Ezermester Fórum

Udv,

Szeretnék egy kis segítséget kérni. Homlokzatszigetelés előtt állunk. Tanácstalanok vagyunk! Nikecellből 10 cm-est gondoltunk vásárolni a szigeteléshez, azonban felmerült, hogy jobb lenne a kőzetgyapot. Viszont nem tudjuk, hogy mi is a különbség a kettő között, az áron kívül . Illetve: kőzetgyapottból is 10 cm-es vastagságút kellene-e venni, vagy abból elegendő a kisebb vastagságú is, ugyanolyan szigetelőhatás eléréséhez? A falak B-30-as téglából készültek.
Mire kell figyelni a vásárláskor, mivel sokféle gyártmányról olvastam, nem szeretnénk "gagyi" minőségűt venni?
A kőzetgyapott strapabíróbb?
Bármilyen tanácsot, tapasztalatot szívesen fogadok!
Válaszokat előre is nagyon köszönöm!

Sandra

[Plaszlo]

Üdv!
Az EPS és a kőzetgyapot hőszigetelési tényezője nagyon közel van egymáshoz, így ez nem mérvadó a kettő közötti választáshoz.
A kőzetgyapot előnyei:
- jó hangszigetelő és hanggátló
- tűzálló és tűzgátló
- nem költöznek bele bogarak, rágcsálók,
- nagyon jó páraáteresztő, a fal nem fülled be alatta, de ennek feltétele a megfelelő vakolat
- víztaszító,
- nem zsugorodik, hőtágulása nincs
- könnyebb résmentesen illeszteni a táblákat a rugalmassága miatt, a fal egyenetlenségeit jobban követi
Létezik a Rockwool-nak inhomogén vakolható kőzetgyapot hőszigetelője, aminek a külső 2 cm-es rétege sokkal sűrűbb, kötöttebb, ezért a felülete ellenállóbb a mechanikai behatásoktól, mint a normál kőzetgyapotnak. Alapvetően természetesebb anyag, mint a műanyag.
Hátránya:
- leginkább a jóval magasabb ára
- kevésbé alaktartó, így alacsonyabb magasságtól kell kezdeni a dübeles rögzítést


Az EPS polisztirol hőszigetelő lemez előnyei:
- könnyű, magasabb falak hőszigetelését is lehet csak ragasztással, dübelezés nélkül rögzíteni
- könnyű szabni, méretre vágni
- jó alaktartó
- jó hőszigetelő
- mérsékelten víztaszító
- alacsony árfekvés
- házilag is kivitelezhető, némi előképzéssel

Hátrányai:
- a merevsége miatt nehéz hézagmentesen rögzíteni, hőhidak miatt nem kedvező
- szintén e miatt nehéz egyenetlen falhoz illeszteni, esetlegesen szintkiegyenlítő vakolás szükséges
- gyenge páraáteresztő képesség
- nem természetes anyag
A falon keresztül a ház belső páratartalmának csak kb. 3%-a távozik, így ez nem annyira számottevő érték, a megfelelően kiválasztott EPS hőszigetelő rendszer is tud ennyit szellőzni.
A vastagságoz illetően a 10 cm-es rétegvastagság megfelelőnek tűnik feltéve, hogy legalább 30 cm vastag a fal (ezt nem írta). Komolyabb hőszigetelési értéket már csak 15 cm-es rétegvastagságnál lehet számolni, de nem a vastagság arányában javul, a rétegvastagság növelésével a hőszigetelési képessége egyre kevésbé nő. Ezt szakember tudja pontosan kiszámolni, a lényeg a hőszigetelő anyag gyártására ráfordított energia nem lehet több, mint amit meg tud takarítani, különben nem kifizetendő, ill. nem környezetbarát.
A ház fala száraz legyen, ne nedvesedjen. Ha valamiért nedvesedik, pl. felázás miatt, akkor először ezt kell megszüntetni, majd kiszárítani és csak utána elkezdeni a szigetelést.
A kiválasztásnál érdemes olyan gyártókat választani, akiknek már van nevük és rendszerben árulják a hőszigetelést.
Nagyon fontos, hogy egy ház hőszigetelése csak akkor váltja be a hozzá fűzött reményeket, és akkor térül meg a beruházás, ha minden része megfelelően hőszigetelt. Tehát önmagában nem sokat jelent egy külső hőszigetelés a falon, ha a tetőtérnél, vagy az ablakoknál továbbra is elszökik a meleg.

Köszönöm a korábbi választ!

További kérdésem lenne még a külső szigeteléssel kapcsolatban: a falon lévő gázcsöveket leszokták-e szigetelni vagy minden esetben kintebb kell hozatni a faltól. Esetleg, ha mégis a szigetelőanyag és a vakolat a gázcsövet betakarná okozhatna-e a későbbiekben ez valami gondot ?

Ha a ház 3 oldalát nikecellel szigeteltetjük, de az egyik oldalát kőzetgyapottal (egyéb okok miatt) ez az összeillesztéseknél (saroknál) esetleg a vakolat megválasztásánál problémát okozna-e? Mivel a kőzetgyapottra légáteresztő vakolat kell, ha jól olvastam, a nikecellre is mehet-e ugyanez a vakolat vagy ott szintén másabb kell?

Az egyik mester azt ajánlotta, hogy mielőtt szigeteltetjük a házat érdemes a kőport teljesen leverni a falakról? Ez tényleg ajánlott lenne? Ugyanis nekünk annyira erősen áll a falon, hogy a fal hamarabb kidőlne, mintsem a kőpor lejöjjön róla.

Igaz-e, hogy 1 cm kőzetgyapott hőszigetelő képessége 18 cm vastag kisméretű téglafaléval egyenértékű? (ezt az egyik forgalmazó cég lapján olvastam)

Köszönöm előre is a választ!

Sandra

[Plaszlo]

Üdv!
Sorban a válaszok:
- gázcső: meg kell kérdezni a gázműveket, be lehet-e burkolni, de szerintem nem. Abból indulok ki, hogy ha valamilyen okból szivárogni kezd a gáz a csőből, a szigetelés alatt felhalmozódva veszélyes lehet, berobbanhat. Esetleg ha nincs nagyon közel a falhoz, alá lehet dolgozni vékonyabb szigetelővel, de szerintem akkor már jobb a szigetelés fölé rakatni távtartókkal.
- minden bizonnyal lehet a kétféle anyagot házasítani, de a kőzetgyapotot úgy kell rögzíteni, hogy ne tudjon megereszkedni, mert akkor elszakad a nikecelltől. Az EPS is - bár kisebb mértékben mint a kőzetgyapot - páraáteresztő, arra is páraáteresztő vakolat kell. Javaslom, a kétféle anyag illesztését ne sarkoknál végezzék, hanem némi átlapolással (feltéve, hogy egyforma vastag) az oldalfalon és kötésben. Az illesztésnél a jobb tartás miatt a két rétegű hálózást alkalmaznék, minimum 30 cm átnyúlással mindkét irányba. Amennyiben csak a sarkoknál lehet illeszteni, akkor sem egyenes vonalban, hanem egymással kötésben. Tehát egyik sornál a kőzetgyapot nyúlik túl az EPS tábla vastagságáig, a másik sorban az EPS tábla a kőzetgyapot tábla vastagságáig nyúljon túl. Így sokkal stabilabban össze lehet fogni, természetesen itt is dupla hálózás, mélyen benyúlva a sarkokon túl.
- NEM SZABAD LEVERNI AZ ERŐS STABIL VAKOLATOT, csak a málló gyenge részeket!! Amennyiben tényleg erős a vakolat, nagyon jó alapot ad a táblák rögzítésére, sőt bizonyos magasságig dűbelezni sem kell, elég a ragasztó is.
- ezt az arányt túlzónak találom, de most nincs időm utána keresni. Gyakorlatilag 4-5 cm alatt nem érdemes költeni a szigetelésre, mert nem hozza vissza az árát. Az alábbi linken található ismertetőben talál táblázatot a különböző típusú falazatok és kül. vastagságú hőszigetelő anyagok együttes hőszigetelési képességéről.
http://www1.rockwool.de/graphics/RW-HU/pdf/letoltes/homlokzati.pdf

Üdv,

Tetőtéri (tető alatti) fal "utólagos" szigetelésében szeretnék tanácsot kérni. A szigetelés nem teljesen utólagos, mivel a kivetelező szigetelte, de sajnos a hőkamerás felvétel hőhidakat mutat, kölönösen az ablakok környékén. A kivitelezés fázisairól készítettem fotókat így pontosan tudom, mi és hogy van szigetelve.
Röviden így vannak a tetőn a rétegek kívülről befelé haladva:
- cserép
- fólia
- kőzetgyapot a szarufák között (ha jól tudom 20cm) ez dróthálóra van fektetve
- gipszkarton

Mivel egy ~7m2 nagyságú felületről van szó úgy döntöttem lebontom a gipszkartont és még egy réteget szigetelést helyezek el, de mielőtt belevágnék szeretném kikérni tanácsukat. Mivel a szarufák fölé és közé már nem tudok szigetelőanyagot rakni csak alá, így ide terveztem először 5cm vastag polisztirol lapokat tenni a gipszkartont tartó párnafák közé (esetleges újabb párnafák felrakáséval a magasság növelése érdekében, hogy az 5cm lapok beférjenek).

Viszont felmerült bennem a kérdés, hogy szabad -e a kétféle szigetelő anyagot keverni, illetve a fentebb írt adottságai miatt inkább érdemes lenne -e egy újabb kőzetgyapot réteget elhelyezni?
Az a lehetőség is felmerült továbbá, hogy lambériát is szerelnénk föl és kérdés, hogy akkor érdemes -e a gipszkartont visszarakni, vagy elegendő a párnafákra a lambériát felrakni.

Tudom kicsit komplikáltnak tűnhet és talán kicsit merész vállalkozás is ilyet házilag csinálni és érdekelne, hogy milyen lehetőségeim vannak. Amennyiben pontosabb információkra esetleg az elkészült képekre is szükségük van kérem szóljanak és feltöltöm őket.

Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelttel,
dulo

[Plaszlo]

Üdv!
Jól jönnének a képek, főleg a hőkamerás. Lehet ide is beszúrni, vagy az Ezermester képtárba feltölteni, esetleg a Google Picasa Web albumába, és belinkelni ide.
A kérdés egyáltalán nem bonyolult, megoldani sem lesz az. A többit a képek után.

Kedves Laszló,

Csatoltam a képeket.

Fólia:
Lehet látni, hogyan lett lefóliázva, valamint az is, hogy hogyan próbálták meg szigetelni a sarkokat... ez a hőkamerán szépen látszik is

Szigetelés:
a paplan elhelyezése a szarufák között

GipszkartonÉ
a ferde falon elhelyezett gipszkarton és a függőleges falon elhelyezett belső szigetelés. Ezt már é kértem, mivel pontosan ez a fal van (volt) a fejünknél és úgy gondoltam így nem lesz hideg. Ez már utólagos utánaolvasás után talán már nem volt szerencsés döntés a páralecsapódás miatt. Ezen még van egy gipszkarton réteg.

Hőtérkép:
http://foto.ezermester.hu/?q=user/6237/albums/122/page/1
https://picasaweb.google.com/102938444664001236450/Hozsiegeteles?authuser=0&feat=directlink

üdv,
dulo

[Plaszlo]

Üdv Dulo!
Megnéztem a képeket, sajnos a Picasa nem jön be, nem találja az oldalt.
Ami egyből szembe tűnik, az ablak beépítésénél kimaradt a hőszigetelő keret (és még ki tudja mi).
Felmerültek kérdések:
- az ablakkeret körüli gipszkarton alatt van valami, vagy közvetlenül a szarufákra lett felfogatva?
- az ablakot ki rakta be, és milyen gyártmányú?
- a gipszkarton alatt van párazáró fólia? Ezt te sem említed és a képekről sem látszik
- a térdfal milyen vastag hőszigetelést kapott?
- a cserép alatt ilyen fólia van - páraáteresztő, vagy párazáró?
- a szigetelés és a fólia, valamint a fólia és a cserép között van légrés?
- mi keltette fel a gyanúdat a hőkamerás felvétel elkészítésére, nedvesedett, hideg volt a fal?

Ha nem raktak fel a belső oldal felől párazáró fóliát, akkor a nedvesedés magyarázhatja a hőszigetelés elégtelenségét. Sajnos az a képekről nem látszik, hogy mindenhol egyenletes rétegvastagságban rakták fel a szigetelőanyagot, vagy csak ahogy esik, úgy puffan alapon.

Kedves László,

Sajnos ez a generál kivitelezés. Három lakásos sorházról van szó, ahol a kivitelezőt már "örököltük".

A kérdésekre a válaszok:
- az ablakkeret körüli gipszkarton alatt van valami, vagy közvetlenül a szarufákra lett felfogatva?
Ezt sajnos nem tudom. Le fogom bontani a gipszkartont és kiderül. Nagyon nem lepődnék meg, ha a szarufákon lenne, de sokkal inkább vagy légrés van a szarufa és a gipszkarton között vagy valami nagyon kevés szigetelőanyagra tippelnék.

- az ablakot ki rakta be, és milyen gyártmányú?
A gyártmányát sajnos nem tudom, ami valószínű, hogy baumaxos és olcsó... :s A kivitelezővel szerződött egyik társaság építette be.

- a gipszkarton alatt van párazáró fólia? Ezt te sem említed és a képekről sem látszik
Sajnos erre a kérdésre sem tudom a választ, de ha tippelnem kellene akkor nincs. Ez is ki fog derülni, ha lebontom.

- a térdfal milyen vastag hőszigetelést kapott?
5cm belül és úgy tudom ez van a házon körben kívül is

- a cserép alatt ilyen fólia van - páraáteresztő, vagy párazáró?
Ez szerintem párazáró, de sajnos ezt nem tudom miből tudnám meghatározni pontosan

- a szigetelés és a fólia, valamint a fólia és a cserép között van légrés?
Ezt meg tudom nézni. Szerintem a fólián van még tetőléc és arra van rárakva a cserép, de ebben nem vagyok biztos.

- mi keltette fel a gyanúdat a hőkamerás felvétel elkészítésére, nedvesedett, hideg volt a fal?
A hőkamerás felvétel oka sokkal egyszerűbb. Nem bíztam a kivitelezőben, mert a lábazatot sem akarta hőszigetelni, mondván belül föld van fölötte pedig ott a padlófűtés szigetelése Miután említettem neki a hőtérképet, mire hazaértem le volt szigetelve a lábazat... Másrészről a fal is hideg volt. Nem tudtunk aludni alatta annyira lehetett (lehet most is) érezni a hideget.

[Plaszlo]

Úgy tűnik lesz dolgod rendesen. Még bontás előtt készüljünk fel lelkileg a műveletre. Alapvető gond a nagymérvű szakmaiatlanság, pontosabban belex@rtak az egészbe, csak kész legyen.
Alapvető dolog, hogy a szigetelőanyag fölött legalább 5 cm-es légrésnek kell lennie, ha felette párazáró fólia lett feltéve. Páraáteresztő fólia esetén a pára át tud menni a fólián, ezért ebben az esetben neki lehet tolni a szigetelőanyagot.
Belülről a hőszigetelő anyagot meg kell védeni a párától, ezért el kell zárni a pára útját párazáró fóliával, és csak azután lehet burkolni. Az egész lényege, hogy a páravándorlás útját a lehető legjobban le kell korlátozni a kültér felé.
A páravándorlás a szigetelés szempontjából egy kellemetlen és kártékony jelenség, mindenképp a meleg beltérből a hidegebb kültér felé akar menni és ezt meg is teszi a legkisebb résen keresztül is, csakúgy mint a gipszkartonon, vagy lambérián keresztül. Ezt a vándorlást kell e lehető leghatékonyabban megakadályozni, ezért belülről párazáró fóliával le kell lezárni a pára útját a kültér felé. A párazáráson mégis átjutó pára - mert tökéletes párazárás nem létezik- a szigetelőanyagon keresztül próbál a kültérbe eljutni, ezért itt már szabaddá kell tenni az útját, hogy ne a szigetelőanyagban rekedjen meg, hanem szabadon távozhasson. A megrekedt pára kicsapódik a szigetelőanyagban és azon felül, hogy erősen lerontja a szigetelés hatékonyságát, idővel penészedni kezd, ami nagyon egészségtelen.
Sajnos a látottak és leírtak alapján a lehető legrosszabb kombinációt valósították meg nálad, belülről nem zártak, viszont kívülről igen. Szerény feltételezésem szerint a szigetelőanyagod át van nedvesedve és ezért ennyire rossz a hőszigetelése. Ha szerencséd van és a fólia alatt valahogy ki tud szellőzni, akkor nem nagyon csatakos, de akkor sem száraz teljesen.
Mit lehet tenni a szigeteléssel?
Feltételezem a kivitelezőt nem tudod megkeresni és megkérdezni milyen fóliával fedte a szarufákat. Tegyük fel, ha már szigetelte a tetőteret, akkor legalább páraáteresztő fóliát rakatott fel, mert ez esetben a belső párazárás után már működhet a szigetelés rendesen. Ezt igazán a kibontás után lehet megállapítani, milyen állapotban van a szigetelő. Ha a külső fólia alatti rész nagyon nedves, akkor minden bizonnyal párazáró fóliát használt és akkor sokkal nehezebb lesz jóra megcsinálni a szigetelésedet.
Tételezzük fel a rosszabbat és akkor egy 5 cm-es légrést kell hagynod a külső fólia és a szigetelőanyag között. A fólián felül több szellőzőrést kell vágnod, ahol a pára a szabadba juthat, ráadásul úgy, hogy a cserepeken átjutó eső ne tudjon befolyni a szigetelőanyagba.
Ezt a mínusz szigetelőanyag mennyiséget a beltérben kell pótolnod.
Nézzük sorjában:
- kiszeded a szigetelőanyagot és állapotától függően kiszárítod, vagy kidobod az egészet.
- készítesz egy határoló réteget lécekből, rozsdamentes hálóból, vagy drótból, ami nem engedi a szigetelőanyagot a fóliának nyomódni és biztosítja a megfelelő légrést.
- ki kell tölteni a szarufák közt fennmaradó részt szigetelőanyaggal
- a szarufákra merőlegesen - vízszintesen - Bramac tetőlécből tartót készítesz, amik közét szintén kitöltöd szigetelőanyaggal. Itt lehet több variáció a lécek vastagságára, attól függően, mennyi szigetelőanyagot lehet a szarufák közé betölteni. Minimum 20 cm-nek kell kijönnie a két rétegnek, de ha van hely akár 25 cm-es is lehet az összvastagság. Így a szarufák is el lesznek takarva szigetelőanyaggal, ami a hőhidak kialakulását megakadályozza. Ez sem teljesen hőhídmentes megoldás, de csak a szarufák és lécek találkozásánál lesznek gyenge - már nem veszélyes - pontszerű hőhidak.
- a szigetelőanyagot le kell takarni a teljes felületén párazáró fóliával. A fóliát nagyon alaposan kell felrakni, a toldásoknál 15-20 cm átlapolással és ragasztással, lehetőleg mindenhol résmentesen.
- erre már fel lehet rögzíteni a belső burkolatot, ami lehet gipszkarton, de akár lambéria is.
A jobbik esetben - ha páraáteresztő fólia van a tetőn, akkor el ehet hagyni a szellőző rést és finoman nekitolni a fóliának, de a szarufák alatti szigetelést akkor is meg kell csinálni, de elég lesz 5 cm-es is.
A rétegrend belülről kifelé:
- belső burkolat - gipszkarton, lambéria
- párazáró fólia
- első réteg szigetelés a szarufák alatt (5-10 cm)
- második réteg szigetelés a szarufák között
(párazáró fólia esetén)
- 1A légrés 5 cm kiszellőzéssel
- 1B párazáró fólia
- 1C légrés minimum 5 cm
- 1D cserépfedés
(páraáteresztő fólia esetén)
- 2A páraáteresztő fólia
- 2B légrés
- 2C cserépfedés
Bár most nem említettem, de ha kiszeded a szigetelést, a szarufák állapotát is nézd meg alaposan, ha nedvesedett a szigetelőanyag, akkor a szarufáknál is kialakulhatott már penészesedés. Ezt le kell csiszolni, majd favédő alapozóval és festékkel leápolni a visszaépítés előtt. Ez lehet 2 in 1 alpozó és fedőréteg, mint a Milesi vizes bázisú lazúrfesték.

Itt egy szemléletes kép a kialakítandó megoldásról:

szarufak_kozott.jpg (47.3 KiB) Megtekintve 36049 alkalommal.

http://guide.rockwool.hu/media/214744/1.2.02.2.pdf

[Plaszlo]

Nem akartam egy kupacba írni, de még hátravan az ablak szigetelése.
A szigetelés kiszedése után alaposan meg kell vizsgálni, milyen állapotban van, és hogyan szigetelték. Ekkor fog kiderülni, mennyire sikerült a vízzárás (beázik?), vannak-e rések az ablaktok és a szarufák között. Ha nem ázik be, akkor már szerencsésebb helyzetben vagy. A réseket purhabbal ki kell tölteni és ha van még hely a tok és a szarufák között, akkor szigetelőanyaggal a tok körüli részt ki kell tölteni. A lehetőségeket sajnos csak a kibontás után tudjuk végiggondolni. Attól függően, hogy mennyi hely maradt, aszerint lehet a szigetelés módját megválasztani.
Talán még a munkák előtt érdemes lenne egy-két helyen kibontani a gipszkartonozást, lássak mi van alatta és milyen állapotban.

http://guide.rockwool.hu/media/336518/1.2.08.1.pdf

http://guide.rockwool.hu/media/336534/1.2.07.1.pdf

Köszönöm a kimerítő választ, szerintem ez tanulságos lesz mindenkinek, de főleg nekem.
Sikerült felhívnom a vállalkozót aki a szigetelést csinálta (felrakta a fóliát és a szigetelő anyagot) és azt mondta, hogy Hungisol típusú "szőtt" anyagú fólia lett feltéve. Ez gyanítom páraáteresztó lesz, de nyilván meg fogom nézni. Rákérdeztem továbbá a fólia és a cserép közötti szellőzésre amire a válasz határozottan 2,5cm tetőléc és még 3,5m léc ez alatt, tehát 6cm -es szellőzés van a fólia és a cserép között ami szintén a páraáteresztő fóliára utal.

Szerintem ami a gond lesz, hogy a gipszkartont már a kivitelező emberei csinálták (igazából segédek) és a hozzáértés hiánya miatt belülre már nem raktak fóliát a gipszkarton alá, és így történik meg az átnedvesedés....

Meglátjuk hogyan is állunk. Ha cserélni kell a teljes szigetelést az természetesen nem lesz nagy öröm, de jobb még most az elején (még most fejeződik be a kivitelezés hivatalosan, és az utolsó rész még most lenne kifizetve a kivitelezőnek, ezt viszont lehet meg fogom támadni és nem fogom kifizetni... tekintve, hogy a cége már meg is szűnt lehet nem is lesz lehetséges, de ez már egy másik történet ami szerintem szintén nem annyira szokatlan ebben az országban... hozzá kell tennem, hogy SAJNOS ).
Ezt már a héten nem tudom megnézni, de a jövő héten neki fogok esni és lebontom először az ablak körüli kávát és abból más sok minden ki fog derülni.

Egy dologra viszont még nem kaptam választ, ez pedig, hogy a szarufák alatti szigetelést milyen anyaggal csináljam. Kőzetgyapot vagy polisztirol és hogyan fogassam fel. A terv az volt, hogy a jelenleg felfogatott gipszkartont tartó vízszintesen futó párnafákra újabb léceket fogatok és ezek közé helyezem el az 5cm-es szigetelést. Ezek után függőlegesen felfogatok újabb párnafákat, hogy a lambériát tudjam vezetni vízszintesen és az így keletkező újabb 2,5cm -es részre tudok még akár plusz szigetelést is rakni.

Köszönöm a segítséget és amint tudok pontosabbat ebben a topic-ban jelezni fogom, képekkel és társaival.

üdv
dulo

[Plaszlo]

Sajnos a Hungisol tetőfóliára találtam hőtükrös páraáteresztő típust, de párazárót is, így bármi lehet. Tudni kéne a típusát a biztos azonosításhoz. Reméljük nem kamuzik a vállalkozó és tényleg páraáteresztő fóliát rakott fel, mert akkor csak a belső oldali párazárás hiánya okozza a szigetelőanyag nedvesedését. A "kémlelőlyuk" kibontásakor kiderül, milyen állapotban van a hőszigetelő anyag a fóliánál.
A belső kiegészítő szigetelést is szálas anyaggal javaslom - kőzetgyapot, üveggyapot- és abból is a sűrűbb, tömörebb változatát, ami megfelelően öntartó, hogy ne rogyjon meg pár év múlva.
A képen egyértelműen látható, hogy a vízszintes lécek közé kell a kiegészítő szigetelést behelyezni. Ha nincs meg a kellő vastagság, akkor érdemes megnövelni a lécek vastagságát, vagy kicserélni megfelelő méretű lécekre. A Bramac léc 5x3.5 cm-es, ez megfelelően vastag és erős.
Szerintem nem érdemes ezt túlbonyolítani több réteg lécezéssel, bár szokták egymásra merőleges elhelyezéssel készíteni, így jobban szigetel és kisebb a hőhidak kialakulásának veszélye. A többrétegű szigetelés annyiban jobb, hogy a fólia nem a legfelső réteg alatt van, hanem az első max. 5 cm-es réteg alatt, így sokkal kisebb a fólia véletlen kilyukasztásának veszélye, valamint vízszintes lambériázáshoz is jól jönnek a függőleges tartók.

Nem tudom ki tud nekem ezzel a témával kapcsolatban segíteni, de most cseréltünk ablakot és nem tudom, hogy az ablakos jól csinálta-e meg a gipszkartont.
A bajom az, hogy sem kőzetgyapotot, sem üveggyapotot nem raktak a karton alá. Szóval a gipszkarton alá fújtak PUR habot amivel befogatták az ablakot (a csavaron kívül), de mást nem tettek oda, így sok helyen akár 10 centis levegő van a gipszkarton alatt. Oda nem szigetelőt kellett volna rakni?
A másik problémám az, hogy nem akarnak a gipszkarton meg a fal találkozásához "rögzítő szalagot" ragasztani. (nem tudom mi a neve). Tesóméknél sem ragasztottak semmit, csak összeglettelték és most egy év után elkezdett repedezni a fal.
A másik kérdésem meg az lenne, hogy kívülről az ablak felett lett egy kicsi rés szóval ha az utcán állok akkor egy kicsi csíkban látom, hogy az ablak felett kijött a PUR hab. Kérdeztem az ablakost, hogy azzal meg mit fog csinálni és azt mondta semmit, mert a redőnytok úgyis eltakarja. Én azt értem, hogy nem fog látszani, de ha oda befolyik a víz vagy hólé, kosz, bogár akármi, akkor nem kezd el rohadni a fal? Azt a kis csíkot nem kellene bevakolni vagy valamivel bevonni??

Hóczáné

[Plaszlo]

Üdv Tímea.
Jó lenne kicsit többet tudni az egész gipszkartonozásról, hogyan volt az ablakcsere előtt elkészítve, stb. Alapvetően az ablak körüli részt is szigetelni kell, mert ez egy elég neuralgikus pontja a tetőtereknek. Nézze meg kicsit fentebb Dulo hőkamerás képeit, milyen hideg az ablakkeret körüli rész (sötétkék színnel). Ez a keményebb hidegekben már problémát fog okozni. Néhány kép jól jönne.

A gipszkarton és fal találkozása is kényes pont, más az anyagok hőtágulása, ezért mindig mozgolódni fog egy kicsit. A találkozási hézagot inkább rugalmas, festhető Akril hézagkitöltő anyaggal tölteném ki, ez felveszi a mozgásokat és nem reped meg. Ezt akár barkácsáruházakban is megveheti, kinyomópisztollyal kell a résbe felvinni. Csak egy példa:

36.jpg (4.15 KiB) Megtekintve 35843 alkalommal.

A külső purhab kinyomódásnak ha a tető eltakarja és nem engedi a napot rásütni és védi az esőtől, nem lesz semmi baja. Sokkal rosszabb ha levágják, mert a kikeményedett purhab külső felülete zárt, míg ha levágják a buborékos puha belseje lesz a külvilág felé. Ezt csak látatlanban írom, nem tudom mennyire áll ki és mennyire van szabadon. Egy rendesen beépített tetőablaknál a keret körüli rész rendesen el van dolgozva , a bejutó esőt biztonságosan a keret körüli fémlemeznek el kell vezetnie.