Ezermester Fórum

hello, azt szeretnam megkerdezni hogy ha beton teglabol egy 11m hosszu, 24 cm szeles, es 75 cm magas ,falat akarok epiteni,az oszlopok 175 cm magas ,30cm szeles keritesnek,szerintetek milyen mely alapot kell asni /onteni betonbol ???? koszonom

[Plaszlo]

Ez függ a talajtól is. Homokos, laza könnyen mozgó talajba mélyebbre kell ásni, mint egy kötött anyagos talajban. Itt nem is annyira a súly az érdekes, hanem a csavaró erő, a kerítés ne tudjon kifordulni a földből. Nálunk homokos a talaj, a szomszédom kerítése az idők folyamán a talaj mozgásai miatt szépen megdőlt, újra kellett csinálnia.
Én a talajtól függően 40-60 cm mély sávalapot ajánlanék, erre vízszigetelés - bitumenes vastaglemez - és jöhet a kerítés. A vízszigetelés azért fontos, mert - feltételezem - vakolt lesz a kerítés és a talajból a csapadékosabb időszakokban a hajszálerekben felkúszó víz miatt előbb-utóbb átnedvesedik és majd lepereg a vakolatot az aljánál.

[jmedvegy]

Üdv!

A kerítés nem a talaj kötöttsége vagy lazasága miatt fordul ki, hanem a fagy "nyomja fel" a kerítés egyes elemeit, így az idők során az valamerre megdől.
Az oszlopoknál én mélyebbre mennék, legalább 80 cm mélységre alapoznám, a falak mentén talán elgedendő 20-25 cm-s vasalt talpgerenda. Feltételezem 15-s zsalukőből akarod rakni a falat, esetleg kiöntve, vagy sem, méterenként célszerű lenne bekötni az alaphoz is. Így sem lesz kis súly, mivel 1 zsalukő majd 20 kg megközelítőleg.

A vízszigetelés az adja magát, a többi már kézügyesség kérdése.

Sok sikert!

[Plaszlo]

Nem a fagy nyomta ki a kerítést, a föld mozgása egyszerűen megdöntötte az utcafront egyik felén. A másikon ugyanannak a kerítésnek semmi baja nem volt, ott kisebb volt a belső és a külső szint közötti különbség, ami a telek lejtéséből adódott. Laza szerkezetes talaj mindig mozog, egy komolyabb esőzés is rátesz erősen. Az én utca felőli kerítésem épp emiatt 80 cm mélyen van alapozva.

koszonom mindenki valaszat !!! es eredmenyes jo munkat kivanok mindenkinek

hello ismet en vagyok es ugyanabban a temaban sz erintettek a betonreteg ala kotellezo kavics,ko agy??? vagy lehet direkt onteni az alapot a kiasott godorben ez csak azert mert a szaki aki segit az azt mondta hogy a betonreteg alla kell meg egy ko retege is vagy csak a szamlat akaraja tornazni koszonom

[Plaszlo]

Sok értelmét nem látom, max kevesebb betont kell keverni, mert egy részét sóderrel töltené fel. Talán akkor lehet jó, ha nagyon laza szerkezetű a talaj, de akkor tömöríteni kell a kőágyat. Szerintem semmivel nem lesz gyengébb az alap, ha közvetlen kiöntöd betonnal, ha nagyon száraz a föld, előtte locsold be egy kicsit, ne szívja ki túl gyorsan a betonból a vizet.
3 évig dolgoztam az építőiparban, sok házat felépített a cég az alatt, de sosem raktak kőágyat sem sávalap sem kerítés alá.

[jmedvegy]

Üdv!

Én egy kicsit régebben dolgozom az építőiparban, bár egészen más területen, azért nem annyira értelmetlen.
Elsősorban lakóházon belül, ahol nem kőpadlós a burkolat, gyakorlatilag megszakítja a földből felfelé szivárgó nedvesség útját. Így porszáraz fogadóbeton készíthető. Aki nem hisz, az járjon után. Elég egy darab kőlapot, vagy akár egy fóliadarabot leteríteni csupasz földre, és néhány nap alatt, még kánikula esetén is a letakart rész nedvesebb lesz, mint a környezete. Mivel a földnedvesség állandóan jelen van, még a sivatagban is, pusztán a nap az, ami napközben folytyonosan felszárítja. Nem tévesztendő össze a reggeli harmattal . (Ld apáink nem véletlen kapáltak annyit szőlőben, aszályosabb időszakban gyakorlatilag a elillanó nedvesség útját szakították meg. De ez már pusztán történeti kitekintés .)

Másodrészben, elsősorban kültéren a föld felfagyásából adódó mozgásokat csillapítja, hogy a sódert alkotó kavicsok, alakjukból adódóan képesek elgördülni egymáson, mindemellett szilárd alapot nyújt. Mellékelten itt egy kerti utak építését bemutató cikk az Ezermesterből.
Ha kültéren gondolkodol, akkor ajánlom, a fenntiek figyelembevételével tervezd meg munkádat. Ha sóderre nem is, de egy vastagabb, tömörített homokágyazat mindenképp kifizetődő, és nem pusztán "feltornázott költség".

További szép napot!

[Plaszlo]

Érdekes okfejtés, de azt is vedd figyelembe, az alap a földben van x cm mélyen, és itt teljes oldalsó felületével érintkezik a földdel, tehát a nedvesedés útja adott. Ezért kell a talajszintnél, vagy kicsit feljebb vízszigetelést alkalmazni, hogy a földből kiálló rész már ne tudjon nedvesedni. A nedvesség így is, úgy is utat talál, a sóderréteg nem fogja ebben megakadályozni. Nemrég csináltak új kerítést nálunk a temető körül. Két beton falazóelem mélységű alapot készítettek simán homokba ásva, majd arra jött a vízszigetelés és még két elem magasságú sáv + az oszlopok magassága. Nem mondom, ez a követendő út, de van akinek ez is elég, majd az idő eldönti, feleslegesen dobtak ki ennyi pénzt, vagy sem.
A fagymozgásról nem tudok mit mondani, a 15 cm mély alapozású drótkerítés betonsávját sem nyomta ki a föld már vagy 10 év óta, pedig tavaly is volt bőven csapadék és hideg.
A kerti térkőburkolat alapja és a kerítés alapja közötti párhuzamot is kissé erőltetettnek érzem, egészen más terhet kell elviselniük és más a feladatuk. De ez a megoldás sem alkalmazható általánosan, mert nagyobb forgalmú, vagy teherbírású térkőutakat szárazon összekevert cement-homok ágyba fektetik, majd a kövek lerakása után gumitalpú döngölőgéppel tömörítik és alaposan beöntözik, így tulajdonképpen betonágyba fektetik. A hézagokat kvarchomokkal vagy cement-homok keverékkel töltik ki. Kíváncsi lennék, egy pesti buszmegállóban sima kavics és homokágyba fektetett térkőburkolat hány nap alatt süllyedne be 20 cm-t.