Ezermester Fórum

Leghamarabb csak ősszel tudom elkezdeni a munkákat,addig legalább meg van idom okosodni
Meg kitalálni valami fulyo szerkezetet
Akkor marad a gerenda közti verzió visszadeszkázássál.Arra gondoltam ha mar úgyis fel van szedve a deszka akkor lehet nem volna hülyeség lekezelni a gerendákat meg a deszkákat valami gombaölővel,ártani csak nem árt neki.
Mindenképp fogok csinálni képeket és megosztom veletek,ez a legkevesebb ha mar ennyi időt pazaroltál rám
Ha megtudsz meg valamit erről akkor ne tartsd magadban,szívesen varom az ötleteket és tanácsokat.
Addig is köszönök mindent!

[Plaszlo]

A gerendák védelme nagyon okos ötlet, ezt mindenképp végezd el.
Ha megtudok valami újat, ami megváltoztathatná ezt a kivitelezési módot, akkor mindenképp írok, de azért szólj, ha nekikezdesz a munkának. Várom a képeket.

Szép jó napot kívánok minden kedves fórumosnak!

Elég nagy problémával küzdök és itt láttam (részeiben) használható megoldást a problémámra, de vannak olyan pontok amelyek nem kristálytiszták számomra.

Panel teljes felújítása előtt állok. Az összes szoba-előszoba mozaik parkettával van kirakva. Ezzel egy szintben van a fürdőszoba és a konyha, gardrobe, wc, erkély.
Ahogy ledugdostuk a centit 5-6,5 cm mélyen van a födém a járószint alatt. Ezt a mozaikparkettát teljesen fel fogjuk szedni, és a szobák egy részében 13mm-es szalagparkettát szeretnénk feltenni, az előszobában-nappaliban pedig padlólapot. A padlólap szintjének össze kéne futnia a konyha szintjével, mert a falat kibontottuk az egyterűség végett.
Igazából a szintkülönbség áthidalása lenne a cél, de az sem lenne probléma, ha ezzel némi + hangszigetelést érnénk el az alsó szomszéd miatt. Aljzatkiegyenlítésre biztosan szükség lesz, de a födémet nem szeretnénk vastag betonrétegekkel megterhelni. Természetesen minden helyiségben szeretnénk nehezebb bútorokat elhelyezni, így a burkolatnak ezt is bírnia kellene.
Van-e olyan megoldás, ami jó a padlólap alá és a szalagparketta alá is? A lehető legegyszerűbben és legtartósabban szeretnénk kivitelezni a dolgot. Tud egy kedves szakember szakszerű tanáccsal segíteni ebben, mert nem igazán merek így nekikezdeni?

Köszönettel: berkaba

[Plaszlo]

Üdv Berkaba!

Látszólag egyszerűnek tűnhet a megoldás, de mégsem az. A lépésálló szigetelőanyagok is megrogynak egy kicsit a terhelés hatására, ezért nem mindegy mit választ az ember és hogyan kivitelezi. Több dolog is eszembe jutott, nem tudom melyik lesz a megfelelő, vagy szimpatikus megoldás.

1., a feltöltendő magasság 4 cm körül lehet, ha jól emlékszem a mozaikparketta nem túl vastag. Ezt a 4 cm-t ki lehetne tölteni olyan aljzatkiegyenlítővel, ami több cm vastagságban is alkalmazható. Ez elég munkaigényes, a zsákokat fel kell cipelni az emeletre, bekeverni, teríteni, száradni hagyni. Ezt két lépésben kis ügyességgel saját kezűleg is el lehet végezni. Első menetben a tényleges kiegyenlítést kell elvégezni olyan vastagságban, hogy a legmagasabb részeken is legyen elég anyag. A méréseid szerint kb. 1.5 cm szintkülönbség van, ezért első körben a legmélyebb részeken legyen 2 cm-es vastagság, ez lesz az alap. A második rétegnél már számolni kell visszafelé. Adott a kívánt magasság, ebből levonjuk az első feltöltés magasságát, majd a burkolatok, alátétek és ragasztóanyag vastagságát. Ebből kijön a második kiegyenlítőréteg magassága. Elképzelhető, hogy a szalagparkettás és a járólapos részt eltérő magasságra kell hozni, hogy a kész burkolatok azonos szintben legyenek.
http://webaruhaz.perfektkolor.hu/ulraplan-maxi-25kg
http://webaruhaz.perfektkolor.hu/kingstone-acropol-aljzatkiegyenlito-25kg-

2., első körben ki kell szintezni a nyers födémet, hogy egyenes legyen. A második réteget fagyapot táblákkal lehet kitölteni, ami talán egyszerűbb, mint az önterülő rétegeket kiönteni. Itt is a lényeg az első réteg teljesen sima és vízszintes legyen, különben huplizhat a szalagparketta. A fagyapot rétegre lehet már fektetni a szalagparkettát és ragasztani a járólapot. A fagyapotlap cementkötésű faforgácslap, aminek jó tartása van, csak az éles, kis felületű terheléseknél nyomódik be és könnyű dolgozni vele.
http://szigeteles-akcio.hu/fagyapot-szigeteles/heraklith-c-fagyapot

3., Hasonló megoldás az előzőhöz, de itt a szomszédokra is gondoltál: kiegyenlítő réteg, PhoneStar csendlap végül a burkolat.
http://www.phonestar-hangszigeteles.hu/Wolf-hangszigeteles

Itt mindent leírnak róla, nem másolom be:
http://www.phonestar-hangszigeteles.hu/media/downloads/wolf/Hang-2011.pdf
http://www.phonestar-hangszigeteles.hu/media/downloads/wolf/padlo.pdf

4., Itt említeném a szálas, ill. EPS, XPS lépésálló szigetelőanyagokat, de ilyen kis feltöltési magasságnál nem ajánlanám. Általában beton járóréteggel terveznek, ami ebben az esetben nem kivitelezhető. A beton esetleg kiváltható vastagabb 16-19 mm-es nútos OSB lappal, ami a parkettához megfelelő, de a járólaphoz az OSB lapot védeni kell még pluszban a nedvességtől (ragasztóanyag). Úgy érzem az esetedben nem ez a célravezető megoldás.

Amire minden esetben figyelni kell:
- az aljzatkiegyenlítő réteg vízszintes és a lehető legsimább legyen, különben nyikoroghat a szalagparketta. A járólapos résznél nem probléma, ott a ragasztóanyaggal ki lehet egyenlíteni könnyedén.
- pontosan ki kell számolni és mérni a rétegeket, hogy a különböző burkolatok egy szintbe kerüljenek.
- a kiegyenlítő rétegnek abszolút száraznak kell lennie a parkettázás előtt!!

Kedves P László
"idézet" A lépésálló szigetelőanyagok is megrogynak egy kicsit a terhelés hatására, ezért nem mindegy mit választ az ember és hogyan kivitelezi..

Nagyon így van. A hang-, hőszigetelő, és lépésálló nálam úgy 5-6 év alatt "megroskadt" egyenletesen az egész padló alatt úgy 2-3mm-t - (padlófűtés van, de a lépésálló és az estrick között még további 10cm más van, nem az roskadt, a lépésálló-salakgyapot) - pedig csak ez a réteg 3cm volt.
Gondoltam erre anno és a kísérő lapok/burkoló lapok találkozása mindenhol sziloplaszttal lett fúgázva (cca. 370m2). Helyenként selejtes volt a burkolóm munkája, itt jelentkezett is az említett rés. Megdöbbentem kissé, mivel max. 3-5%-ot közölt a gyártó, ami ugye 3cm esetében nincs 1-1,5mm sem. Ez bizony inkább 10% lett.
Nagy baj nincs, végig vágtam késsel a gyatra helyeket és újra fugáztam barna "üveges" sziloval, nem tömítővel, az porhintés, az nem ér semmit.

Köszönöm a hasznos tanácsokat! Pontosan lemértem a mozaik alatti magasságot 5,5-6,5 cm a parketta tetejéig. A fürdőszoba ezen a szinten kezdődik. Itt is ki kell egyenlíteni az aljzatot, ragasztó, burkolat vastagsága... Tehát az 5,5 cm-t kell valamilyen megoldással áthidalnom.

Az első verziót (aljzatkiegyenlítővel feltöltés) elvetném. Nagyon sok anyag kell hozzá, ahogy számoltam és így iszonyat drágára is jönne ki

Az OSB lap féle verzió tetszik a parkettás részhez (és megfizethető is). Ebből láttam 2,5 cm vastagot nútolt verzióban. Aljzatkiegyenlítővel + ez már 2-2,5 cm-re redukálja a különbséget. Filcet lehet-e alá tenni a hőérzet miatt, és a kopogás csökkentése miatt (meg ugye ez is emelne rajta egy keveset)?
A padlólapos rész lesz akkor a keményebb dió. Megmondom őszintén én gondoltam ilyen "favágó" megoldásra, hogy 50mm-es ytongot kéne lefektetni és arra a padlóburkolatot, de nem tudom, ez mennyire jó ötlet.
Vagy ide gondolnám ezt a fagyapot dolgot vagy az 5 cm vastagot, vagy a 3,5-et. Gondolom nem probléma, ha az egymás melletti helyiségeknek más-más alapjuk van. Viszont így keletkezik szintén egy kis szintkülönbség. Ez áthidalható-e burkolatváltóval?
Még egy fontos kérdésem lenne: A nappaliban, illetve a konyhában ytongból épített bútort szeretnénk majd kialakítani, hogy a saját igényeinknek megfeleljen. Ezt magára a leburkolt felületre tegyük, vagy még az alapozásra (pl. fagyapot tábla)?

Nagyon köszönöm az eddigi segítséget is: berkaba

[Plaszlo]

Igen, az aljzatkiegyenlítős megoldást én is drágának találtam, de mint megvalósítható dolgot leírtam.
A Ytong 5 cm-es burkolóeleme nem lesz jó erre, nincs kellő tartása, nagyon puha. Találtam viszont Ytong vasalt födémpallót, aminek a nyomószilárdsága már bőven elegendő lesz. Árat nem néztem, de biztos jóval drágább a burkolóelemnél. Az alapot ennél is érdemes kiegyenlíteni, ne legyen mozgása.
http://www.ytong.hu/hu/content/1195.php

A filc mint alátét jó dolog, de erre is érvényes az összenyomódás a terhelés alatt. Kemény filcet inkább a szalagparketta alá raknám hangcsillapítónak.
A fürdőszobában a járólap alatt vízszigetelő réteget kell kialakítani, ha fa alapú aljzatkiegyenlítést használ. A fürdőszoba burkolata alatt beton van? Szerintem törekedni kellene az összes járófelület egy szintre hozásával, gyakorlati tapasztalat, hogy nagyon zavaró az eltérő szintkülönbség. Meg lehet szokni mint a magas küszöböt, de sokkal szebb és kényelmesebb, ha nem kell fel-, és lelépi az eltérő felületeken. A burkolatváltó is akkor szép igazán, ha szintben van a két különböző felület.
Fagyapotra nem tenném a Ytong bútor alapjait, mert kis felületen ébredő nagy nyomás (egyszer a polc is tele lesz pakolva) a fagyapotot is megnyomhatja idővel. Beton alapnál javasolnám a burkolat előtt felhúzni a tartófalakat és körbe kövezni, vagy parkettázni de ebben az esetben csak akkor, ha a Ytong födémpalló lenne az alap.

Kedves Plaszló!

Ma is a fél napomat az átküldött anyagok nézegetésével töltöttem, és most már sokkal jobban képben vagyok, mint amikor egyáltalán nekikezdtem a kérdezősködésnek.

A fürdőszobában és a konyhában PVC van. alatta beton (tiszta hepe hupa). A katalógusokat amiket átküldött jó alaposan végigböngészeltem. Az egyikben találtam egy heraklith padlót - Nobasil PVT 50kpa terhelhetőséggel, valamint a steprock hd, nd kőzetgyapot terméket. Ezekre lehet burkolni közvetlenül? Illetve mennyire stabilak, tartósak?

Köszönöm: berkaba

[Plaszlo]

A Nobasil terhelhetőségét 10%-os összenyomódás mellett adták meg, tehát valamennyit ez is meg fog idővel roskadni. Ezekre nem lehet közvetlenül burkolni, valamilyen szilárd hordozó és terheléselosztó réteget kell még tenni rá. Természetesen meg lehet nagy testsűrűségű lépésálló szigetelőanyaggal is csinálni, csak számítani kell az évek múlásával némi süllyedésre. Minél nagyobb a terhelhetősége, annál kisebb lesz a süllyedés. Esetleg párnafás megoldással lehet a süllyedést megakadályozni. Ilyenkor a kisimított alapra, megfelelő vastagságú párnafákat kell helyezni és közé rakni a lépésálló szigetelőanyagot. Ezt még OSB-vel, vagy farostlemezzel borítva lehet parkettázni. Ha nem lényeges annyira a hangcsillapítás, akkor a párnafák közvetlenül az aljzatra is fektethetők, a fa rugalmassága már ad némi hangcsillapítást, viszont a süllyedés szinte teljesen kizárható, csak teljesen szárazak legyenek a párnafák. Úsztatott padlószerkezetnél a párnafákat is lépésálló hangszigetelőre fektetik (pl.: Isover TDPT), ez elvágja a hang terjedését a betonban.
Legyen még mit olvasgatni:
http://www.isover.hu/wp-content/uploads/2011/06/isover-padloszerkezetek.pdf

Nagyon magas lenne a fürdőszoba és konyha szintjére hozni a többi területet?
A hepe-hupás részt aljzatkiegyenlítővel egyenesre kell hozni, majd erre jöhet a járólap. Ez a ragasztó és a járólap magasságával még 1,5-2 centit nő. A feltörést még elméleti szinten se merem említeni panelházban.

Hm! akkor lehet, hogy a fürdőszoba burkolásával kéne kezdeni. Azt ha először megcsináljuk akkor egyszerűbben ki tudom számítani a különbséget. Ha a járólapot is hozzávesszük, akkor kb 7 cm eltérés lesz a szintek között úgy számolom.
A vésésen már én is gondolkoztam, de az se lenne célra vezető, mert akkor a bejárati ajtón átesve egy teknő mélységbe kéne belépni

Köszönöm a további olvasmány, délután lelkesen nekiállok tanulmányozgatni

üdv:berkaba

Kedves Plaszló!

Találtam egy jó kis aljzatbetont, ami könnyített szerkezetű, EPS gyöngyökkel van könnyítve az anyag. Ezekről mi a véleménye?

Köszönettel:berkaba

[Plaszlo]

Igen ismerem, de nem jutott eszembe.
Általában födém hőszigetelésére használják, ahol fontos a járófelület kialakítása. Többféle módon lehet keverni, attól függően, hogy mennyire kell hőszigetelnie. Minél könnyebb - több benne a polisztirol golyó -, annál jobb hőszigetelő, de annál gyengébb, kisebb a beton keménysége, tartása. Itt a hőszigetelés nem annyira fontos, ezért keményebb, több cementes keveréket kell alkalmazni, esetünkben a 250-300 kg/m3 testsűrűségű a megfelelő.
Kérdés, mennyire lehet a pontos keverést megvalósítani a lakásban, ehhez betonkeverőre lenne szükség. Itt is nagyon fontos, a padló lerakása előtt a teljes kiszáradás, az anyagnak teljes keresztmetszetében ki kell száradnia, nem csak a felületének. Ez hetekig is eltarthat, de ha már kikeményedett, addig lehet a többi felújítási munkát folytatni.

Elnézést László, itt belekotyognék, de a 250-300kg/m3 már cement esztrich mennyiség szinte (300-330kg/adalék anyag). Ez a vasalt beton mennyiséget is meghaladja.
A konzisztenciától függ (plasztikusság), de pl földnedves beton estén már 180-210kg/m3-től fagyálló a járda beton. Ez egy ilyen aljzatkiegyenlítésnél teljesen felesleges.
Én egy kiegyenlítéshez biztos nem tennék 150-160kg/m3-nél többet, legfeljebb, még néhány órás a szerelő beton, egy 1/3 homok/cementes simítóval a felületet elhúznám, bár ez sem izgalmas, ha nem akarom leragasztani a burkolatot.
Mivel igénytelen a dolog a fentiek miatt, véleményem szerint teljesen megfelelő akár a lapátos keverés is.
Bocsi, hogy hozzád szólok, de ezt gondold át, kérlek.
Javasold, hogy pl. 2-2 db colos csövet párhuzamosan mindig állítsanak be a lelendő padló/burkolat magasságra (anlég léc) és akkor egy léccel végtelen egyszerű a lehúzás a laikusnak is. A kivett csőhelyeket meg utólag betöltik/elsímítják...
Szia-szia

[Plaszlo]

Fransis,
1 m3 földnedves betonüzemi kevert beton 2400 kg. Ehhez képest a 250 kg/m3 testsűrűségű anyag szerintem egyáltalán nem nehéz ehhez a feladathoz. 10 cm-es rétegben terítve 10 m2 jön ki belőle. A 100 kg/m3 testsűrűségű könnyűbetonra már rálépni sem lehet annyira puha, nincs tartása.

http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=austrotherm%20k%C3%B6nny%C5%B1beton&source=web&cd=1&ved=0CGYQFjAA&url=http%3A%2F%2Flambda.hu%2Fhu%2Fletoltesek%2Fmarka-katalogus%2F65&ei=c5TZT4eGN8j2sgawm_zCCA&usg=AFQjCNGsPaQ5DbP2pLRZeDIifjLZvRqaAw&cad=rja

Találtam egy PhD értekezést a könnyűbetonokról, 2000 kg/m3 alatt már könnyűbetonnak számít. ehhez képest a nyolcad tömegű (250 kg/m3) könnyűbeton tényleg könnyűnek számít és a jó tartás és szilárdság miatt 200 kg/m3 alá semmiképp nem mennék le.

http://www.epito.bme.hu/eat/phdk/Nemes_Rita_PhD.pdf

Lapáttal is össze lehet keverni, de elég húzós ennyi anyagot megfelelő konzisztenciájúvá keverni.
Austrotherm ajánlása szerin:

A könnyűbeton keverése:
Először a szükséges vízmennyiséget, majd a cementet, végül az adalékanyagot kell a betonkeverőbe tölteni. A keverési idő kb. 5 perc.

Ezen én most nem vitatkoznék . Tényleg jóindulatból szóltam hozzá, néhány dolog/adat sajnos vagy ténylegesen nem így van. Nekem ez szakmám úgy 35-40 éve. Marad a mindenki másként csinálja mozgalom /bocsi .