Ezermester Fórum

Uraim! Az egyik szobámban az 1000x600-as radiátor kicsinek bizonyult. Vettem egy 400x600-ast kipótolni. Mindkettő csak 3/4-ig füt.
Mit tegyek, hogy mindkettő teljes intenzitással fűtsön? Megköszönnék egy hozzáértő szaktanácsot. Köszönettel: Erdei István

[lalibatyo]

Üdv
Hogy érted a 3/4-et széleségben vagy magasságban ? Esetleg képet tennél fel ?

[Plaszlo]

Uraim! Az egyik szobámban az 1000x600-as radiátor kicsinek bizonyult. Vettem egy 400x600-ast kipótolni. Mindkettő csak 3/4-ig füt.
Mit tegyek, hogy mindkettő teljes intenzitással fűtsön? Megköszönnék egy hozzáértő szaktanácsot. Köszönettel: Erdei István

Néhány dolgot tisztázzunk. Az eredeti radiátor teljes egészében átmelegedett és úgy is kevés volt a teljesítménye?
Hogyan kötöttétek rá az új radiátort, sorosan, vagy párhuzamosan?

Uraim! Az egyik szobámban az 1000x600-as radiátor kicsinek bizonyult. Vettem egy 400x600-ast kipótolni. Mindkettő csak 3/4-ig füt.
Mit tegyek, hogy mindkettő teljes intenzitással fűtsön? Megköszönnék egy hozzáértő szaktanácsot. Köszönettel: Erdei István

Néhány dolgot tisztázzunk. Az eredeti radiátor teljes egészében átmelegedett és úgy is kevés volt a teljesítménye?
Hogyan kötöttétek rá az új radiátort, sorosan, vagy párhuzamosan?

Az eredeti dunaujvárosi lemez radiátor kilyukadt. Vettem egy olyan méretü lapradiátort. Bekötve tökéletesen melegedett, úgy mint a többi a lakásban. És itt jön a de! A szoba hőfoka 5 C fokot csökkent. Ugy látszik, hogy az uj holmi teljesitménye kisebb a réginél. Ugy gondoltuk,
kitoldjuk egy feleokkorával, igy befűti a szobát. A kisebbet a már bekötött végéhez csatlakoztattuk közcsavar és hollanderrel. Most az van, hogy melegszik mindkettő, de a nagy nem ugy mint ezelőtt, a kicsi pedig az aljától nézve 10 cm- ig langyos. Mindkettő vizszintben van.
Van valami kritériuma, vagy szakmai fortélya a sorbakötésnek? Tanácsodat előre is koszönöm.

[Plaszlo]

A radiátorok teljesítményleadását is figyelni kellett volna. A dunaújvárosi radiátor nagyobb vízteres mint a lemezradiátor, máshogy viselkedik. A sorba kötés nem szerencsés dolog, a radiátorok vízjáratait úgy készítik, hogy az adott méretnél átmelegedjen az egész felület, ami a sorba kötéssel felborul. Valószínűleg a két radiátorhoz már kevés a vízáram, a nagy hőleadó felülettel és kevés vízzel hamarabb kihűl, mint az előző radiátor. A többi radiátor kifolyócsonkjánál lévő torlószelepekkel kellene játszani, hogy a lemezradiátorkba több víz jusson. A régi radiátorokét kissé elzárni, hogy az új radiátorban nagyobb legyen a víz áramlása.

Uraim! Az egyik szobámban az 1000x600-as radiátor kicsinek bizonyult. Vettem egy 400x600-ast kipótolni. Mindkettő csak 3/4-ig füt.
Mit tegyek, hogy mindkettő teljes intenzitással fűtsön? Megköszönnék egy hozzáértő szaktanácsot. Köszönettel: Erdei István

Nem lehet, hogy levegős? Akkor van hogy a radiátor nem fűt végig, ha új radiátor lennie kell rajta légtelenítőnek.

[Plaszlo]

Feltételeztem, hogy légtelenítetted feltöltés után többször is. Amennyiben levegős lenne, a fűtőtest teteje nem melegedne, mivel ott levegő van víz helyett.

Uraim! köszönöm a szakszerü hozzászólásokat.

A radiátorok teljesítményleadását is figyelni kellett volna. A dunaújvárosi radiátor nagyobb vízteres mint a lemezradiátor, máshogy viselkedik. A sorba kötés nem szerencsés dolog, a radiátorok vízjáratait úgy készítik, hogy az adott méretnél átmelegedjen az egész felület, ami a sorba kötéssel felborul. Valószínűleg a két radiátorhoz már kevés a vízáram, a nagy hőleadó felülettel és kevés vízzel hamarabb kihűl, mint az előző radiátor. A többi radiátor kifolyócsonkjánál lévő torlószelepekkel kellene játszani, hogy a lemezradiátorkba több víz jusson. A régi radiátorokét kissé elzárni, hogy az új radiátorban nagyobb legyen a víz áramlása.

A kifolyócsonknál lévő golyós szeleppel nem illik játszani, vagy nyitva lehet, vagy zárva. Különben a víz elkoptatja a szerkezetet, és ha szükség lesz rá, nem lehet elzárni.

[Plaszlo]

A kifolyócsonknál lévő golyós szeleppel nem illik játszani, vagy nyitva lehet, vagy zárva. Különben a víz elkoptatja a szerkezetet, és ha szükség lesz rá, nem lehet elzárni.

Ugyan nem tudom milyen szelepet szereltek a rendszerbe, de ha visszatérő szeleppel (lehet rosszul írtam torlószelepnek, de én így ismertem) szerelték, akkor azzal be lehet állítani a fűtőtesteken átfolyó víz mennyiségét.

Ilyesminek kellene lenni a radiátorok alján:

http://olcsobbfutes.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=20&Itemid=38

A visszatérő szelep tetejét levéve, hatszögletű imbuszkulccsal állítható csavart találsz. Ha ez több fordulaton keresztül tudod kinyitni és elzárni, akkor nem golyós szelep, nyugodtan állíthatod.

Fogalmam sincs hogyan kell földben lefektetni a csöveket - ezért is kérdeztem. A böngészővel csak betonba fektetést találtam, de földbe fektetésről semmit. Gondolom valami hőszigetelés kell, de ezenkívül kell-e még valami. A gégecső vagy műanyagcső nem olvad meg? Vagy a hőszigeteléssel együtt kell még csőbe is rakni?

A szokásos megoldás:
1.
un. diplomet csatorna: ez általában egy km. téglából falazott 40*40*40cm U profil. Az U közepén a fűtéscsövek kiemelve és körülötte zárt pir gyöngy kiöntés, majd valami fedlap. Mivel a nedvességtől óvni illik, kívül kell valamiféle vastag-fóliás szigetelés (lehet falazott járdalap is, vagy 20*50*10-es pincefalazó).
2.
Cső a csőben: a külső köpeny legalább 300mm-es műanyagcső. A z előre és visszatérő csövekre valamiféle 3 ágú távtartókat kell tenni a köpenycsőbe toláskor kívánság szerint. Mikor kész a 8m, a köpenycsövön 30cm-ként furkált fi 8-10es lyukakon a PUR flakonnal feltölthető. Amikor megjelenik a PUR a következő lyuknál, át dugjuk oda a PUR-t, amikor a 3.-nál akkor oda... Így megbízhatóan feltölthető a hőszigeteléssel apránként a csőszakasz. 1db PUR kb. 1,5m szigetelésre elég, ha ügyes vagy. A Henkel PUR lambdája, ezt közölte velem, 0,030W/mK. Ez egy egészen jó érték, más PUR-t nem ajánlok semmiképpen.

A kifolyócsonknál lévő golyós szeleppel nem illik játszani, vagy nyitva lehet, vagy zárva. Különben a víz elkoptatja a szerkezetet, és ha szükség lesz rá, nem lehet elzárni.

Ugyan nem tudom milyen szelepet szereltek a rendszerbe, de ha visszatérő szeleppel (lehet rosszul írtam torlószelepnek, de én így ismertem) szerelték, akkor azzal be lehet állítani a fűtőtesteken átfolyó víz mennyiségét.

Ilyesminek kellene lenni a radiátorok alján:

http://olcsobbfutes.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=20&Itemid=38

A visszatérő szelep tetejét levéve, hatszögletű imbuszkulccsal állítható csavart találsz. Ha ez több fordulaton keresztül tudod kinyitni és elzárni, akkor nem golyós szelep, nyugodtan állíthatod.

Rendicsek utánanézek ennek. (nekem is ilyenek vannak, amit leírsz.) de a szakemberek csak azt a megoldást ajánlják szabályzásra, ami olyan mint a bemenő szelep, ahol egy tányér távolságát állítod a befolyáshoz képest.

Üdvözlök mindenkit.

Olyan problémával fordulok Önökhöz/hozzátok, hogy a 24kW-os, Maximus, 4 tagos öntöttvas kazánunkkal (vadonat új) lehetetlenség felfűteni a rendszert. A kazán nem tud 50 C-nál magasabb hőmérsékletet elérni.
Részletek:
A rendszer úgy néz ki, hogy a kazánból kilépő 2"-os cső belép egy 300L-es HMV tartáj felső hőcserélőjébe, majd folytatja útját az osztógyűjtőkhöz. Itt kettéágazik, az egyik része megy a radiátorok osztógyűjtőjébe a másik pedig egy 3 utú szelep közbeiktatásával megy a padlófűtés osztógyűjtőihez (40 C-ra van beszabályozva).
A visszatérő ág egyenesen megy bele a vegyes tüzelésű kazánba. Természetesen biztonsági szelep, légtelenítők, túlnyomótartályok keringető szivattyúk vannak a rendszerben.
Az osztó gyűjtők előtt a lenti kazánnal párhuzamosan becsatlakozik egy gázkazán is, de ezt csak akkor használnánk, ha gyorsan kell befűteni, egyébként ki van kapcsolva. Természetesen mindkét kazán nyomó ágán van egy visszacsapó szelep, hogy a két kazán ne tudja egymáson visszafele keringetni a vizet.
Ha a gázkazánnal fűtök, akkor viszonylag gyorsan felfűti a vizet a rendszerben (padlófűtés és radiátorok). Ezért gyanakszom arra, hogy a vegyes tüzelésű kazánnál lesz valami galiba.
A ház 100 m2 alapterületű hagyományos, az 50-es években épült kőház (+ tégla), 50-es falakkal. Az ablakok ki lettek cserélve energiatakarékos műanyag nyílászárókra.
A falak hőszigetelése majd a nyáron lesz esedékes.

Már próbáltam fával, szénnel és minden mással fűteni, de sosem tud 50 foknál feljebb menni a kazán hőmérséklete és a szobában ilyenkor is max 18 fok van (kint pedig nincsenek még mínuszok).
A kéménybe nemrég beépítettem egy német gyártmányú hozat szabályzót, ami tökéletesen működik. Ha nagyon megnő a huzat, akkor egy kis billenő ajtó kinyit és hűvösebb levegőt enged be a kéménybe.
A kémény egyébként kb. 12m magas és 220mm belső átmérővel bír.

A kazánba begyújtva a primer levegőztetőn be van állítva a huzatszabályzó, még a szekunder levegőztető általában miután már jól ég a tűz félig elzárt állapotban van. A Füstcsőnél a csappantyú teljesen nyitva, amióta bent van a huzatszabályzó.
Amikor jól ég a tűz, a kazán szinte dohog. Ezért is nem értem, hogy az a rengeteg hőenergia, ami ott keletkezik az hova vész el? És hogyan nem képes felfűteni a vizet?

Remélem elég részletességgel sikerült körbeírnom a rendszert és a problémám.
Ha bármilyen infó kellene még, akkor azonnal írom.

Remélem tudtok valamit a problémámra, mert nagyon rossz hideg lakásban élni.
Esetleg, hogy milyen szénnel érdemes fűteni, stb.
Segítségeteket előre is nagyon köszönöm,

Üdv:
Vill

Üdvözlök mindenkit.
Ha a gázkazánnal fűtök, akkor viszonylag gyorsan felfűti a vizet a rendszerben (padlófűtés és radiátorok). Ezért gyanakszom arra, hogy a vegyes tüzelésű kazánnál lesz valami galiba.
A ház 100 m2 alapterületű hagyományos, az 50-es években épült kőház (+ tégla), 50-es falakkal. Az ablakok ki lettek cserélve energiatakarékos műanyag nyílászárókra.
Már próbáltam fával, szénnel és minden mással fűteni, de sosem tud 50 foknál feljebb menni a kazán hőmérséklete és a szobában ilyenkor is max 18 fok van (kint pedig nincsenek még mínuszok).
Amikor jól ég a tűz, a kazán szinte dohog. Ezért is nem értem, hogy az a rengeteg hőenergia, ami ott keletkezik az hova vész el? És hogyan nem képes felfűteni a vizet? Üdv:
Vill

Elég ellentmondásos a történet. Ha a kazán rendesen "dohog", a keringető rendszerben van valahol valami a mi elkerüli a figyelmed.
A kazánhőmérő patronja hova lóg bele:
- A kazán vízterébe, vagy
- valahol a kilépő ágba építettétek be?
Hol van helyileg és mit mér?

A kazán hőmérője a víztérbe lóg be. De ugyanoda van bekötve egy digitális termosztát is, ami 40 fok felett indítja a szivattyúkat és 30 fok alatt állítja le.
A hőmérők ugyanazt mutatják és biztosan jók, mert a kazánból kilépő vízcsövet kézzel meg tudom fogni a legnagyobb lobogó tűz mellett is.
Olyan az egész kazán, mintha egy energia elnyelő fekete lyuk lenne.