.
A kémény huzata nagy. Néha süvít is a levegő a szelepnél. Úgy gondoltam, hogy a huzatot csökkenteni kell, ezért kb. 1 hónapja egy pillangószelepet is beépítettem, továbbá igyekszem a lángot alacsonyan tartani, kevés fával tüzelni.
- Várjak-e amíg a kémény kiszárad, vagy nem baj, ha tüzelek a következő napokban is (az ünnepek miatt egész nap tudok tüzelni, jól fel tud melegedni a kémény).
- Mennyire szabad tüzelni egy mobilkandallóban? Néha előfordult, hogy a láng a samott fölé a kályha tetejébe is felért, és nem tudom, hogy ez károsíthatja-e a készüléket, vagy nyugodtan tüzelhetek ilyen intenzíven.
Előre is köszönöm a segítő válaszokat!

Kedves keseruk
1. a 7,5kW a gyenge hatásfokot is figyelembe véve úgy 4 kg szárazfa/óra körüli fogyás max.
2. ha valóban fi 200mm a kémény és min 10m a kürtő, a "huzat" szinte biztos rendben van.
3. a nedvesedés, valószínű az új pillangószeleped következménye, ha eddig nem volt páralecsapódás. A szelep igen tökéletes a szabályozásra, meg en. takarékoskodásra, a falba rosszul beágyazott csőkörnyéknek viszont nem annyira.
Mivel eddig nem volt, feltételezem, hogy a kéményed folyamatosan kapta kismértékben a benti levegő hőmérsékletét kifelé, kicsit az utcát fűtve. Most, hogy bekerült, elképzelhető, hogy a fűtési szünetben le tud hűlni annyira, hogy a csövet határoló szobafal belső is a környezetében kissé hűvösebb lett, írod függőlegesen egy sáv végig.
A kissé hűvösebb ebben az esetben 14-16°C falfelületet jelent. Kb. ennyi lehet a szobalevegőd harmatponti hőmérséklete is, így törvényszerűen kicsapódik.
Sokat nem tudsz ellene tenni egyszerűen. Ha az érintett szoba 23-25°C-on van/lesz, biztos nincs nyirkos sáv. Ha 20°C alatt, akkor az van/lesz, mint most, hogy a kép alatt is nyirkos...
Ez nem a kémény hibája, a kőművesé és inkább az, hogy vékony rajta a falazat illetve nincs/nem lett legalább 3-5cm-rel hőszigetelve a kéménybélés kívül a felfalazásakor. Ha a cső 1cm vtg, az nem eternit cső, kifejezetten remek kémény béléscső.
4. Sajnos a füstgázveszteséggel együtt kell élnünk, ha nem kondenzációs a "fűtőbazárunk"

Ugye 100°C alatt a füstgáz páratartalma ha akarom, ha nem kicsapódik, víz lesz belőle. Ez azt is mondja, hogy fent a kilépő ponton sem lehet 100°C alatt a távozó füstgáz, mert visszacsorog. Nem lehet úgy tüzelni "büntetlenül", hogy csak pislákoltatom a fatüzelésem, sajnos...

A kandallód ablakán látod a lángot. Néha bele-bele mehet a narancssárgába a láng színe, de inkább szalmasárgán, sötét sárgán kell játszadoznia...
Nincsenek receptek. Ahány kályha, ahány kémény, ahány fafajta és vizessége, hogy kint száraz hideg van, vagy éppen nyomott párás a levegő stb. stb. stb, az annyiféle tüzelés mikéntet is jelent. Erre rá kell érezni, ezt csak tapasztalással lehet finomítgatni.
Sikerült újat is mondanom?

Sikerült újat is mondanom?

Abszolút sikerült, sőt tulajdonképpen egészen új megvilágításba került a probléma. Ma intenzívebben tüzeltem, közben folyamatosan figyeltem a fal melegedését, és az érintett falszakasz meglepően hamar felmelegedett. A szomszédos helységben (szintén az emeleten, de az érintett fal túloldalán) jóval később és csak kevésbé melegedett fel a fal, ami arra utal, hogy a kéménycső nem a fal közepében van, hanem vékonyabb a burkolat a kérdéses helységben. És ami hamarabb felmelegszik az nyilván hamarabb le is hűl. A tüzelés végén a pillangószelepet teljesen lezárom és a bemenő levegőt is leveszem amennyire a készülék engedi, általában éjszakára a szelepek így is maradnak, tehát a szoba felől a levegő utánpótlás csekély, a kémény lehűlhet. A gyerekszobában párologtató készülék is van, ezek szerint onnan kerül a falba a pára. Eddig úgy hittem, hogy kondenzvízről van szó, amely a kémény felől áztatja a falat, de most már úgy gondolom, hogy neked lesz igazad, és egyszerűen csak eléri a fal a szoba levegőjének harmatponti hőmérsékletét és kicsapódik a pára.

Ha ismét lesz egy hidegebb éjszaka, megpróbálom megmérni az érintett fal hőmérsékletét. Addig is valamennyire nyitva hagyom a szelepeket éjszakára.
Még a fal minimális megbontásán gondolkodom, hogy lássam, mit mutatnak a festés alatti rétegek.

Köszönöm a tippeket francis69 (és neked is lalibatyo a tüzeléssel kapcsolatban)!

Üdv minden fórumozónak!

Én is segítséget szeretnék kérni. Három éve vízteres cserépkályhát rakattunk a radiátoros gázfűtés kiegészítésére vagy részbeni kiváltására, amely a családi házunk földszintjén önállóan három helyiséget fűt, azonkívül a nappalit ahol elhelyezkedik, bár itt a tetőtérben elhelyezett cirkó kazánra kötött radiátor is besegít a fűtésbe. A földszinten még a WC és a fürdőszoba fűtése történik a gázkazánról, de a teljes rendszer visszaváltható gázra ha úgy akarjuk. Szóval, a problémám a kátrányosodás, de mivel olvasom a neten megjelenő szakvéleményeket tudom, hogy nagyon sok ellenzője van és a hatásfokát se tartják jónak ennek a fűtési rendszernek, mivel nagyon hamar elkátrányosodik. Igaz, hogy kátrányosodik és éppen ezzel kapcsolatosan akarok kérdést feltenni. Schiedel kéményre van bekötve a vízteres cserépkályhánk. Azt már a leírtakból leszűrtem, hogy nem jó a tüzeléstechnikám se, mivel nem hagyom leégni a fát, tehát nagyon hamar "takarékra" teszem a fűtést - gondolva, hogy ezzel spórolni fogok. Egész télen nem volt semmi problémánk, nem volt kátrányosodás, de most amióta ez a sok esőzés van fokozatosan, szinte napról-napra egyre jobban kátrányosodik a kályha, már kb. egy hete nem is tudtam begyújtani, mert valósággal csöpögött a víz a víztérről és természetesen csak őrült módon füstölt a fa. Másnap a füstölgő fa olyan volt, mintha leöntötték volna fekete festékkel. Ezen kívül a Schiedel kémény tisztító nyílása alatt a fal teljesen átázott a kátrányos vizes koromtól vagy kormos kátránytól. Kérdésem az, hogy ez a hiper-szuper kémény ezt megteheti vagy ismét egy "jó" szakemberre találtunk a kémény összeszerelésénél is és kihagyott valamit? Ezt a kátrányos fekete izét vagy 30 cm vastagságban szedtük ki, de a kátrányos víz az ott maradt a kémény aljában és a falakban. Nem tudom elhinni, hogy a német precízítás ennek megoldására nem terjedt ki. A kémény alján a tisztítónyílás előtt vagy körül nem kellene lennie valamilyen szigetelőnek, hogy ne a falba folyjon a kéményről a kátrányos lé?
A vízteres cserépkályha ellenzőinek írom, hogy két év után az ősszel mi is tisztíttattuk a kályhát, mivel jelentkeztek a fenti problémák, de mi csak a kályhát hibáztattuk, a kéményt nem, most viszont talán rá kellene jönnünk, hogy a Schiedel kéménnyel sincs valami rendben. A kályha tisztításának a költsége nem volt megterhelő és imádjuk, mert az otthonunknak egészen más a hangulata, családiasabb, melegebb. Csak ezt a kátrányos helyzetet kell megoldanunk, mert ez most így viszont elviselhetetlen. Kérem, aki tud tanácsot adni a kéménnyel kapcsolatosan is segítsen.